Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-10-19 / 42. szám
L. Svoboda — hiszen Csehszlovákia minden értelmes polgára tudja, hogy csak a Szovjetunió segítségével tudjuk megvédeni országunk és a világbéke biztonságát. Grecsko marsall, valamint a szovjet küldöttség résztvevői, akik mind együtt harcoltak a kárpátduklal hadműveletekben, Svoboda tábornok és a csehszlovák katonák hősiességét méltatták. Biztosították népünket arról, hogy szükség esetén a szovjet hadsereg mindig készen áll a béke és köztársaságunk megvédésére. Az ünnepségek másnap a duklal emlékmű megkoszorúzásával folytatódtak. A zuhogó, hideg eső ellenére az utak mentén hatalmas tömeg üdvözölte a duklal emlékműhöz haladó küldöttség hosszú autókaravánját, és nagy számban gyűltek össze az ünneplők az emlékmű környékén Is. A továbbiakban a Nl2n? Komarnlk-l Obsar hegyen megismételték a tüzérségi támadást. A hatalmas robbanások a múltat idézték pontos történelmi hűséggel. A Svoboda vezette delegáció, és a vendégek utána megkoszorúzták a svídnlkl szovjet hősök emlékművét. A 25. jubileumi duklal ünnepségek a svídnlkl amfiteátrumban csúcsosodtak ki. Az amfiteátrumban több mint tízezer ember zsúfolódott össze. L. Svoboda és P. Colotka ünnepi beszédét gyakran szakította félbe a viharos erejű, ütemes taps. Az ünnepségsorozat kulturális műsorral zárult. Az amfiteátrumban fellépett a Vft Nejediy katonai együttes, fel tudta lazítani a szertartásos feszültséget humoros megjegyzésekkel. Nagyon Jellemző rá a következő eset: A küldöttség a lengyel határtól a duklal emlékmű felé tartott, hogy elinduljon Svidnlk felé. A kocsikaraván mellett gyalogló Svoboda elnök kíséretével beszélgetett. Eléggé belemerültek a polémiába, mert Svoboda elnök csak későn vette észre, hogy egy négy-ötéves fiúcska az autók közé furakodlk, hogy kezet szorítson a „köztársasági elnökbácsival“. A gyerek már csalódott ábrázatot vágva vette tudomásul, hogy terve nem sikerül, amikor a köztársasági elnök: „nehogy rossz kedve legyen a fiúcskának“ szavakkal megállította a kíséretét, és a lurkóval kezet rázott... De ugyanilyen közvetlenséggel meg- Igértette az összes virágot átnyújtó kisdiákkal, hogy jól fognak tanulni, mert ő majd ellenőrzi őket. Mondanom sem kell, a kisdiákok mit sem törődve tanítóik szervezésével, valamennyien Svobodának akarták átnyújtani csokrukat. Ilyen ember L. Svoboda elnök, a háború hőse, akit huszonöt évvel ezelőtt éppen Itt, a Dukla-szorosban korholt meg vakmerőségéért Konyev marsall: „Tábornok úr, ön nem csatár, hanem hadtestparancsnok, ön vezeti az egész hadtestet. Az élete nem a sajátja, hanem a csehszlovák népé, hát úgy védje. Még nehéz harcok állnak előttünk. Meghalni nem nehéz, de becsülettel kell meghalni, úgy, hogy az 2. HUSZONÖT ti * 1. Ludvfk Svoboda köztársasági elnököt ax lskolásgyerekek sxeretettel vették körül 2. Л köxtáreaeág elnöke köszönti a dlixaxéiadot 3. A evldnikl sxovjet hősök emlékműve 4. Ondrej Klokoö, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke beszédet mond a duklal emlékműnél 8. A szlovák és cseh kormány és pártvezetők az ünnepségen B. Andrej Antonovlcs Graczko, a Szovjetunió hadügyminisztere, a virágcsokorral kedveskedő, népviseletbe öltözött lányok társaságában 7. Megérkezett a Varsót Szerződés tagállamainak küldöttsége a kassal repülőtérre és a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok katonai művészegyüttese. Az ünnepség optimista hangulatéra Jellemző a köztársasági elnök beszédének zárórésze: „Duklán bajtársaimmal együtt életem egyik legnehezebb és legmegterhelőbb feladatát teljesítettem. Nehéz munka volt. Azonban sosem veszítettem el a győzelembe és a Jövőbe vetett hitemet. Jelenlegi feladataink talán még bonyolultabbak, azonban ma Is szilárd meggyőződésem, hogy Csehszlovákia népe és szocialista hazánk előtt boldog holnap álll“ Talán minden ember fantáziáját Izgatja, hogy milyen egy ünnepelt, közszeretetnek örvendő, magas tisztséget viselő egyén közelről. Azon szerencsés emberek közé tartoztam, akik ha csak néhány órára Is, a köztársasági elnök közvetlen közelségében mozoghattak. Talán az egyszerűség az, ami a legjellemzőbb rá; az a mód, ahogyan harcostársaival beszélgetett, az a szeretet, ahogyan életük apró mozzanatai után érdeklődött. Mindenkihez volt egy-két kedves szava, s mliadtg ellenségnek a legnagyobb veszteséget okozzuk.“ Bármennyire ünnep volt is ez a 25 éves Jubileum, nem örülhetünk maradéktalanul a győzelemnek. Bármenynyire szép és győzelmet Jelentő az emlékmű — mégis temetőt, hatalmas sírt, kilencvenezer ember holttestét, sok-sok árva, özvegy és anya visszavonhatatlan fájdalmát Jelenti egyben. Nem lehet megfelelő, csekély mértékben is helytálló ellenérvet felhozni a békével szemben. Az emberek igaz akarata a béke volt 1914-ben, ugyanúgy a második világháború kitörésekor, 1939-ben, és az most is. „Emberhez méltó gond“, emberhez méltó cél. A fábryl definíció örökérvényű: „A béke a vox humana legteljesebb valósága. A fasizmus büszkén és nyíltan proklamélta és valósította antihumánumát, embertelen barbarizmusát. Minden emberi megnyilvánulás nagysága vagy nyomorúsága azon fordul meg: ki mennyire akarja és valósítja a békét vagy a háborút. A háború embert kisebbít, embert nyomorít. Minden embererősltés, minden emberség alapja és célja: a béke!“ gAgyor peter ő. 7. A szerző felvételei
