Nő, 1970 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1970-07-27 / 30. szám
A jövő divatja a műanyagból készült, bodros paróka. Kérdés, hogyan lehet ezt bukósisak alá viselni (vagy talán megfelel bukósisak helyett is). Hímzett férfikabát, ing helyett is viselhető. Fontos, hogy sok aranyrojt legyen rajta. Ilyet visel Piero Focaccia is, a híres sanzonénekes. Családi idill zsiráféknál Még egy puszit a mama orrára. Éjszaka a faluban szirénabúgásra ébredtek az emberek. A szövetkezet marhaistállója égett. A többiekkel együtt az éjjeliőr is sietett oltani a tüzet. Mezítláb, egy szál ingben, alsónadrágban sürgött-forgott. A tüzet eloltották, de negyven tehén bennégett. A rendőrtiszt a kórházba ment az éjjeliőr után. — Látja, hogy összeégtem az oltásnál — panaszkodott az őr — még egy cigarettára sem bírok rágyújtani. — Nem került volna erre sor, ha becsületesen teljesíti a kötelességét — mondta a tiszt. — Felöntöttem a garatra, hazamentem, hogy kialudjam magam. Az asszony ment oda helyettem őrködni. Nem tudom, hogyan keletkezhetett a tűz. Amikor a fele-Kedves Olvasóink! MINI-KRIMI Szenzációk Ж ségem felébresztett, odaszaladtam úgy, ahogy az ágyból kiugrottam. Bemásztam az istállóablakon, a tűzön, füstön keresztül akartam kimenteni az állatokat, de nem bírtam. Én magam is alig kerültem ki élve * — Érdekes, senki sem vette észre, hogy bemászott az ablakon . . . — Nagy volt a füst, a kavarodás . . . Az öreg egész teste tele volt égési sebekkel. csak lába és haja volt ép. — Miért nem ismeri be, hogy maga gyújtotth fel az istállót? — kérdezte a rendőr.- Én voltam ... — mondta csöndesen az éjjeliőr Hogyan jött rá a rendőrtiszt, hogy az éjjeliőr volt a tettes? Mit gondolnak, hogyan jött rá a rendőrtiszt, hogy mi történt? „Nyomozzák ki" önök is, és a megfejtést írják meg nekünk. A helyes megfejtést lapunk 33-ik számában közöljük, a legjobb „nyomozók" közül sorsolással egyet krimi-könyvvel jutalmazunk, s egyúttal a nyertes nevét is közöljük. A levélre írják rá „Mini-krimi" s ne felejtsék el közölni a pontos címüket is! NEMCSAK EGY MARÉKÉ A nőszövetség éekovcei helyi szervezete a községben megszervezte a „Maréknyi tollat a gyermekotthonnak“ elnevezésű akciót, és útrakeltek, hogy személyesen átadják a puha párnákat a hriüovai gyermekotthonnak, meg sok más olyan dolgot is, amelyet a gyerekek világszerte szeretnek, de csak ott van benne részük, ahol a szülői szeretet állandó gondoskodással veszi őket körül. Gyönyörű ez a Polana alatti vidék. A valamikor oly szegény falu ma a jelismerhetetlenségig megváltozott. Üj bölcsődéje, napközi otthona, iskolája, szakmunkástanuló otthona, új üzletei, mosodája, szépen rendbentartott parkja van az SZNF emlékművével, klubja és gyönyörű üzeme, amely ennek a gazdagságnak forrása. A bennünket kísérő tanítónő a helyi nőszervezet elnöke, a régi iskola-Vidéki 4Mb GYÓGYPEDAGÓGUSOK TALÁLKOZÓJA A Pedagógiai Főiskola és Gyógypedagógiai Kísérleti Intézet 1970 júniusában rendezte meg a gyógypedagógiai iskolákban működő magyar tanítók munkaértekezletét. Mi, a magyar különleges iskolák tanítói nagy számban vettünk részt ezen az értekezleten, örömünkre szolgál és nagyra értékeljük, hogy a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti a szlovákiai magyar különleges iskolákat. Külön köszönetünket fejezzük ki dr. Predmersky Vladimír docens elvtársnak, aki fáradhatatlanul szorgalmazza hazánkban a magyar gyógypedagógia ügyét. Az értekezleten magyarországi szakemberek is részt vettek: a budapesti Gyógypedagógiai Főiskola igazgatója, dr. Göllész elvtórs, a nevezett főiskola tanára, László András, valamint Gimessi Tiborné és Essősy József gyógypedagógiai iskolaigazgatók. Külföldi vendégeink értékes előadásokat tartottak a magyarországi gyógypedagógiai nevelésről. örülünk annak, hogy őszinte megértéssel támogatják ügyünket, segítséget nyújtanak problémáink megoldásához. Szeretnénk, ha jelenleg kialakult jó kapcsolatainkat továbbfejleszthetnénk. A gyógypedagógus munkája egyike c legnehezebb oktató-nevelő tevékenységnek. Erőt ad a pedagógusnak azonban az a tudat, hogy munkája nyomán a különleges gondoskodást igénylő tanulóifjúságot kiszabadítja elszigeteltségéből, és a társadalom számára hasznos embert formál belőle. Legfontosabb feladatunk tehát, hogy a meglevő készségek fejlesztésével, olyan további tulajdonságokat bontakoztassunk ki tanulóinkban, amelyekre zavartalan egyéni és társadalmi életükben szükségünk van Oktatásügyünknek minden jellegű tó-
