Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-12-24 / 51-52. szám

ELŐZETES KÖVETKEZŐ, JUBILEUMI 1972. JANUAR 1-1 SZAMUNK TARTALMÁBÓL: 20 éves a Nő Jubileumi versenyeink értékelése Vélemények, kívánságok Olvasóink kérésére Akarja tudni mit hoz a jövő? Olvassa lapunkban a HOROSZKÓP-ot! AZ ATOM AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN Tízezerszámra vonzotta a látogatókat a Szovjet Technika Napjai keretében megrendezett kiállítás a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában december 1 és 21 között, amely bemutatta a szov­jet műszaki tudománynak azt a hatal­mas sikerét, amelyet az elmúlt időszak­ban az atom békés célokra történő fel­­használásában elért. Képünkön a Lunohod I. látható. Több mint egyéves tárgyalások után 1971. december 11-én a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya Berlinben, az NDK kormányhivatalában parafálta a polgári személyek és a teher­szállítmányok vasúti szállí­tásáról szóló egyezményt. Ugyancsak egyezmény szüle­tett a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és a nyugat-berlini szenátus kö­zött az utasforgalom és a lá­togatások rendezéséről. A kormányok közötti egyez­ményt (1. kép) az NDK kor­mánya nevében dr. Micha''1 Kohl államtitkár, az NSZK kormánya nevében Egon Bahr államtitkár írták alá. A másik egyezményt az NDK részéről (2. kép) Günther Kohrt, külügyi államtitkár, a nyugat-berlini szenátus Ul­rich Müller, a szenátus hiva­talfőnöke parafálta. Mély aggodalommal töltöt­te el a világ békeszerető né­peit az indiai-keletpakisztáni határon kialakult súlyos ha­dihelyzet, amellyel az ENSZ Biztonsági Tanácsa is foglal­kozott. Indira Gandhi, indiai miniszterelnök-asszony az új­delhi egyetemen mondott be­szédében a válságos helyzet­ről szólva kijelentette, hogy bízik India győzelmében, amely csak akkor lesz teljes, ha a most Indiában élő tíz­millió pakisztáni menekült visszatér hazájába és ottho­nába. Kedves Olvasóink! Megjelent a Barátnő 6. száma. Sze­rezze be még idejében, mert hasznát veszi az ünnepek előtt is. Tanácsot ad: Az olvasók kérésére Az illemszabályok ismertetésével Hogyan öltözködjünk Az 1972-es évben divatnaptárral Hogyan lehetünk szépek Segít: Az ügyes kezűeknek subaszőnye­get készíteni Italkeverékek, édességek és finom ételek receptjeinek közlésével A szép frizura kiválasztásában A Barátnő minden két hónapban megjelenik, tehát évente hatszor sze­­raz örömet olvasóinknak. Kérjék a kézbesítőtől. Megvásá­rolható a hírlapáru­soknál. Megrendelhető minden postahivatal­ban és kézbesítőnél, valamint közvetlenül szerkesztőségünkben, levélben is. Példányon­ként ára 6.— korona, előfizetési díja egy év­re 36.— korona. A barátság nevében vetélkedő 4. for­dulójának helyes megfejtése: 1. Az értékes szkíta leleteket a Kijevi Történelmi Múzeumban helyezték el. 2. A bratislavai CSSZBSZ Háza ren­dezvényeinek 10 év alatt 4,5 millió látogatója volt. Nyertesek: Németh Katalin, Topolníky (Nyárasd) 137; Jakub Mária, Koáice (Kassa), Bajzová 14. A barátság nevében vetélkedő 5. for­dulójának helyes megfejtése: 1. A Szovjetunióban az 1966 —70-es ötéves terv évei alatt 4,5 millió ember végezte el tanulmányait a különböző szakiskolákban. 2. 80 millió szovjet állampolgárnak van főiskolai és középiskolai vég­zettsége. Nyertesek: Almássy Mária, Trstice (Nádszeg); Farkas Rózsa, Áj (Háj) 80. A Madách Könyv- és Lapkiadó n. v. közli, hogy az ön is nyerhet nevű, karácsonyi nyereményakciójának 1971. december 7-én, közjegyző jelen­létében megtartott második nyeremény­­sorsolásán a következők nyerték a dí­jakat: 1. díj: Süke Károly, Cilistov (Csölösztő) 2. díj: Bóna Jolán, Vojnice (Bátorkeszi) 3. díj: Homonnai Zoltánná, Jahodná (Párkányeperjes) 4. -5. díj: Kelemen Tiborné, Vrbovka (Varbó) 6.—10. díj: Román Anna, Matúákovo (Taksony) Bodnár Erzsébet, Somotor (Szomotor) Hraty József, MálaS (Málas) Jobbágy Miklós, Modrany (Madar) Szenesi Gizella, Vojnice (Bátorkeszi). iVIlÍGKU békére VMSlIttSttE A háború pusztulás, a béke élet ßs fejlődés. Nincs nép, amely a pusztulást választaná. Ám a föld­kerekség néhány pontján mégis dö­rögnek a fegyverek, gyilkolnak és pusztítanak, városokat és falvakat törölnek el a föld színéről, milliók munkájának a gyümölcsét semmisí­tik meg. Tudjuk: az imperializmus, az embereket, népeket kizsákmányo­ló tőke fegyverei ezek; a monopó­liumok, a gazdogok érdekeiben dö­rögnek a jogaikért küzdő elnyo­mottak ellen. A népi felszabadító mozgalom elnyomásáért folyik az amerikaiak háborúja Indokínában, azonos cél eszköze Izrael a Közel- Keleten, s hasonló érdekből mester­kedik az imperializmus Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos más orszá­gában. „Minden népnek békére van szük­sége" — mondotta Brezsnyev elvtárs a LEMP nemrég lezajlott VI. kong­resszusán. Még rágondolnl Is rossz, mi lenne a haladó szocialista moz­galmak, a népek nemzeti felszaba­dító harcának sorsa, ha nem lenné­nek államférfiak és országok, akik és amelyek ismerik és tiszteletben tartják a népek békeóhaját, sőt semmi erőfeszítést sem sajnálva el­szántan küzdenek érvényesüléséért is. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXIV. Kongresszusán elhangzott békeprogram, a kongresszus óta el­telt időszakban tapasztalt szovjet békeoffenzíva meggyőzően bizonyít­ja az egész világ számára, hogy a Szovjetunió következetesen és aktí­van követi a lenini békepolitikát, s hogy e békepolitijta jegyében vált a nemzetközi helyzetet döntő mér­tékben befolyásoló tényezővé. A Szovjetunió és a békepolitikáját tá­mogató szocialista országok a béke­harc legaktívabb és legnagyobb erői; befolyásuk a világ eseményeire nemcsak azért nagy, mert erősek, hanem azért is, mert elvszerű és kö­vetkezetes békepolitikájuk a világ minden táján vonzó a békeszerető népek számára. A Szovjetunió és a szocialista or­szágok békeprogramja a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és független­ségéért vívott harc programja. Nem alaptalanul keltett tehát rendkívüli nemzetközi visszhangot. Egy osztrák újság például ezt írta: „Brezsnyev béketerve elbűvölő, mert felébresz­tette az emberiségben a félelem és a háború nélküli világ utáni vágyat". Tegyük hozzá: a szovjet békepoli­tika, amelyet hazánk is teljesen a magáénak vall, nemcsak vágyakat ébreszt, hanem tevékenyen hozzá is járul a vágyak, a félelem és háború nélküli világ, az igazságos és hala­dó világ megvalósításához. A világ népei egyre világosabban látják, hogy napjaink békeharcónak egyik legfőbb tényezője az egymással szi­lárd internacionalista szövetségben álló szocialista országok határozott ellenállása az imperializmus agresz­­szív és hódító törekvéseivel szemben. S a világ népei ezt nemcsak látják, hanem támogatják is: a békeszerető és haladó tömegek egyre erőtelje­sebben követelik országaik kormá­nyától, hogy pozitív választ adjanak a szocialista országok békekezdemé­nyezésére. A Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a nemzet­közi kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítése eredményezte a nemzet­közi feszültség 1971-ben tapasztalt enyhülését, a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyelország és az NSZK között megkötött szerző­dést, a Nyugat-Berlin helyzetéről szóló négyhatalmi egyezményt, a Kí­nai Népköztársaság ENSZ-tagságá­­nak a felújítását s a szocialista or­szágok kezdeményezte európai bé­kekonferencia ügyének kedvező ala­kulását is. Az európai helyzet reményekre jogosít fel bennünket. A feszültség enyhülése egy új történelmi időszak lehetőségét teremtette meg, olyan időszakét, amelyre a békés együtt­élés és a kölcsönösen előnyös együttműködés jellemző. Ennek az időszaknak a küszöbét jelenthetné a békekonferencia, qmelynek konti­nensünk s az egész világ békéjének a megszilárdulását kellene eredmé­nyeznie. A Szovjetunió békeoffenzí­­vája döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy számos nyugat-európai ország — a szocialista országok vé­leményével egybehangzóan — már a legközelebbi jövőben lehetséges­nek tartja az európai békéről és biztonságról szóló tanácskozás konk­rét előkészítését, majd megtartását. Reméljük, az 1972-es esztendő ebben a kérdésben — mint ahogy a nemzetközi kapcsolatok javulásá­nak minden más vonatkozásában is — jelentős előrehaladást és kívánt eredményt hoz. B. P. I. SIKEREK éve Egy esztendő emberöltőnyi táv­latból sem nagy idő. Telnek-múlnak a napok, s egyszer csak azt vesszük észre, hogy ismét új évet köszöntünk. Ha összegezzük, mit hozott az el­telt év, elmondhatjuk, békés, bizton­ságos, jó esztendő volt. Természete­sen ; nem véletlenül és nem alap­talanul. Békés, nyugodt esztendő volt; mert a politikailag megállapo­dott és bizakodó légkörben elsősor­ban ismét a gyümölcsöző termelő­­munkára esett a hangsúly. Persze, ennek is voltak feltételei, s ezek a feltételek sem teremtődtek meg ön­­maguktól. A termelőmunka fellen­dülése válasz volt a kommunista pártunk szervezte és irányította po­litikai-társadalmi konszolidációra, az ország belpolitikai életének rendes kerékvágásba-lendülésére. A párt megalakulása 50. évfordulójának, a párt XIV. kongresszusának és az általános választásoknak a tisztele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom