Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-10-19 / 42. szám
Öt kérdéstíz felelet í 1 (BESZÉLGETÉS SCHULZ GYÖRGY MÉRNÖKKEL, A KASSAI GÉPIPARI TECHNIKUM IGAZGATÓJÁVAL, ÉS RITZKÓ BÉLÁVAL, A KASSAI MAGYAR KÖZÉPISKOLA IGAZGATÓJÁVAL) Ai iskolaévnek a naptári évtől való eltérésén kívül van még egy szimbólumszerü jellegzetessége. Az iskolaév nyár elején végződik, nem a termést érlelő ősz után, hanem előtte. Talán kissé banálison hangzik, de a szimbólum lényege a pedagógusmunka heroizmusa: „A pedagógusok, akik sosem aratnak — mindig csak vetnek". De túl a könnyen érzelgősségé alakulható hasonlatokon, tagadnunk kell azt a nézetet, hogy a pedagógus évenként ismétlődő munkája monotonná válhat... A nemzetiségi iskolában különösen nem válhat azzá. Schulz Györgyöt, a kassai magyar tannyelvű középfokú ipariskola igazgatóját az újságolvasók nagy része jól ismeri. Olvashatnak már tetteiről, amelyet iskolája felvirágoztatásáért kifejtett és a minden elismerést megérdemlő eredményről. Schulz igazgató elvtárs nem lankadó igyekezete és energiája már szinte legendás. A róla megrajzolt teljesebb képhez tartozik még az is, hogy más téren is hathatósan közreműködik, ű volt az első ember Kassán, aki a színháznak segítséget (talán a legnagyobb segítséget) nyújtott; minden áldozatot vállalva, helyet biztosított az ott működő magyar színjátszó csoportnak. Ritzkó Béla jóval fiatalabb a Sarlósokkal induló Schulz igazgatónál. Nevéhez még nem tapad „legenda", öt a hozzá fűződő bizalom jellemzi. A kassai szülők örömmel fogadták kinevezését a középiskola élére, hiszen nem közömbös, hogy az eltávozott igazgató, a jelenleg már oktatásügyi miniszterhelyettes, Rácz Olivér után kinek a kezébe helyezik gyermekeik jövőjét. Ritzkó Béla személyében az iskola biztosítékot lát, sőt fiatalos célratörése az iskola nagymérvű fejlődésének lehet záloga. XXX 0 Köztudott, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy rétegeződése és színvonala nem felel meg társadalmi életünk követelményeinek. Milyen változások, és megoldások várhatók oktatásügyünk fejlődése érdekében? Schulz György: — Bár a magyar oktatásügy az utóbbi években jelentős segítséget kapott a felettes szervektől, még nincs olyan helyzetben, mint a szlovák, vagy a cseh. Az ötvenes évek kényszerszünete többet ártott, mint hinnök. Az általános problémákat, amelyek országos érvényűek, nemcsak a nemzetiségi iskolák jellemzői (épülethiány, tankönyvek és segédeszközök hiánya) nem említem. A magyar oktatásügynek, a magyar diákságnak nagyobb, biztosabb távlatot kell adni. Mind a főiskolák, mind az ipari tanulók és szakközépiskolások szintjén biztosítani kell, a lehetőségekhez mérten, az anyanyelvi oktatást. A magyar tannyelvű másodfokú általános iskolák hálózata lényegében már kiépült, A szakközépiskoláké és az ipari tanulóké még nyitott kérdés. Az oktatásügyi minisztériummal és a nemzetiségi titkársággal több javaslatot dolgoztunk ki az oktatásügyi intézmények érdekében. Sajnos, ezeknek a javaslatoknak a megtárgyalása, és főleg megvalósítása késik. A szocialista, marxista nemzetiségi politika alapeiveinek megfelelően annyi magyar tannyelvű oktatásügyi intézményt (szinte mondhatnánk, hogy a bölcsődétől a főiskoláig) kell létesíteni, amennyi a magyarság százalékarányának megfelel, Csak így lehet Szlovákia magyarságát 100 százalékig bekapcsolni az építő munkába, ahol mint a jelenlegi nehézségek mutatják, nagy szükség van rá. A társadalom és a gazdasági élet szempontjából mindegy, hogy az a traktorista, szakmunkás, állatorvos, mérnök vagy miniszter milyen nemzetiségű — az eredmény a lényeges I Ritzkó Béla: — Nem akarom az előbbieket ismételni, de annyit hozzáteszek: Az oktatásügy szinvonala sokban függ az egyes iskolák hozzáállásától. Röviden: Ha jó az iskola, a pedagógusok lelkiismeretesen végzik a munkájukat, megfelelő képesítésű tanárok állnak rendelkezésre — nem lehet a színvonallal sem baj. Rácz Olivér oktatásügyi miniszterhelyettes a magyar tannyelvű szakközép- és ipariskolák hálózatának kibővítését elsőrendű munkaprogramnak minősítette. Nagyon helyes elképzelés, ideje volna megvalósítani. 