Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1971-12-24 / 51-52. szám
w r KÍVÁNSÁGAINK TELJESÜLJENEK. KEDVES OLVASÓINK! Szívesen várt, szerető családtagként érkezik otthonukba lapunk, hogy kellemes és boldog ünnepük fényéhez, öröméhez a maga szerény lehetőségei szerint hozzájáruljon. Szinte gyermeki izgalommal és anyai gonddal készül minden évben az ilyen karácsonyi ajándéknak, szilveszteri mulattatónak szánt ünnepi szám: megérzik-e az olvasók belőle a szeretet, az örömadás szándékát, segít-e szebbé, erősebbé tenni gyermekek és szülők, férjek és feleségek egymást segítő kapcsolatát, feloldja-e a magányosok szomorúságát, felébreszti-e az emberekben a felelősség érzését egymás iránt, nyújt-e felüdülést, új erőt és lelkesedést a hétköznapok fáradozásaihoz, munkájához? Az idén különös jelentőséget nyert minden, amit olvasóinknak írtunk, s amit olvasóink nekünk írtak. A CSKP megalakulásának 50. évfordulója, a XIV. pártkongresszusnak, a nehéz és bonyolult időszak utáni sikeres választásoknak, a szocialista építőmunka kibontakozásának az esztendeje volt az idei. A Nő küldetéséhez híven tájékoztatta, lelkesítette olvasóit társadalmunk, hazánk építése legfontosabb feladatainak teljesítésére. Elmélyítette bennük a szocialista hazafiság érzését, megszilárdította tudatukban a proletár internacionalizmus, a marxizmus—leninizmus eszméit. Ezt bizonyítják azok a vélemények, kívánságok, amelyeket közvéleménykutató kérdőíveinken közvetlenül a választásokat megelőző hetekben küldtek be hozzánk olvasóink, hazánk magyar nemzetiségű asszonyai. „Továbbra is népszerűsítsék kommunista pártunk politikáját“, „Segítsenek, hogy mi asszonyok is erohknek, képességeinknek megfelelően építhessük hazánkat“, „Tanítsanak, hogy gyermekeinket szocialista társadalmunk hasznos tagjaivá nevelhessük“ — írták, kérték. A ragaszkodás, a bizalom csendül ki minden hozzánk küldött sorból, jókívánságból, kérésből. Nehéz néhány szóban összefoglalni azt a figyelmet, megbecsülést és szeretetet, amelyet olvasóink tanúsítanak lapunk iránt, és amelynek — mint azt a beérkezett kérdőívek is bizonyítják — több mint százhuszonötezer olvasója van. Természetes, hogy a lapunkat előfizető édesanyák — és azok családtagjai, a kisgyerekek, nagylányok, papák és nagymamák — érdeklődése, kívánsága nagyon sokrétű, széles körű. Tizenhat oldalon minden kívánságnak minden héten lehetetlen eleget tenni. De következő, 1972. január 1-i, jubileumi, a huszadik évforduló jegyében készülő számunktól kezdve sorra vesszük a „Véleményem, kívánságom“ minden kérdését-kérését, hogy fokozatosan megteremtsük a feltételeket teljesítésükhöz. Most csak néhányat a kívánságok közül: Azokat az olvasókat, akiktől meghívást kaptunk, a jövő évben sorra látogatjuk, hogy munkahelyük, lakhelyük életéről beszámoljunk lapunkban. Hűséges lapterjesztőink, olvasóink segítségével tovább gyarapodott olvasó-, táborunk. Szeretnénk mindannyiuk kívánságának eleget tenni, hogy a Nő az új esztendőben nem megkésve — hétfőn, kedden — hanem már szombaton ott lehessen olvasóinknál. Bízunk abban, hogy a nyomda és a posta megteremti hozzá a szükséges feltételeket. Hogy kívánságaink teljesülhessenek, még jobb, felelősségteljesebb munkát kell végeznünk. Nem szabad közömbösnek lennünk az építő feladatok vállalásában, a hiányosságok feltárásában. Elkötelezettségünknek szocialista társadalmunk iránt, munkánkban, magatartásunkban kell megnyilatkoznia. Munkahelyünkön, lakhelyünkön, a nőszövetség tagjaként és családunkban, mint édesanyának a szocialista jövő építését kell segítenünk. Keresnünk kell a lehetőségeket az alkotó tevékenység, a kezdeményezés kibontakoztatására, nem szabad szemet hunynunk a hibák, hiányosságok felett. Ebben akar lapunk — küldetéséhez híven — továbbra is még nagyobb segítséget nyújtani olvasóinknak. És most, amikor megköszönjük a sok ünnepi, és a huszadik évfordulóra beérkezett jókívánságot, egyben újra meg is kérjük hűséges olvasóinkat: együttműködésükkel, tanácsaikkal, véleményükkel, lapterjesztő munkájukkal, leveleikkel járuljanak hozzá továbbra is, hogy célunkat elérhessük. Közös igyekezettel, munkával tegyük még szebbé, örömtelibbé a családok — gyermekeink életét. A jövőben ehhez erőt, egészséget kívánunk kedves olvasóinknak, az ünnepeken pedig kellemes szórakozást, jó pihenést! téré kibontakozódott a dolgozók széles körű munkakezdeményezése. Ebben a kezdeményezésben és a hatására kialakult fokozott munkalendületben egyértelműen kifejezésre jutott dolgozó népünknek a párt ötvenesztendős önfeláldozó és sikeres harca iránt érzett mély megbecsülése és tisztelete, az a hála, amely a pártot a társadalmi fejlődésért, a szocialista országépítés egyre nagyobb eredményességéért vívott küzdelemben megilleti. A fokozott szocialista munkakezdeményezés tanúságtétele volt annak, hogy dolgozó népünk jelentőségének megfelelően értékeli a párt XIV. kongresszusát. Azt a kongresszust, amely megállapíthatta, hogy a csehszlovák társadalom mély politikai-társadalmi és gazdasági válságából, a jobboldali és antiszocialista erőkkel vívott küzdelemből győzedelmesen kerültek ki a marxi—lenini tanok, az e tanokhoz, a proletár internacionalizmushoz hű erők. Azt a kongresszust, amely kitűzte szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztésének, a dolgozó nép életszínvonala emelésének igényes, de reális programját, s amely kifejezésre juttatta, hogy szilárd része vagyunk a szocialista tábornak, a nemzetközi kommunista mozgalomnak, őszinte hívei és szövetségesei a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak. A dolgozók fokozott kezdeményezése bizonyította azt is, hogy népünk tisztában van az esztendő harmadik legnagyobb belpolitikai eseményének, a képviselőválasztásoknak rendkívüli jelentőségével is-. A választások a társadalmi konszolidáció sikeres befejezését jelentették. A Nemzeti Front jelöltjeinek teljes győzelme, a szavazásban megnyilvánult egység kifejezte népünknek a párt politikájába vetett mély bizalmát, teljes egyetértését ezzel a politikával. A szavazás bizonyította, hogy dolgozó népünk elismeri a kommunista pártnak a társadalomban betöltött vezető szerepét, s hogy a párt vezetésével akarja folytatni a szocialista országépítést. Ez a szavazás kétségbevonhatatlan tanúbizonyságát adta annak, hogy hazánk népe magáévá tette a XIV. kongresszuson kitűzött fejlesztési programot, s hogy a megválasztott képviselőkkel vállvetve ennek a programnak a megvalósításán fog dolgozni. Eltökéltségének máris vannak konkrét bizonyítékai: a tervteljesítésben elért eredmények. Az üzemek már hetekkel Szilveszter előtt jelentették, hogy valóra váltották az idei terv feladatait, elvégezték azt a A Nő szerkesztősége munkát, amely az ötéves terv első évében várt rájuk. Természetesen nemcsak az ipar jeleskedett; szinte minden mutatóban példásan teljesítette tervét a mezőgazdaság is. Előzetes számítások szerint földműveseink mintegy hét százalékkal termeltek többet, mint 1970-ben. Ez a hét százalék sok-sok ezer tonna gabonát, húst s egyéb mezőgazdasági terméket képvisel. És örömünkre szól, hogy hasonlók az eredmények a gazdasági élet más területein is. Sikeres volt tehát az 1971-es esztendő. Gazdag, nyugodt, biztonságos volt. Többet adott, mint az előző, mert többet tettünk azért, hogy adhasson. Párt és állami szerveink megteremtették hozzá a lehetőséget, s nekünk továbbra is feladatunk, hogy e lehetőség ezután se maradjon kihasználatlanul.
