Nő, 1971 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1971-12-10 / 50. szám

iVASZI VIZEK" wbt; KÖVETÜKRE VAR „Az emberi szívhez nem könnyű megtalál­ni az utat. Különösen nehéz a 17 éves fiatalok­nak, de mi megpróbáljuk. Segíteni akarunk az idős, elhagyatott, beteg embereknek. Szívesen rendbe tesszük az udvart, kertet, elhordjuk a szemetet, fát vágunk és fűrészelünk, szenet lapá­tolunk, a hulladékgyűjtőbe elvisszük a felesleges holmit, egyszerűbb javításokat is elvégzünk. Mondják meg ismerőseiknek, hogy hívásukat várjuk... Mi ezt a segítséget nagyon komolyan gondoljuk...“ Ilyen tartamú röplapokkal kopogtattak be a lakásokba, internátusuk körzetében a bratislavai hentes- és mészáros-tanoncotthon fiataljai. Ez az ötlet a fiúk között a CSKP 50. évfordu­lójának tiszteletére született. Mindannyian kí­váncsian várták felhívásukra a visszhangot, a jelentkezőket. Jöttek is a kedves öregek. Aneíka Mechová néninek fát fűrészeltek, kertjét megtisztították a fagyökerektől. Benka Antónia néninél szenet hordtak a pincébe. Veliky bácsinak felásták a kertjét, szőnyeget poroltak. Irma Sumová nénihez rendszeresen eljárnak, egyedül él, megtört egészséggel, minden nehe­zebb munkát a fiúk végeznek el. S ezért a segít­ségért nem fogadnak el semmit, csupán a papír­ra írt véleményeket gyűjtik szorgalmasan, amely az elvégzett munka „hogyanjáról“ tanúskodik. A szálkás betűkkel rótt sorok csupa dicséretet, bizalmat tartalmaznak. — Van olyan délután, hogy mind a negyvenöt fiú kivonul a Ruíinov körzet nyugdíjasainak segítségére. Az árva gyermekek otthonának kör­nyékét is szívesen tették rendbe, amikor a veze­tőnő segítségüket kérte, — mondja a fiúk köz­kedvelt nevelője, Bedíich Králiőek. — A „Tavaszi vizek“ akciót, az idősebbeknek nyújtott segítséget maguk a fiúk kezdeményez­ték — folytatja Králiéek elvtárs — még február­ban. Azóta 860 órát dolgoztak le tanulóink. Többnyire falúról származnak, ismerik a ház körüli munkát és örömmel végzik a kötelezett­ségvállalásukat. Tulajdonképpen felüdülést je­lent nekik a kemény hentesmunka után. A közel­múltban fővárosunk polgármestere személyesen megdicsérte a fiúk akcióját, még a Krónikánkba is beírta elismerését. Nagyon büszkék erre vala­mennyien. Örömmel vennénk tudomásul, ha más tanoncotthonokban is követnék tanulóink példá­ját. Az internátus két fabarakkból áll, minden munkát a fiúk végeznek. Kíváncsian nyitottunk be a szobákba és más helyiségekbe, vajon mi­lyen rend uralkodik náluk. A 13-as szobának tizennégy lakója vacsorára készült. Legtöbbjük a galántai (Galanta) és a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) járásból jöttek a hentes és mészáros szakma elsajátítására. A kis közösség nevében Losonszky Dénes szobafelelős beszélt. — Sokan vagyunk itt magyar nemzetiségű ta­nulók. Kezdetben a szakkifejezésekkel volt nyel­vi nehézségünk, de most már belejöttünk. Szi­gorú házirendünk van, minden szabad időnket gazdaságosan kihasználjuk. Közösen járunk mo­ziba, színházba, van labdarúgócsapatunk, de a kézilabda csapat a legerősebb. Már országos ver­senyen is részt vettünk. Sokan tagjai az irodalmi színpadnak, az üzemben gyakran szerepelnek. Mostanában gyakran elmentünk az agitációs központokba a minket érdeklő előadások meg­hallgatására. Nálunk most van a szezonmunka, hiszen közelednek az ünnepek, de nagyon szí­vesen eljárunk azokhoz az idős emberekhez, akik segítségre szorulnak. A napokban Kuba Józsi bácsinál voltunk, aki 75 éves és betegen fekszik otthonában. A szoba összes lakója arra kért, hogy tolmá­csoljam üzenetüket a magyar tannyelvű iskolák tanulóihoz: Lányok, fiúk sok idős ember él egyedül városotokban, falutokban. Keressétek fel őket és segítsetek nekik szabad időtökben. Kövessé­tek példánkat! Megígértem nekik, s bízom abban, hogy má­sutt is megszervezik a „Tavaszi vizek“ nemes akciót. A nini hívására jelentkeznek KŐSZEGI ZSUZSA Legnehezebb tantárgy