0 Minden évben nagy gondot okoz, szinte társadalmi probléma a gimnáziumi érettségivel rendelkező diákok elhelyezkedése, Milyen mértékben segítenék e kérdés megoldását a továbbképző szakiskolák? Ritzkó Béla: — Okvetlenül szükséges, sőt elkerülhetetlen a továbbképző osztályok létesítése, mind a nappali, mind az esti tagozatokon. A magyar általános iskolákból kikerülve, sok száz diák küzd elhelyezkedési problémával. Megszámlálhatatlan azoknak a száma is, akik nem fejezik be a főiskolákat. Elkallódásuk ellen egyetlen megoldás a továbbképző osztályok nyitása. Schulz György: — Bár a felépítményi osztályokat végzett diákok tudása nem olyan alapos, mint a szakközépiskolát végzett diákoké, de túlnyomó többségük megállja a helyét, és nagyon hasznos és értékes munkát végez az iparban. A kezdeti, minőségi különbség néhány éves gyakorlat után elmosódik, megszűnik — tehát a későbbiekben aligha lehet különbséget tenni a felépítményi iskolát- és a négyéves szakiskolát végzett növendékek között. # Megvalósul az a terv, hogy a kassal egészségügyi iskolát és kereskedelmi iskolát az általános középiskola mellé helyezik? Ritzkó Béla: — Nagy örömmel fogadnánk ezt a megoldást, mi is hallottunk már róla. Mint mindenütt, itt is a legnagyobb probléma az épülethiány. Schulz György: — Véleményem szerint sokat segítene a kereskedelmi iskolának és az egészségügyinek is, ha a gimnázium mellett működnének, hiszen ez a szétszórtság árt az iskoláknak. ^ Ml a helyzet Kassán az óvodákkal? Schulz György: — Az óvodák kérdése egész Szlovákiában komoly problémája az itteni magyarságnak, kassán kétszeresen az. Ritzkó Béla: — Remélem, hogy nemcsak Kassán, de szlovákiai méretben is megjavul a magyar tannyelvű óvodák helyzete. Az persze nem megoldás, ha arról vitázunk, kell-e Léván óvónőképző. Sok, mondhatnám majdnem minden a szülőkön múlik. Sajnos a magyar szülők között vannak olyanok, akik „rosszul értelmezett lojalitásból", vagy csak vak karrierizmusból gyermekeiket nem adják magyar óvodába, nem mérik fel azt, hogy a hároméves érzékeny gyereknek ezzel mennyit árthatnak. 0 Az oktatásügy megújulásának alapfeltétele az iskolák belső összetételének változása. Gondolok itt a tanárellátásra, az ezzel kapcsolatos bérpolitikára, az Igazgató jogkörére és a tanári karon belüli fegyelemre. Milyenek az önök elképzelései? Schulz György: — Az iskolák nagyobb önállósága az új rendeletek értelmében nagyon régi követelés eredménye. Ez nagyon helyes lépés a felettes hatóságoktól. Aki jó szakember, és ipariskolában dolgozik, az szinte apostol, mert ha egy üzemben dolgozna, kisebb fáradsággal nagyobb gazdasági előnyöket érne el. A kérdésben benne foglaltatik a felelet. Javítani kell a bérpolitikát és optimálissá tenni az igazgatói jogkört — akkor megoldódik a tanárellátás, s nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. A fegyelem Ts az Igazgatói jogkör függvénye. Ritzkó Béla: — A színvonal érdekében fontosak ezek a rendszabályok, s nemcsak az iskola, nemcsak az igazgató, hanem az egész tanári kar szempontjából fontosak. A továbbképzés egyik sürgetőivé válnak a tanári karban. Nemcsak azokra a tanerőkre gondolok, akiknek nincs megfelelő képesítésük, hanem azokra is, akik már régebben képesítést szereztek, s az élet tempója kényszeríti őket továbbtanulásra. xxx Ismét tíz hónap nehéz munka áll az igazgatók előtt. A tíz hónapok végtelen sorából áll az életük. Reméljük, hogy a következő tíz hónap a megnyugvás és megelégedés napjait hozza, mintegy zálogát a jövő eredményesebb és jobb munkájának. GAGYOR PÉTER х ф MILYEN Az Ideális élettárs szerintem r 1. Szeressen. 2. Természete legyen életvidám, szeressen szórakozni. 3. Legyen udvarias, ne feledkezzen meg név. és születésnapomról. 4. Segítsen a háztartásban és a gyereknevelésben. 5. Dohányozhat, de a szeszesitalfogyasztásban tudjon mértéket tartani. 6. Legyen jó szakember; legalább 1500 koronát keressen havonta. 7. Életcélja legyen az enyémhez hasonló. К. E., Pat Sok éves házas vagyok. Ahogy elnézem a két-három évvel ezelőtt házasságot kötött fiatalokat, ők nagyon türelmetlenek. Mindent egyszerre akarnak. Házat, autót. Ez a türelmetlenség azután sokszor veszekedésbe fúl, s megkeseríti mindkettőjük életét. A И
