Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1972-05-20 / 21. szám

Most lányok futballoznak a kastély udvarán A leendő egészségügyi nővérek a hlvatás­­szeretetről beszélgetnek A Královlíové Kraíany-i (Király­­fiakarcsa) régi kastély udvarán most lányok futballoznak, a folyosók is a fiatalok hangjával telnek meg. S ha megszólal a csengő, elcsendesedik az udvar, az épület és a tantermek­ben százhat fiatal követi figyelem­mel tanítói szavát. Amit itt tanulnak, az talán a legszebb, legemberibb hivatások egyike. Szlovákia huszonhárom egészség­­ügyi középiskolájának egyikében va­gyunk. Czaflk Béla, az Iskola Igaz­gatója, a nevelésről, oktatásról be­szél. Megemlíti azt Is, hogy az Isko­lában mindössze két fiú van, a többi lány. Ez azonban nem egyedülálló jelenség ezen a pályán, hiszen köz­tudott dolog, hogy a nők pszicholó­giai szempontból sokkal alkalmasab­bak erre a pályára. A fiatalok, akikkel beszélgetésünk során találkoztunk, mind hlvatás­­szeretetből választották ezt a pályát. A legtöbbnek régi, kisgyerekkori álma volt, hogy ápolónő lehessen, beteg embereken segíthessen. Nav­­rátll Éva, Vlszkocs Kornélia, Varga Sándor, Bereczky Eszter szerint ez a hivatás az egyik leghumánusabb tevékenységek egyike. Sok meg­értést, áldozatot követel, s legfőkép­pen a beteggel való mély együtt­érzést. Vlszkocs Kornélia érettségi után LÁNYOK a kastélyban továbbtanulásra jelentkezik. Gyer­mekorvos szeretne lenni. Kisgyereke­ken segíteni, betegségüket gyógyí­tani talán a legfelelősségteljesebb hivatás. Navrátil Éva, Szladky Teréz meg Faragó Katalin arról vitatkoz­tak, hogy milyen kapcsolat, legyen a beteg és az egészségügyi nővér között. Az ápolónő is ember, neki is vannak rossz napjai, egyéni gondjai, ám erről a betegnek sohasem sza­bad tudnia. Az ágyhoz kötött beteg ember, aki reménykedik orvosai, ápolói segítségében, nagyon érzé­kenyen reagál minden szóra, min­den mozdulatra. Vlszkocs Kornélia azzal fejezte be a beszélgetést, hogy nincs ezen a pályán szomorúbb dolog, mint azt látni, hogy az orvosok, ápolók fá­radsága, küzdése az életért, hiába­való volt. Ezért kell hát minden erőnkkel és tudásunk legjavával vé­gezni munkánkat. A fiatalok, leendő ápolónők, orvo­sok lelkesen beszéltek elképzeléseik­ről, jövő hivatásukról. Az volt a meggyőződésünk, nem kell őket fél­tenünk. Ha még néha vitatkoznak is egy-egy kérdésen, ellentmondásokba Is bocsátkoznak, de az már biztos, hogy valamennylüket egyetlen cél vezérli hivatásuk felé: segítsenek a beteg, rászoruló embereken. Tóth László munka 5, a többi átdolgozás, regényekből, novellákból, rádiójátékok­ból. Eddig 12 film készült az eredeti Christie — regényekhez, novel­lákhoz többé-kevésbé hű forgatókönyvekből. Munkált 109 nyelven adták ki — 1971 őszéig 350 millió példányban. Christie a világstatisz­tikák szerint a legsikeresebb élő író. Mint reklámszövegekben olvas­hatjuk: soha senki nem szórakoztatott egy Időben annyi embert, mint 6. A második legtöbbet fordított angol szerző, s bizonyára szívesen megelégszik ezzel a hellyel, hisz a világranglistán az első helyezett: William Shakespeare. És még valamit a „Tíz kicsi néger“-ről. Ezt a filmként és színpadi változatával is sok sikert megért történetet egy gyermekkori emlék, a mi Kisbencékhez hasonlítható játékos versike sugalmazta Agatha Christle-nek. A négerek a rigmus kezdetekor vannak tízen. Minden­féle rejtélyes és izgalmas dolog történik velük, egyre fogynak, a ki­számolóvers utolsó sorára már csak egy kicsi néger marad. Ha az olvasót ez a rigmus majd emlékezteti valamire, az nem a vé­letlen műve, hanem Agatha Christie-é! Kedves Katalin! Levelemet Neked címzem, édesanyád helyett szeretnék pár sort intézni hozzád. Leveledből ítélve anyukádnak nehéz sorsa lehe­tett, ezért nem kíván az övéhez ha­sonló életet neked. Igaza is van! Te