Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-11-02 / 44. szám
MILYEN AZ IDEÁLIS w '3 чГ Évezredek óta problémát jelentett az emberiség életében az élettirskeresés. Valamikor a lányok, a nők helyzete egyszerűbb, de mégis nehezebb és lealázóbb volt. öt választották, és nem ű választott élettársat. Fűszerepet a házasságban az anyagi megalapozottság és a társadalmi helyzet játszott, jé ha volt, s ha nem, akkor talán helyettesítette a kölcsönös megbecsülés, vagy a beletörődés. Ha mindezt figyelembe vesszük, a keserves, boldogtalan házasság távolrűl sem volt annyi, mint ma a válás. Most ezek a tényezők nem befolyásolják a házasságot és sok fiatal ember kérdezi: milyen hát az ideális házastárs? Hol, s hogyan találom meg őt? Kedves Ismeretlen Tanárnő! Nagyon helyes, hogy vőlegényével szakított, mivel részeges volt, és társaságban illetlenül viselkedett. Ez azonban nem ok arra, hogy örökre pesszimista maradjon a férfiakkal szemben. Azt írja, csak olyan férjet tud elképzelni, akire minden tekintetben felnézhet. Vigyázat, az ilyen válogatós lányok pártában maradnak. És kire akar ön felnézni? Akinek nincs diplomája, az Ön szerint nem is ember? Gondoljon csak vissza arra az időre, amikor még Önnek sem volt kezében a tanárnői oklevele. Talán önt is lenézték? Ismerek egy olyan házaspárt, ahol a feleség tanárnő, a férj pedig gépkocsivezető. A férfi késő estig dolgozik, de a munkája mellett még arra is jut ideje, hagy távúton tovább képezze magát. Talán ön is el tudná érni ezt a férjénél, ha történetesen olyan férfihez menne feleségül, akinek nincs egyetemi végzettsége. És az ilyen embert, akit nem a szülei taníttatnak, hanem a maga erejéből szerzi meg a diplomát, jobban meg kell becsülni, mint akárki mást. V. L.-né Tisztelt Szerkesztőség! Az eddig közölt leveleket olvasva elhatároztuk, hogy mi is belekapcsolódunk a vitába. Ez azért is aktuális, mert a házasságkötés küszöbén állunk. Igaz, hogy míg idáig eljutottunk, sok mindenen mentünk keresztül. Három éve ismerkedtünk meg, egy é.vig jártunk együtt, aztán mindketten egy másik úton indultunk el, mert úgy éreztük, nem találtuk meg egymásban az ideális élettársat. Az én elképzelésem az volt, hogy a feleségem csakis szép alakú, hosszú hajú, szőke lány lehet. Sok keresés és kaland után találtam is egy ilyet, de hamarosan rá kellett jönnöm, hogy csak a külsejével elégíti ki az igényeimet. Sem érzéseink, sem lelkivilágunk nem talált közös nevezőre. Felidéztem a régi ismeretségeimet, s ekkor jöttem rá, hogy az ideális társat elveszítettem abban az elsőben. Sokáig töprengtem, hogyan találhatnám meg a hozzá visszavezető utat. Később, amikor találkoztunk, őszintén elmondtam neki mindent, és 6 harag nélkül, megértőén fordult hozzám. És bár ez az ideál egy barna hajú lány, mégis úgy érzem, őbenne találtam meg mindazt, amit eddig másokban kerestem. Nemcsak azért, mert bizalommal fordulhatok hozzá minden gondommal, hanem azért is, mert egyforma nehéz családi körülmények között nevelkedtünk. Nem tudom elképzelni, hogy valaha is megbántanám őt, vagy kezet emelnék rá. Bízom benne, hogy ha évek múlva megkérdezik tőlem, megtaláltam-e az ideális élettársat, boldogan tudok majd válaszolni rá, hogy: igen. Én is elindultam, hogy megtaláljam az ideális férfit, néha már úgy is éreztem, hogy megtaláltam, de mindig csalódnom kellett. Az egyikben csak szépséget, a másikban csak műveltséget találtam, de valami mindegyikből hiányzott: a megértés és a bizalom, így találtam vissza én is az elsőhöz, egy barna hajú, középmagas, érettségizett fiúhoz, és úgy érzem, jól választottam, megtaláltam az ideális társat. Megtartottuk az eljegyzést, és most arra készülünk, hogy együtt lépjünk az életbe, és együtt birkózzunk meg a ránk váró gondokkal. Maradunk tisztelettel: Zs. Júlia és S. István A fiatalok az ideális élettársat keresik, akivel elindulhatnak a családi élet útján. Segítsenek nekik véleményükkel, tapasztalataikkal. Írják meg, önök szerint milyen az ideális élettárs? A legjobb válaszokat közöljük lapunkban. Az ankét 25 éven aluli résztvevőit meghívjuk Pozsonyba a kiértékelő gyűlésre, ahol ű, kétszemélyes külföldi turistautat sorsolunk ki közöttük. Kérjük a borítékra ráírni: „Ifjú szemmel“. ÜGYESSÉGI . .