a technológia ... Csendélet 4 a tanulószobában A kis hentesek még óvatosan kezelik az ünnepi ebédek nyers­anyagát Nem elégedhetünk meg tehát az érdekköri tevékenységnek eddig gyako­rolt formáival, annak ellenére, hogy azok közül sokat nagyon szép sikerrel folytattak, így például, a varró-, főző-, kézimunka tanfolyamok, körök, ének- és táncegyüttesek, az „Édesanyám és a „Nagymama" akciók, az értékes nép­­művészeti kiállítások, a népi hímzések népszerűsítése, az egészségügyi és más előadások stb. Ha mi most részletesebben akarunk foglalkozni az érdekkörök tevékenysé­gével, azt főleg azért tesszük, mert sze­retnénk felhívni a figyelmet olyan lehe­tőségekre, amelyeknek kihasználásával ezt a tevékenységet formájában és tar­talmában is magasabb színvonalúvá tehetnénk. KÖNYVTARAK, KULTÚRHAZAK Az első igen fontos lépés lenne ebben az irányban a szoros kapcsolat felvétele a helyi kultúrház és a helyi könyvtár vezetőjével. Lényegében min­den olyan érdekköri tevékenységnek, amely a politikai és az általános mű­veltség emelését célozza — a falvakon ezen a két fórumon kellene lezajlania. Az említett intézmények vezetőinek bi­zonyára nem lesz kifogásuk az ellen, ha a helyi nőszervezet a kultúrházba vagy a könyvtárba toborozza az érdeklődőket egy-egy meghívott előadó érdekes elő­adására Lehet ez az előadás társadalom­politikai, kulturális, tudományos, egész­ségügyi vagy más témájú, szólhat az idősebbekhez, a felnőttekhez, a szülők­höz vagy az ifjúsághoz — mindenkép­pen eseményt jelenthet, ablakot a vi­lágba, világosságot az esetleg homá­lyos elképzelésekbe. Egyik fő követel­mény, hogy az előadásokat idejében és megfelelő formában propagálják és olyan időpontra tegyék, amely a nagy többségnek megfelel. A könyvtárhelyiség különösen jól ki­használható legkézenfekvőbb funkciója, az értékes, jó könyvek olvasásának pro­pagálására. E célból hasznos és egyben kellemes dolog lenne olvasóköröket szervezni. A módja: aktivizálni a köz­ségben néhány fiatal lányt és fiút, akik szeretnek és tudnak szavalni, előadni, hogy hetenként egyszer a fűtött és jól megvilágított könyvtárban egy-egy kö­zösen kiválasztott jó regényből folytatá­soson felolvasnának az egybegyűltek­nek, akik közül egyesek közben varro­­gathatnak, kézimunkázhatnak stb. Ebbe az olvasókör akcióba nagyon szépen bekapcsolódhatnának a helyi könyvtáros mellett a tanítónők, tanácsot adhatnak a könyv kiválasztásánál, és a felolvasás, esetleg az egész könyv elolvasása után vezethetnék a vitát, amelynek során megtárgyalják a mű tartalmát, elemezhetnék az írói szán­dékot stb. Néha meghívhatnak a köny­vek kiértékeléséhez valakit a szlovákiai írók közül. Hasonló formában lehet előadásokat szervezni képzőművészeti és más kultu­rális témákról, Egy-egy képzőművész kíséretében közös kiállítás-látogatást rendezni, értékes színházi előadást megvitatni meghívott színész, rendező vagy író jelenlétében. A kultúrház nyújtotta lehetőségek közé tartoznak az ismeretterjesztő, egészségügyi, természettudományi, hon­ismereti és más hasonló témájú elő­adások, amelyekhez a kultúrházban diapozitíves vetítést is lehet alkalmazni. Mind az ilyen jellegű, de a társada­lom-politikai előadásoknál is nagyon fontos jól megválasztani az előadó személyét és gondoskodni az előadások szemléltető jellegéről, hogy azok soha ne legyenek unalmasak. Áz így meg­szervezett érdekköri munka nemcsak a nőszervezetnek ad rangot, de messze ismertté teszi az egész község nevét. Nagyon örülnénk, ha az itt felvetett gondolatokhoz helyi szervezeteink tag­jai, vezetői, a vidéki könyvtárosok és kultúrmunkások, tanítók hozzászólná­nak. Jó lenne, ha nem tekintenék a nő­szövetség talaján szervezett érdekköri tevékenységet pusztán a nők ügyének, hanem a falu felemelkedésének egy újabb, közös lépcsőfokának, amelyre férfiak és nők, idősebbek és fiatalok is szívesen lépnek. L. GALY OLGA

Next

/
Oldalképek
Tartalom