Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-11-09 / 45. szám

KÉPEK A nagyvárosok zajos nyüzsgésében szinte elérhetetlen álomnak tűnik a hollandiai malmok árnyékában lát­ható nyugalom. CSTK — felv. Nagygyűlés Prágában A CSKP-nak több ezer funkcionáriusa vett részt a prágai Fucík parkban rendezett gyűlésen, amelyen ismertették a Szovjetunióban járt párt- és állami küldöttség tanácskozásainak ered­ményeit. A beszámolót Ludvik Svoboda köztársasági elnök, a CSKP KB elnökségének tagja, és dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára tartották. Husák elvtárs beszéde bevezető részében köszönetét mondott Prága lakóinak a repülőtéri szí­ves fogadtatásért. Ezt a pártaktívát jó alkalomnak tartotta arra, hogy a prágai lakosság ezreivel megértesse a küldöttség útjának értelmét és eredményét. Beszédében a következőket mondta: — Svoboda elvtárs beszédében már tolmácsolta a szovjet nép üdvözletét dolgozóinknak. Moszkvai tartózkodásunk utolsó napján egész küldöttségünk részt vett a moszkvai dolgozók aktíváján, és mindazok, akik ott felszólaltak — nemcsak Brezsnyev elvtárs, hanem a munkások, az értelmiség és az ifjúság képviselői is — arra kértek bennünket, hogy adjuk át a cseh­szlovák kommunistáknak és a csehszlovák népnek a szovjet kommunisták és az egész szovjet nép harcos üdvözletét. Arra kértek, biztosítsuk a csehszlovák dolgozókat arról, hogy a szovjet kommunisták, e hatalmas állam lakosai, jó és hű barátaik és szövetségeseik, akiknek támoga­tásában mindenkor megbízhatnak. A nagygyűlés résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták végig a beszédeket, amelyeknek végén Husák elvtárs köszönetét mondott a szovjet elvtársaknak a ba­ráti vendégszeretetért. A TULIPÁNOK ORSZÁGÁBÓL A DUKLAI NAGYDfJÉRT Eperjesen tizenkettedszer rendezték meg a Duklai nagydíjért folyó lóversenynapokat. A versenyzők között szlovák, magyar és lengyel lovasok indultak. Képünkön Koziarovski lengyel lovas, aki Libán nevű lovával második díjat nyert. MINITAXI BUDAPESTEN A mini divat az egész világon. Miniszoknyát és mini­táskát hordunk, minigolfot, minikabarékat játszunk, és legújabban minltaxlkat hoztak forgalomba. A Fiat 600-as minitaxikat csakis пбк vezetik. Képünkön a bu­dapesti Engels téren parkfrozé minitaxikat és csinos vezetőiket látjuk. Már csak az utasok hiányoznak: taceálr hát hocTállnt ö *0J CSTK — MTI felv. 9 *3 >> ÖC RJ 2 "V» 'Ф «и Ф CL Q) cn Ф £ c 'O-H N О N Mint mindenütt és mindenben, a szín­játszás művészetében Is a tények bizonyí­tanak. A tény, a visszavonhatatlan bizonyí­tó erő a már külön működő komáromi színászgárda újabb premierjének — Ján Soloviő: „Ez aztán meglepetés“ című víg­játékénak sikere. A siker egyetlen fok­mérője a színházi élet viszonylatában a taps. A bemutató előadás után hat percig zúgott a tapstól a terem. A nagy siker, gondolom nem kimondot­tan Ján Soloviő vígjátékénak, hanem in­kább a rendezésnek és a színészek Játéká­nak szólt, hiszen maga a vígjáték közepes színvonalú. Konrád József rendezése egyike volt az eddigi legfegyelmezettebb munkálnak. Jól poentírozott, élvezhető vígjátékot produ­kált. A színészek Játéka általában jő volt, az együttes egységesnek hatott, az előadás gördülékeny volt. Siposs Ernőnek, Kanyar Dezső tanár megformálójának választania kellett volna, hogy milyen felfogásban formálja meg sze­repét. Ha a reális ábrázolást választja, akkor valősabban kellett volna embert ala­kítania, hitelesebben. Ha pedig az abszurd ábrázolás mellett döntött, akkor a jellem­vonásokat Jobban kellett volna túloznia, így csak a kettő között mozgott, emlékez­tetve az ötvenes évek álreallzmusára. Ezek ellenére Siposs sikere, és az az érdeme, hogy a közönség figyelmét mégis magára tudta terelni, tagadhatatlan. Lőrincz Margit a feleség, Angyalka sze­repében hitelesebb képet formált. Figurája meggyőző volt, olyannyira, hogy a közön­ség komolyan vette, gyűlölte és egyben félt is tőle. A színház örök „anyósa“ Palotás Gabi Kacskáné szerepében inkább rutlnjátékot produkált, bár azt a tőle megszokott jő színvonalon. Ugyanúgy mint Máii szerepé­ben Udvardi Anna, nem hozta ki a szerep­ből azt a többletet, ami az általános típus fölé emelhette volna. Nem állíthatjuk, hogy gyöngébben szerepelt a többi szereplőnél, de Palotás Gabitől mindig sokat várunk. Petrécs Anni és Ropog József, Mici és Csull alakítói, a két „pozitív" fiatal meg­formálásában talán a legjobbaknak mond­hatók. Sajnos a kiküszöbölt, művi úton el­távolított Ura, a jellemábrázolásból szinte karikatúrává zsugorította szerepüket. Ugyanez állapítható meg Pöthe István „ne­gatív“ fiataljának, Ricsi szerepének meg­teremtőjéről Is. Háttérbe szorította az igazi Ricsit, az apját leütő huligánt. Minden­esetre a három fiatal minden energiáját megfeszítve játszott és akart. Sikerüknek, művészetüknek záloga ez az erő. Éppen ezért merem jósolni azt, hogy Komáromban még megélünk néhány tapsrekordot. Kosztümökre nem volt igényes a darab. A díszlet sem volt különösebben ötletes — ajtó, asztal, heverő, szék. Hiányzott viszont a fürdőszoba, jóllehet a darab csattanója itt játszódik le. G. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom