Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-02-05 / 6. szám

íjTyÓGVNÖVÉNYEK -Q. YÓGYTEÁK A fűzfavessző is segítségére jöhet a sebésznek. A kínai orvostudomány évezredek óta ezt vallja. Egy kis fűz­­faág-darabbal a kínai sebész össze­köti az eltört csont végeit a velő­csatorna útján, pallóként, úgy ahogy a gyermekek készítik a bodzapuska „ravaszát“. Azt mondják, hogy a tö­rés hamarabb helyre jön, mint bár­milyen más eljárással. Kiszámította-e valaki, hogy a se­bészet naponta milyen temérdek jó­­dot használ el? Korszerűen ezt ásvá­nyi sókból állítják elő. Hajdanában tengeri moszatokból vonták ki, ame­lyek elég sok jódot tartalmaznak. De mi a vatta? Mik a fáslik, gézek, a kötőszerek? A gyapotnövény (Gossy­­pium) magjain levő pihe. Hát a gu­mi, amiből annyi, az orvosi szakmák­ban nélkülözhetetlen tárgy készül? Ez a Hevea nevű fa nedve, amely a kaucsuktej-gyűjtők által megkarcolt fa törzséből csepeg. Vagy: melyik az a vérzést csillapító hatású, közönsé­ges, nagyon erős szagú gyomnövény, aprón csipkézett levelekkel és ernyós fehér virággal? Ez az egérfarkú cic­­kóró, amely évezredeken át Akhillész nevét viselte. (Tudományos neve Achillea Millefolium.) A búzatábláinkban üde kék búza­virág (Centaurea Cyanus) főzetével pedig már őseink is a beteg szemet öblögették és ismerték az apró, ró­zsaszínű virágú ezerjófű étvágyfoko­zó és lázcsillapító hatását is. A vidéken élő nép tudóstarisznyá­jából nem hiányozhatott a bazsali­kom, a cicfark, az erdei gombernyő, a cserfa kérge, a nadálytő, a csalán, a csikófarok (zsurló), az útifű, a fü­­zény, az árnika, a palástfű, pirító­gyökér, fecsketárnics, a nyárfa rü­gye, a borostyán, az égprfa, a boj­torján, a fekete üröm, a káposzta, a közönséges fagyai, az orvosi szék­fű, a zsálya, az ebnyelvű fű, a kövi rózsa, az orbáncfű, az ördögszem, a repkény, a bodza sem, mert ezek heggképzők és egyben vérzéscsilla­pítók is. (folytatjuk) ERŐSÍTŐ ÉS ÉTVÁGYGERJESZTŐ, KESERNYÉS TEA összetétele: koriandermag, csipke­bogyó, bókoló bogáncs (föld feletti rész), százforintosfű (föld feletti rész), Centaurium umbellatum, fehér üröm (föld feletti rész) Artemisia absinthium, kálmosgyökér — Acorus calamus. A növényeket egyenlő arányban keverjük össze, kivéve a koriandert (5 %) és a kálmosgyökeret (3 %). A fenti növények keserűanyag tar­talma, valamint a koriánder és a kálmosgyökér illő olaj tartalma elő­segíti a gyomorsav-képződést és ezzel együtt fokozzák az étvágyat. Elkészítése A fenti keverékből egy csipetnyit leforrázunk. A teából 2—3 kávés­kanálnyit adunk, evés előtt fél órá­val. Készíthető kesernyés „erősítő bor“ is. Ebben az esetben 1 liter vörös óborhoz 30 g keveréket adunk, hat napig állni hagyjuk, ezután már fogyasztható, naponta a főétkezések előtt 1 pohárkával. Végig gombolódó, sötét színű tűzéssel díszített kötényruha. Blúzzal, pulóverrel célszerű viselet. Dim Több középkorú olvasónk kérésének eleget téve közlünk néhány csinos modellt teltkarcsú nők részére. Reméljük ki-ki megtalálja köztük az ízlésének, egyéniségének megfelelőt. Nagyon elegáns ez a gallér nélküli, sok tűzéssel díszített ruha is. Anyaggal be­vont gombok díszítik. A nyakban megkötött selyemsál alkalmas kiegészítő, de a gyöngysor elmaradhat. Tűzéssel díszített férfifazónos ruha sötétkék müszálas anyagból. A sál fehér­sötétkék mintás. A hosszú gomboláspánt előnyösen nyújtja az alakot. Mellben szabott, egyenesvonalú ruha puha szövetből, a ruha anyagából készült övvel, zsebpatnikkal. Mintás kasmírból készült mind a két modell. Az egyik kosztümruha hosszitott felsőrésszel, hálós szoknyával. (Erősebbek sima szoknyát varratnak hozzál) És a mindig divatos ingruha, ami idősebbnek — fiatalnak egyaránt alkalmas viselet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom