Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-12-18 / 51-52. szám
ITT A FRISS ÚJSÁG! Rozália. így hívják azt a városriszt, ahol 10 évvel ezelőtt építették fel a Kelet-Szlovákiai Nyomdát. Az épületet és környékét sötétség borítja, csak a portás éjjeli lámpája fénylik. Amikor befordulunk a hosszú udvarba, okkor látjuk, hogy hátul, az expedícióban még világosság van. — Jó reggeltl — köszönünk a szorgalmasan dolgozó asszonyoknak. Nemigen figyelnek fel ránk, mindenki sietve dolgozik. Végül Csopné, aki éppen telefonált, leteszi a kagylót és nevető arccal kérdezi tőlünk: — Hát magukat mi szél hozta hozzánk? A postahivatal újságterjesztö újságokat juttatják a vasútra. Ez a bemelegítés, mert azután jön a hajrá. Egy órakor a nyomdában megindul a két körforgógép és azok ontják a friss Pravdát és a Vychodoslovenské novlny-t. Ekkor a szó szoros értelmében megindul a harc az Idővel. Nem szabad egy vonatot sem lekésni, mert akkor egyik vagy másik körzetben aznap nem kapják meg Időben az újságot. Van úgy, hogy késve Indul a nyomás, akkor bizony erősen rá kell kapcsolni. Koiicéről (Kassa) minden Irányban indul vonat. Ez annyit jelent, hogy minden vonatro Jut néhány csomag. A legfontosabb és a legnehezebb a fő Irányvonalakat biztosítani. A szállításra kész újságcsomagokat gépkocsikkal szállítják a pályaudvarra. Egy műszak alatt több mint 150 000 lapot továbbítanak és ehhez egy kocsinak tízszertizenkétszer kell fordulni. — Amikor maguk jöttek — mondja Csopné, az expedíció vezetője — éppen a szolgálatos forgalmistát kértem arra, hogy várja meg a már úton levő autónkat, mely nyolcezer példánnyal robog a Cierno nőd Tlsou (Agcsernő) leié induló vonathoz. Természetesen az ilyen kivételt csak bizonyos kedvező körülmények között lehet kihasználni. Máskülönben a lekésett csomag a következő vonattal indul útnak és ez annyit jelent, hogy a lapok később kerülnek az elárusítókhoz és így az olvasóhoz. A szó ezután átterelődik az itt dolgozó asszonyokra. Bizony nem könnyű ez a munka, különösen a gyerekes anya számára. Milyen is egy Ilyen anyának a „második műszakja?" — tesszük fel a kérdést. Reggel hat ára előtt nemigen kerül ágyba. Hazajövet elkészíti a pihenő család számára a reggelit. Tíztizenegy óra tájban ébredés és jön a megszokott házi munka. Estére aztán együtt von a család. Röviden Ilyen egy hétköznap otthon és a munkahelyen. Az expedíció dolgozói minden nehézség ellenére vidámak. Es hogy a munkában megbízható kollektíva, ezt bizonyítja a nemrég megszerzett „szocialista munkabrigád" cím is. Ezenkívül az idei sajtónap alkalmából a Postaigazgatóság kitüntetését is megkapták, amely nemcsak elismerő oklevelet jelentett a munkacsoport számára. Nem is vettük észre, hogy milyen gyorsan tűntek el az egyes szállítmányok. Az óra mutatója Is lassan az ötös felé közeledik. Ez viszont annyit jelent, hogy közeledik a munka befejezése. Ml Is búcsút veszünk az expedíció dolgozóitól. „Jó éjszakát" kívánunk nekik ml, akik munkájuk eredményeképpen reggel már olvashatjuk a friss újságot. STRIHA NÁNDOR 1. Csomagolják az újságot 2. Az expedíció dolgozói 3. Megérkezett a No legújabb száma 3 részlegének expedíciós osztályán vagyunk. Itt veszik át a nyomdában előállított sajtótermékeket. Húsz pár szorgos kéz feladata megszámolni, megcímezni, becsomagolni és vonatra szállítani о friss újságot, hogy néhány árával később az olvasó kezében legyen. Nem egyszerű ez a munka. Több mint hetven fajta újságot juttatnak Innét az olvasóhoz. Tizenöt lapot a Kelet- Szlovákiai Nyomdából kapnak. Köztük a mi lapunkat a NO-t és a Barátnőt Is innen expedlálják olvasóinkhoz. További lapok egyenesen Moszkvából érkeznek. Nagy szállítók hozzák a kóficéi (Kassa) elosztóba, ahonnan átcsomagolva jutnak az egyes elárusító kioszkokba. Este 10 árakor kezdik a munkát. Először a már kész lapokat, üzemi „A MUNKÁBÓL ÉL.,." Ködös reggelre ébredt a város. Jó lenne még az ágy langyos melegében maradni, de a vekker álomkergető, recsegő hangja könyörtelen ... Hat órakor a Vajnorská utcai Kovospracujúci üzem munkapadjain kigyulladnak az asztali lámpák fényei. Kezdődik a műszak. Az egyik asztalnál Németh Józsefné szakmunkás, motortekercselő dolgozik. Egy súlyosnak látszó villanymotort emel az asztalára, megnézi, megvizsgálja, mint jó orvos a betegét. Aztán fürge ujjal munkához látnak. Tekercsel. Az asztalon összevisszaságban hevernek a munkaeszközök: huzalok, szigetelő anyagok, fogók, kalapácsok .. . Németh Józsefné tizenegy éve dolgozik ebben az üzemben. Megszokta már a korai munkakezdést. Azért munkája közben gyakran hazagondol. Két Iskolás gyermeke még alszik, amikor férjével együtt reggel elindul. Sok fáradság és következetes nevelés eredménye volt, míg megszokták az önállóságot. Most mór egyedül ébrednek, elkészülnek az Iskolába. Pontosak. Sohasem késnek el. — Néha még nyugtalan vagyok, hogy a gyerekek egyedül vannak otthon, — mondta kicsit aggódó hangon az édesanya. Arra gondolok olykor: Talán éppen ma késnek el az iskolából, nyitva felejtik az ajtót, a vízcsapot ... Bármilyen önállóak, mégiscsak gyerekek I Nyolc ára után kicsit megkönnyebbül. Becsengettek az iskolában, már biztosan jó helyen vannak. Am van mire gondolnia azon túl is: az aznapi otthoni munkáját tervezni. Friss vacsora minden este, tiszta ruha, rendezett, szép lakás, színházba is eljárnak, a gyerekek házi feladatát Is megnézik mindennap. Hogyan? Egyszerű: a házi munkában segítenek a gyerekek is, a férj is ... Szűkszavú asszony. Azt mondják, „a munkából él, nem a szóból". Amíg beszélgetünk, megállás nélkül dolgozik. Fárasztó a munkája. Gyakran fáj a lába Is az egésznapos állástól. Nehéz és igényes foglalkozás ez nők számára — ismeri el az üzem főmérnöke is. Tolón lassabban Is lehetne végezni, — mondom, — miközben káprázatos gyorsaságú kézmozdulatait figyelem. — Lassabban? — néz rám csodálkozva. — Hiszen ezekre a gépekre várnak a háztartásokban. Melyik asszonynak ne hiányozna éppen ünnepek előtt egy elromlott hűtőszekrény, mosógép?... Sietni kell minden darabbal. Nem zavarhatom sokáig. A beszélgetés számára időrablás. Pedig ez is olyan nap, mint bármelyik a sok közül az itt-töltött tizenegy esztendő alatt. A merev gépek, élettelen tárgyak mögött is lehet az emberi szükségletet látni, érezni. D. A.