•.’•jVj-y.íf-..-........кашулде!» 10.000 VERSENY OLVASÚINK SZÁMÁRA Miről van szó? Törjék a fejüket! Hatvanhárom megfejtőnek tízezer korona. Első pillantásra nehéz lenne kitalálni, milyen meglepetést tartogat C c rejtvényversenyünk — amelyet szerkesztőségünk kínál cserébe ötletességükért, ügyességükért hatvanhárom díj korona figyelemmel kiséri lapunkat, amelyben, nem rendszeresen, nem minden egyes számban, a megfejtendő rejtvény két-két betűjét közöljük majd, természetesen keverve. A közölt betűket kell végezetül helyes sorrendben egymás mellé ragasztani (egy levelezőlapra) s a megfejtett mondatot úgy beküldeni szerkesztőségünkbe. A helyes megfejtéseket kisorsoljuk. 1 első dij — 2 második d 10 harmadik c. 10 negyedik dij 1000 Kcs "0C 200 (melyet kiadónk a Zivena ajánlott fel a nyerteseknek) ha 20 ötödik dij 20 hatodik dij 0 Öl Versenyezzen ön is! Kellemes meglepetésben lesz része, ha rejtvényünk megfejtésével éppen ön lesz a szerencsés nyertes! Leleményességük, ötletességük vizsgája ez a rejtvény, amelynek két betűjét itt közöljük: A lapjában véve igaz az a közmondás, hogy „Nem a ruha teszi az embert". Nehéz lenne azonban azt a másik igazságot kétségbevonni, hogy az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nő a kulturált öltözködés vágya is. A jólöltözöttség érzése — az esztétikai örömökön túl — növeli az ember önbizalmát, magabiztosságát és kellemes közérzetét. Azok az idők szerencsére már régen mögöttünk vannak, amikor a szép öltözködés luxusnak, kispolgári csökevénynek számított. Gyáraink ízléses, jó minőségű textil- és ruházati termékei ma már elérték azt a színvonalat, amelyre nemcsak érdemes, de fel is kell figyelni. „Trencín — a divat városa" címmel idén is megrendezték, — immár hetedszer, — a szlovák divat nagy bemutatóját. Hét év nem nagy idő, de a ruházati ipar termelésében annak számít. A divat állandó változása megköveteli, hogy az ipar állandóan és fáradhatatlanul versenyezzen, stafétát fusson a divat változásával, mert ha csak egy kicsivel is lemarad, termékeire már nem figyelnek fel. Ennek az ipari versenyfutásnak a keretében rendezik meg minden évben a trencíni divatnapokat. Az első trencíni kiállítás csak helyi jellegű volt, a város lakóival akarta megismertetni a helybeli textilüzemek termékeit. Az 1963-ban nyílt első kiállításon négy textilüzem mutatta be iparcikkeit, 150 négyzetméter területen. A kiállításnak 3000 látogatója, és az itt megrendezett divatbemutatónak 600 nézője volt. A negyedik kiállításon már 25 üzem volt a kiállítok’között, és a látogatók száma 35 ezerre emelkedett. Amint látjuk, a trencíni kiállítás híre egyre nőtt, és 1967-ben Trencín neve hivatalosan is beíródott a csehszlovák ipari kiállítások naptárába. Ebben az évben pedig a Slovakotex megalakulásával a város a szlovák textil- és ruházati ipar valóságos mekkájává vált. Az idei kiállítást „Az öltözködés színvonala — a nép kulturáltságának fokmérője" jelszó alatt rendezték meg. A 31 üzem divattermékeiből álló bemutatón 1970 divatját és árucikkeit vonultatták fel a nagyközönség előtt. A prágai UBOK és a Centrotex mintadarabjai sem hiányoztak a divatcikkek színes csokrából. A 800 négyzetméter területen fekvő három csarnokban különböző jelszók alatt sorakoztak a valóban ízlésesen elrendezett árucikkek. Az A-pavilonban: Dröm és elégedettség — jelszó alatt láthattuk például a Liptovsky Mikulás-i Jasná bőrfeldolgozó üzem és a trencíni Kara szőrmefeldolgozó vállalat új vonalú bundáinak ízlésben, szépségben és minőségben egymással vetélkedő gyártmányait. A férfidivat nagy slágere a háromnegyedes fóka-, vagy nyestbunda. A női szőrmeáruk közül nem hiányoztak a divatos perzsabundák, és perzsa kosztümök sem. A készruhák bemutatóján különösen a tizenévesek és a gyerekek divatjában vettünk észre örvendetes javulást. Nagy tetszést arattak a bőrrel kombinált kordbársony kabátok, és kosztümök. A fiú és lány cowboy-ruhák kiegészítő kellékévé váltak a világhírű Tónak gyár cowboy kalapjai. A „Célszerűség és ízlés" pavilonjában a trencíni Merina, a zilinai Slovena, az opatovái Pol'ana, a ruzomberoki BZVIL és a kraslicei Krajka textil üzemek
