Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-06-03 / 23. szám

ENYHÜLÉST ELŐSEGÍTŐ TflLAlKOZÚ Tárgyalás a Kremlben Leonyid Brezsnyev és Nixon elnök kézfogása sokat jelenthet a világbéke megőrzéséért vívott küzdelemben Nixon moszkvai útjával kapcsolatban már hó­napok óta sok jóslás, találgatás folyt világszerte. Többen úgy vélték, hogy a kínai—amerikai tár­gyalások, a Vietnami Demokratikus Köztársaság barbár bombázása, valamint kikötőinek és folyói­nak elaknásítósa gátat vet ennek a találkozó­nak, amely elé annyi várakozással tekintettek szerte a világon. Mert tény, hogy a két ország közeledésé vagy távolodása enyhülést, illetve fe­szültséget vonhat maga után. A Szovjetunió jó­zanságának köszönhető, hogy az Amerikai Egye­sült Államok elnökének mégis alkalma nyílt arra, hogy Moszkvában tárgyalhasson a szovjet veze­tőkkel. A kínai—amerikai tárgyalásokat a Szovjetunió lényegében nem ellenezte, sőt a szovjet párt és állami vezetők többször kifejezték azt a nézetü­ket, hogy kívánatos a két ország gazdasági kap­csolatainak kibővítése. De Vietnam barbár bombázása végtelenül fel­háborította a Szovjetunió népét és már-már úgy látszott, hogy Nixon emiatt nem látogathat Moszkvába. A szovjet vezetők azonban úgy lát­ták jónak, hogy az ilyen vitás kérdések megoldá­sát épp a legmagasabb színtű tárgyalásokon lehet elősegíteni. Tehát ebből az elvből kiindulva ültek le Nlxonnal a tárgyalóasztalhoz. Nixon elnök május 22-én reggel érkezett Moszkvába, ahol több ízben tárgyalt Leonyid Brezsnyevvel a Szovjetunió Kommunista Pártja fő­titkárával és látogatást tett Nyikolaj Podgornij­­nól, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökénél, valamint AlexeJ Kosziginnél, a Minisz­tertanács elnökénél. Nixon ellátogatott Lenin­­grádba és Kljevbe is, majd május 30-án Tehe­A vnukovói repülőtéren ránba utazott. A tárgyalásokon napirenden sze­repeltek az indokínai, közel-keleti problémák és természetesen az európai biztonság kérdése. Ismeretes, hogy a Szovjetunió Javaslatára tiltot­ták be a biológiai fegyverek gyártását, ezt köve­tően szovjet kezdeményezésre sor kerül a stra­tégiai fegyverek betiltására vonatkozó további javaslatra és a hadászati fegyverek gyártásának korlátozására, valamint a leszerelés kérdésének megvitatására. Gazdasági szakemberek úgy vélik, hogy a tár­gyalások után rendkívüli nagy mértékben meg­élénkül a két ország külkereskedelmi együttmű­ködése. A küldöttségek összeállításából arra le­het következtetni, hogy az űrkutatás terén is szo­ros együttműködésre, esetleg közös programok megvalósítására Is sor kerül majd. A Szovjetunió a világ legnagyobb imperialisto hatalmával olyan kapcsolatokat akar létesíteni, illetve az eddigieket tovább fejleszteni, amelyek nem sértik a többi szocialista ország érdekeit. A szovjet vezetők Nlxonnal a nemzetközi mun­kásmozgalom érdekeinek megfelelően, a nagy szovjet békeoffenzíva szellemében tárgyaltak. Abban a szellemben, amely már 1917-ben meg­hirdette a fiatal szovjet állam első külpolitikai programját, a „béke dekrétum“-ot, A szovjet kül­politika alapelve azóta is a béke aktív védelme, a népek szabadságának és biztonságának meg­őrzése. Ezért is hangsúlyozták a tárgyalások ide­jén, hogy „a szovjet emberek a maguk részéről teljes egyöntetűséggel állást foglalnak az eny­hülés politikája, s ennek részeként az Egyesült Államokhoz fűződő viszony javítása mellett". b Nixon elnök moszkvai látogatása alkalmából értékes szovjet—amerikai egyezményt irtak alá az élet­környezet védelme érdekében történő együttműködésről. Felvételünkön Nixon elnök (balra) és Nyikolaj Podgornij, mögöttük Leonyid Brezsnyev és Alexej Koszigin Ceylont, amely 24 évig a brit állam­közösség egyik fél­gyarmati országa volt, az alkotmány­hozó országgyűlés május 22-én az új alkotmány értelmé­ben saját felség­joggal bíró, függet­len köztársasággá kiáltotta ki. Az új köztársaság neve: Srí Lanka. Felvéte­lünkön Sirlmavo Bandaranaike asz­­szony, ceyloni kor­mányfő, Colvin Re­ginald de Silva, az alkotmányos ügyek­kel megbízott mi­niszter kíséretében a köztársaság ki­kiáltásának öröm­teli ünnepén, Co­­lombóban, Sri Lan­ka fővárosában. A bratlslavai Kultúra és Pihenés Parkjában tartották meg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai kongresszusát, amely lényegében a VIII. országos össz-szakszervezetl kongresszus előkészítésének betetőzése. A főbeszámolót — amelynek tárgya a szlovákiai szakszervezetek jelenlegi helyzete, valamint a XIV. pártkongresszuson a szakszervezetekre háruló feladatok elemzése volt — Ladislav Abrahám (az emelvényen) az SZLKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom Központi Tanácsának alelnöke, a Szakszervezeti Szövetségek Szlová­kiai Tanácsának elnöke mondotta. Mint ismeretes, Rómában a napokban egy Tóth László nevű, magyar származású ausztráliai emigráns barbár módon, s a szakértők szerint helyrehozhatatlanul megcsonkította Michelangelo Buonarroti remekművét, a Pietát. A tettes elfogása után kijelentette, hogy így akarta magára vonni a világ közvéleményének figyelmét, majd kisvártatva Krisztusnak nevezte magát. Meg nem erősített hírek szerint négy évi börtönbüntetésre ítélték. Felvé­telünkön a megcsonkított műemlék. Címlapunkon I , | f I Feró Spáíll felvétele A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Harasztiné Mészáros Erzsébet — Főszerkesztőhelyettes: Jandáné Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB Zivena kiadó­­vállalata, Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: Bratislava, Rooseveltovo nám. 2—4 — Telefon: 344-21 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyed­évre 23,40 korona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli Szolgálata — PNS, Űstredná expe­­dicla tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. intézi el. — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) Előfizetési díj egyéni: évi 180.— ЕЧ, közületi: 220,— Ft. Csekkszámlaszám: MNB. 215-98182.

Next

/
Oldalképek
Tartalom