Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-10-12 / 41. szám

1. Ax átadás előtt álló kultúrházba már beköltözött a falu könyvtára. A könyvtáros, Susla Viola.

2. Szomolay Gáspár ós Farkas János, a Felsőszeli HNB vezetői a kultúrotthon előtt.

3. Az asztalosműhely, ahol Soós Béla és Mafovsky Michal dolgozik, egyike azoknak a kisüzemeknek, amelyek 600 ezer koronát forgalmaztak a múlt évben.

A szerző felvételei

üzlet, könyvkereskedés, papírüzlet. Van a faluban gyógyszertár, vendéglő, borozó, hidegkonyha.

— Nagyon büszkék vagyunk az új kultúrházra is — mondja az elnök, ha van idejük, nézzék meg. Elindultunk. De nem jutottunk messzire a HNB épületétől, amikor lefékezett mellettünk egy teherautó.

— Hova szórjam le a kavicsot elnök elvtárs? —

— A papírüzlet elé, volt a válasz, s felénk fordulva hozzátette: A fuvarozás egyik jól jövedelmező szolgáltatásunk.

Továbbmentünk. Egy kerékpáros szállt le mellettünk a biciklijéről.

— Sok megrepedt, elnök elvtárs — mondta.

— Az nem olyan nagy baj. S a hangjuk milyen ?

— Sokat megkopogtattunk, a hangjuk az jó.

— No majd meglátjuk, holnap kimegyünk megnézni.

2

Ebből a párbeszédből aligha értettem volna valamit, ha el nem árulják, miről van szó. Téglaégetőt állítottak üzembe, amelyben 3000 téglát gyártanak naponta. Ma égették ki az első adagot. Mire ezt megtudtuk, kultúrotthon elé értünk, amelynek építését nemrég fejezték be. Az egész építkezés menetét a nemzeti bizottság irányította. A tervrajzok elkészítésétől az épületanyag beszerzésig, a brigádok szervezésétől a berendezés vásárlásáig minden az ő gondjuk volt. Még nem adták át az épületet, de a könyvtár már ide hurcolkodott. Susláné, a könyvtáros, délután három órától hét óráig tart szolgálatot, hogy a jó olvasni-valót szeretők rendelkezésére álljon.

Visszafelé menet még benéztünk az asztalosműhelybe, ahol Soós Béla és Mafovsky Michal asztalosok dolgoznak. Az asztalosműhely a HNB helyi gazdálkodási üzeme, egyike azoknak, amelyek tavaly 600 ezer korona forgalmat csináltak, s ez év júniusáig 83 ezer korona tiszta "hasznot hoztak a HNB-nek.

Felsőszeli még nem körzet, csak lesz, hogy a körzetesítés itt hogyan válik be a gyakorlatban, arról még nem írhatunk, csak arról, hogy milyenek a kilátások. Hogy országos méretben milyenek az elképzelések, mit mutatnak az első eredmények, arról Ján Driiak a következőket írja:

„Ami a körzeti hivatalok és a lakosság viszonyát illeti, az nagyon ígéretes és biztató. A körzeti hivatalok majd egyre szélesebb körben tesznek szert bizalomra, s egyre többen veszik majd igénybe szolgálataikat. Ügy látszik, a körzeti hivatalok olyan intézmények, amelyeknek mind politikai, mind szervezés-technikai szempontból megvannak a feltételeik, hogy mindenütt bevezessék.“

Mit tehetünk hozzá ezekhez a szavakhoz? Azt, amit az emberek, a lakosság is mond: majd meglátjuk ...!

KOVÁCS ELVIRA

li , . I . , • | , - , , . ' , t . »I« ' . . •' •»

vákia területén 19 708 hivatalos ügyet intéztek el. Nincs azonban nyilvántartás arról, mennyien fordultak személyesen a hivatal alkalmazottaihoz. A fent említett szám csak az írásban benyújtott kérelmeket foglalja magába. Pedig tudjuk, hogy falun az emberek a személyes ügyintézést részesítik előnyben. Ezekből az ügyekből a körzeti hivatal csak 43 ügyet továbbított a járásra, amelyet nem tudtak helyben elintézni. Ebből is látható, hogy igaza van Farkas Jánosnak, amikor azt mondta: „Ezután csak annyian járnak járási hivatalba, ahányan eddig a minisztériumba jártak“.

Ha így lesz, jó lesz. Most még nem kevés a kétkedők száma, akik azt várják, a gyakorlat bizonyítson. Helyes, hogy a „felsőbb szervek“ közelebb kerülnek az emberekhez — de a helyiek ezzel ne kerüljenek távolabb.

Ján Driiak, a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Bizottságokkal foglalkozó szakosztályának dolgozója ezt írja ezzel kapcsolatban a Nemzeti Bizottságok című folyóiratban:

Országszerte sok probléma merült fel, vajon hol nyissák meg a körzeti hivatalt, egyik faluban, vagy a másikban. Sokszor csak lokálpatriotizmusból akadtak emiatt nézeteltérések. A járási szerveknek azonban annak alapján kellett dönteniök, hogy melyik faluban jobbak a gazdasági feltételek, hol szélesebb az üzlethálózat, hová jobb az autóbusz-összeköttetés, hol több és jobb a szolgáltatás stb.

— Hogy áll e téren Felsőszeli?

Az üzlethálózat elég széles. Van öt élelmiszerüzlet, egy háztartási kellékek boltja, ruha-, cipő-