Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-10-19 / 42. szám

görcsös fejfájás járult (állítólag kez­dő vagy kifejlett agytumor okozta), vagyis Napóleon élő halott volt, akit állandó fizikai fájdalmak kínoztak. Ezt az embert akarja Steiger meg­személyesíteni: a fájdalmakkal vívó­dót, aki az egészségest játszva, sze­retne továbbhaladni.,. Százötvenöt perc hosszúra tervezett filmünk tulaj­donképpen hetvenkét óra történetét eleveníti meg. Részt veszünk Rich­mond hercegnő (Virginia McKenna) brüsszeli bálján, melyet a csata elő­estéjén Wellington herceg csapatai tiszteletére adott, s ott leszünk a gre­­noblei városházán, és az előtte el­terülő téren, ahol hívei üdvözölték Napóleont. Ugyancsak szemtanúi le­hetünk majd о Tuilleriákban XVIII. Lajos (Orson Welles) intézkedéseinek és ijedelmének. A fő dolog, s a film nagyobb része azonban csata. Be­vallom, minden idegszálammal ennek minél jobb megvalósítására koncentrálok. A nagy tömegjelenetek és a kamarajelenetek, a nagy egész és a részletek állandó következetes váltogatása a célom, hogy egé­szében és részleteiben is visszaadhassam a történ­teket. Járjuk a „csatateret". Bondarcsuk Waterlooja, mintegy tizenkét kilométerre Ungvártól, Munkács irányában, a szerednyei határ négy, magasabb domb övezte, gyönyörű völgyében terül el, alig néhány kilo­méterre Bondarcsuk Borogyinójától, mely az ugyan­csak közeli Holmok lankáin húzódott. Waterloo — az országúttól balra van, s „csataterét" a felvételeknél közreműködő Vörös Hadsereg egységei őrzik. Van is mit őrizni I Majdnem egy esztendei elő­készület után kezdődhetett meg a forgatás: addig az egész vidék arculatát megváltoztatták. A völgyben francia szélmalom épült. (Most is forog a vitorlája.) Brabanti kastély, palotával, nagy udvarral, távolabb flamand stílusú templom, s körötte apró parasztházak. Az egyik dombot majd hat kilométer hosszú, széles földút szeli ketté, öt-hatméteres árnyas fák szegélye­zik, s köröskörül a dombok tetején ágyúk állanak, százhatvan darab, egykorú működőképes „messze­­hordó”, amely mind tüzel az igazi nagy csatajelenetek idején — Azt szeretnénk, ha minden a lehető legeredetib­ben hatna — mondja Bondarcsuk. — A felvételeket — véletlen egybeesés — a két vezér, Napóleon és Wellington születésének kétszázadik évfordulójának esztendejében kezdtük el. A csatajelenetek felvételét (bár egyelőre még nem az igazi „nagy csatá“-ét) június 18-án, pontosan 11,30-kor, éppen százötven­négy esztendővel később, de ugyanabban az időben kezdtük meg, amikor Napóleon csapatai először csap­tak össze Wellington hadoival. Egy angol hadtörté­nész kiszámolta: az ütközetben 140 000 ember vett részt, s tíz órával később 52 000 halott volt közülük. A veszteségek értékét másfél millió angol fontra be­csülik. A mi csatajeleneteink költségei ennek az összegnek a háromszorosára rúgnak, meghaladják a 12 millió dollárt. Waterloonk Is kétszer akkora terü­leten fekszik, mint az igazi, a „napóleoni“. Ezerszáz lovaskatona és ló, és további sok-sok ezer gyalogos segíti munkánkat. A felvételek pedig egyszerre több, olykor tíz, szélesvásznú kamerával készülnek. Filmünk természetesen színes lesz. A felvételeknél hét heli­kopter segédkezik: egyiken én ülök, egy rövidhullámú rádiótelefonnal, amelynek segítségével a statiszták irányítóit vezérlem, a másikon az egyik felvevőgép. Daruk, sínen Futó elektromos kamerák segítik még a minél élethűbb felvételek készítését. De azt hiszem ez az, ami kevésbé érdekes. Inkább az elképzelésekről és a színészekről beszélnék Egy kis Bábel A technikai apparátus lenyűgöző. A négy szered­nyei domb völgye mintegy 7X10 kilométeres lehet, s valamennyi, a felvételek szempontjából fontos pont­tal közvetlen rádió-telefonösszeköttetés van. Külön gyakorlótér áll a Vörös Hadsereg katonáinak rendel­kezésére, ahol egyrészt az egykori ruhák felöltését, másrészt az egykori csapatok mozgását gyakorolhat­ják. A katonai szakértők, szovjetek, amerikaiak, fran­ciák, olaszok, többségükben ismert hadtörténészek, akik nemcsak a valósághoz hűen, de szórakoztatóan is oktatják az egykori hadiismereteket. Hatalmas kocsiszínekben, barakkokban és sátrakban állanak a kellékek: 20 000 egykori egyenruha, fegyverek, Jár­művek. Valóságos város a világosítók tábora, s falu a fodrászoké, a sminkelőké. — Wellington seregében angolok, poroszok, hol­landok, Napóleonéban olaszok, osztrákok, belgák, hollandok és franciák harcoltak. A ml szereplő­­gárdánk sem kevésbé nemzetközi. A már említetteken kívül Wellington herceget a kanadai Christopher Plummer személyesíti meg. Ney marsallt, Napóleon hadvezérét, az ír Dán O’Herlihy. Piscont alakját az angol Jack Hawkins, a német Blücher generálist pe­dig a világhírű szovjet színész, Szergej Zahariadze kelti életre. Mint a szereposztás mutatja, a „Water-Ulailérombolö kép: • te» gránátosokat bábuk helyettesítik Olasz—szovjet koprodukcióbon készült film, a főszerepet Rod Steiger és Orson Welles Játsszák A rendező utasításait még Napóleonnak Is be kell tartania Foto: De Laurentlls Clnematogratlca Spa. loo" elsősorban férfiak filmje. A már említett Virginia McKennan kívül Irina Szkobceva alakít kisebb sze­repet benne, és Veronica de Laurentiis, a producer lánya tűnik fel egy angol lány szerepében. A többi férfiszerepek életrekeltésében összesen nyolcvan, az említetteken kívül főleg olasz és jugoszláv színész segít. A legfontosabb csatajeleneteket, negyven olasz és Jugoszláv stuntman segítségével vesszük fel. Azt hiszem ezzel minden „titkomba" beavattam. A technika Bondarcsuknak a kisujjában van. Szem­­melláthatóan azonban neki nem ezek a réizletek a fontosak. — Ha sikerül a nézőkkel elhitetnünk, hogy Napó­leon ember volt, fájdalmakkal küzdő, esendő, saját ólmaitól megrészegedett ember, akkor megnyertük a talán még a waterloóinál is nehezebb csatát. Ha pedig a közönség majd úgy érzi, hogy valami újat is tudott meg a császárról, akkor nagy diadalt arat­tunk ... Fenyves György dományos Akadémia Duna-partl palo­tájának polcain nem kevesebb, mint százezer dallam pihen összegyűjtve. — Jómagam több, mint negyedszáza­da éneklek népdalt, legszívesebben vi­dámakat. Az a tapasztalatom, hogy a népdalhoz nem annyira Jó hang, mint Inkább szív kell. Itt van példának egy egyszerű dal, amelyet a tv filmen is rögzített: Mindig mondtam, veszedelmes a lány — Reszketni kell tőle — Ha oly szelíd, mint a kezes bárány — Farkas lesz belőle. — Isten tudja csak annak az okát — Ha asszony lesz, kimutatja fogát — Nem házasodom meg. — Alig akadt még annylrcf nekikese­redett hallgatóm, hogy a strófa végén mosolyra nem húzta volna a szóját. Rit­musa változó, hol pattogósabb, hol meg szomorkásán csordogál. De hát az ellen­tét a zenében is érdekes, hát még ott, ahol a szöveg Is belejátszik. — Aztán sodródik a dal basszushangon tovább: Mindig mondtam, veszedelmes a lány — Nékem egy se kéne. — Itt egy kézlegyintés jön, amire más­képp reagálnak a házasemberek, más­képp a lányok. Aztán egy fordulat: Mégis, mégis bele-belenéztem — Egy kislány szemébe. — Már bele-belenevetnek, már látom a hatást, és folytatódik: Ha asszony lesz, kimutatja fogát — Nem házasodom meg. Azt tapasztaltam, hogy itt már hangos a tetszésnyilvánítás. Kis bosszúság van a pártában maradottak, a későn férjhez menők, némi kárörvendés a házasembe­rek tapsában. Aztán újra nekikezdek a második versszaknak, kissé gyorsabb, vidámabb ritmussal, pattogósabban és az utolsó sorokat — nehogy azt hlgy­­gyék, hogy a házasság ellen acsarko­dóm — kis hatásszünet után, de meg­változtatott szöveggel éneklem: Imigyen: Isten tudja csak annak az okát — Egy­szerre csak nem reszkettem tovább — így házasodtam megl — Mi a titka a népdalnak? Az, hogy bölcs, okos és egyszerű valamennyi. Dallama a fülünkben marad. És még egy: örökéletű még akkor Is, ha úgy látszik, hogy legyűrik olyan melódiák és ritmusok, amelyeket nem érdemes össze­gyűjteni. Ezek ugyanis elmúlnak a divat­tal. — Hogyan kell népdalt előadni? Mindössze meg kell találni értelmüket, ami a szívünkhöz férkőzik, és sokat és sokszor kell énekelni. A gyerekdaloktól, altatóktól kezdve a bordalokig — de sok van belőlük ebben a nagyon gazdag bőségszaruban, a magyar népdalklncs­­benl Szűts István

Next

/
Oldalképek
Tartalom