könnyen pótolhatod azt, amire neki nem volt alkalma az életben. Olvas­sál könyveket, a könyvtárban bizto­san segítségedre lesznek az olvasni­való megválasztásánál. Lépjél be az ifjúsági szervezetbe, ahol rendes fia­talokkal ismerkedhetsz meg. A szer­vezetben kirándulások és egyéb tár­sas szórakozás vagy munka során jó barátokra, barátnőkre találhatsz. Egy tizenhat éves kislányt még sok-sok apróság is boldoggá tehet. Leveled­ben azt kérdezed: Ugyan mitől félt anyukám? Mindentől. Mint minden anya, én is féltem az enyémet, pedig 6 már huszonkét éves, és kicsi korá­tól az igazságra, az életre neveltem. Mégsem szeretném, ha 6 is egy ilyen futólagos ismeretség áldozata lenne. Ennek semmi értelme, s főleg annak nem, ha utána a fiú sorsára hagyja a lányt, akinek esetleg tudatlansá­gát kihasználta a maga pillanatnyi örömére. Tudják is ezek mi a szere­lem?!... Látod, a Hattyú jeligés kis­lány is egy ilyen ismerkedésnek lett az áldozata. Bár szerintem 6 is hi­bás volt egy kicsit. Ha már tánc közben is szemtelenkedett vele a fiú, láthatta volna, hogy mennyire nem hozzá való, tehát szóba sem kellett volna állnia vele, nem csókolózni! Kovács András levelével sem értek egyet, 0 egy kalap alá veszi a fiata­lokat, pedig ez a nézet helytelen. Mindig voltak jók is rosszak is. De az nem igaz, hogy a mai fiatalok er­kölcstelenek. Ma a Duna-parton csó­­kolóznak, azelőtt meg a baka-kor­zón. Nem mindegy? Ettől még nem lesznek erkölcstelenek. Az erkölcs­nek sokkal mélyebb értelme van, általánosítani tehát helytelen. K. Margit, SlavoSovce donságait, és bizonyára eljön az is, akihez már szerelem fog fűzni, aki az élettársatok lesz. Kovács Andrással nem értek egyet. Igaz, nem vagyunk talán egészen olyanok, mint a mi szüléink voltak tizenéves korukban, de ez a változás nem föltétlenül azt jelenti, hogy a mai fiatalok erkölcstelenek. Puha Erzsébet, Blatná na Ostrove (Sárosfa) Feleségemmel együtt régi olvasói vagyunk a lapnak. Érdeklődéssel fi­gyeljük és várjuk az ankétot. A mos­tani témához szeretnénk mi is hozzá­szólni. Méghozzá Kovács András leve­le váltotta ki belőlünk a vitát, a vé­leményt. Azt írja levelében: A „mai fiatalok romlottak, erkölcstelenek, gátlástalanok“... Erre azt kell taná­csolnom a fiatalembernek, hogy mi­előtt leír valamit, jól gondolja meg. Mert szabad-e így, egy-két valóban így élő fiatal miatt általánosítani? Nem találkozott még Kovács András rendes, becsületes fiatallal élete so­rán? Ugyan miért lenne az a fiatal lány erkölcstelen, aki egy vele ha­sonló korú fiúval elmegy sétálni? Azt is írja a levélíró, hogy helytelen, ha fiatalokat túl korán felvilágosít­ják a „legszebb titokról". Ez ma már nem lehet titok. Az élettani jelensé­gek egyik fajtája. Szerintem inkább helyes és szükséges is, hogy a fiata­lokat, serdülőket idejekorán felvilá­gosítsák a biológiai élet kérdéseiről is. Csak nem akar a levélíró fiatal ember „gólya-mesével“ gyereket ne­velni. Azért még lehet a férfi és a nő kapcsolata szép, értékes és tiszta. Ez erkölcs kérdése. Őszintén ajánlom Kovács Andrásnak, hogy olvassa el az „őszinte szó a szerelemről“ c. könyvet, bizonyára sok hasznát veszi majd, és a véleménye is megváltozik az igazi, erkölcsös, szép szerelemről. Sinkoviő István, Stúrovo (Párkánynána) A Hattyú jeligéjű fiatal levélíró nyíl­tan, őszintén meg­írta, mi történt ve­le. Tanácstalansá­gában a közvéle­mény segítségét ké­ri. Ebből szerintem arra lehet követ­keztetni, hogy értel­mes, tisztességes lány. Én is fiatal vagyok, vele egy­idős. Neki is és Nagy Katalinnak is azt tanácsolom: fia­talok vagyunk még, nem kell „komo­lyan" járni valaki­vel, lekötni magun­kat. Beszélgessetek, szórakozzatok több fiatal fiúval, kösse­tek szép barátságot velük. Közben az­után megismeritek egyik-másik fiatal jó vagy rossz tulaj­w *3

Next

/
Oldalképek
Tartalom