Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-10-12 / 41. szám
A MÁSIK NÉMETORSZÁG 3 A fasizmus borzalmait nem szabad elfelejteni — hogy többé meg no Ismétlődhessenek Létezik nálunk egy olyan, különösen az utóbbi években elterjedt elképzelés, miszerint az NDK-ban a politikai és gazdasági élet irányítási rendszere dogmatikus, merev. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. Tekintet nélkül arra, hogy kinek tetszik és kinek nem tetszik, tény, hogy A SZAVAK MÖGÖTT TETTEK Állnak. Az NDK már fennállásának első éveiben is sajátos szükségletei szerint, a szocializmus építésének általánosan érvényes alapelveit tiszteletben tartva, oldotta meg számos kezdeti problémáját, például a magánszektor kérdését. (A magánszektorban ma is 168 000 iparos, 33 000 kereskedő dolgozik, amellett kisipari szövetkezetek, kisebb magánvállalkozások, valamint vegyes — állami részvétellel üzemelő — vállalatok működnek.) Hasonlóképpen sajátosan oldották meg a mezőgazdaságok szövetkezetesítésének, a politikai pártok és a nemzeti front társadalmi szervezeteinek munkáját és ütemét. Ugyancsak saját elképzeléseik szerint tökéletesítik a népgazdaság-irányítást, az oktatásügyi rendszert stb. Például 1967-ben, több évi előkészítés után valósították meg a gazdasági reformot, amelynek legfontosabb jellemzői: központi tervezés a főbb koncepciós kérdésekben, az üzemek jelentős önállósága és anyagi érdekeltsége, a modern technika gyakorlati alkalmazásának, és a kiviteli feladatok teljesítésének hangsúlyozása. Ez vonatkozik a földművesszövetkezetekre is, — de az állami mutatók minimálisak. Hangsúlyozni kívánom, hogy az NDK- ban mindamellett nagyon hatékonyak az olyan erkölcsi ösztönzők, mint a becsület, áldozatkészség, a jól végzett munka tudata, és ezek, az anyagi érdekeltséggel együtt, serkentőleg hatnak a szocialista versenyre. Kissé szomorkásán, mint régen volt kedves jelenséget néztem az üzemekben a faliújságot, a heti tervteljesítés grafikonjait, a legjobb dolgozók fényképeit és a jutalmazottak, valamint a „selejtgyártok“ névsorát. Arra gondoltam, hogy nálunk ilyen vonatkozásban is érvényes a régi szólásmondás, miszerint a „fürdővízzel a gyereket is kiöntöttük“, vagyis, hogy a szocialista munkaverseny formalizmusával együtt kiiktattuk ez erkölcsi tényezőket is. A műszaki-gazdasági forradalom az NDK-ban nemcsak sokat emlegetett verbális fogalom, hanem tudatosan előkészített cél. Amellett, hogy a gazdasági ösztönzők is támogatják az olyan szakágazatokat, mint az elektronika, számítógép-gyártás, műanyagok és építőanyagok gyártása stb., a főiskolai tanulmányok éppen most bevezetett módosításai is ezek fejlesztését szolgálja. Dr. E. öser asszony, a felsőoktatási miniszter helyettese szerint a reform célja, hogy biztosítsa a magasabb színvonalú gyakorlati előkészítést, közelebb hozza a gyakorlathoz a főiskolák tudományos kutató és kísérletező tevékenységét, és összpontosítsa az erőket és a szakembereket. Ebben az évben — 1968-hoz viszonyítva — a természettudományi és műszaki fakultásokon 20 000-rel nő a hallgatók száma, és 1980-ig megháromszorozódik. A kezdeményező és vállalkozó kedv példájaként említhető, hogy az andislebeni szövetkezet egy szövetkezeti vállalati társulást hozott létre, amely egy krumplifeldolgozó ipari üzem felépítésére alakult meg. Végül azt is hangsúlyozni kell, hogy az NDK becsületesen és elvi alapon teljesíti a szövetségi országokhoz fűződő szövetségi kapcsolatból eredő, valamint szerződéses kötelezettségeit. Az üzemek vezetői csakúgy, mint az állami és pártfunkcionáriusok Klra Arkagyevna, aki egy híján negyven áve járja Szibéria tájait Nem hiába nevezik Aranyvölgynek azt a helyet, ahol felépült a tudós-város: Akagyetngorodok cű i^h D w * *Иц О 'Ф ь—i О z чЬр Ni (/) mindenkor hangsúlyozták, hogy a kereskedelemben a fontossági sorrend első helyén a szocialista országok állnak, és a kapitalista országokkal megvalósított kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése semmilyen körülmények között nem károsíthatja meg a szocialista országokat. És ezek sem csupán szavak! A NŐK HELYZETÉRŐL Nem volt alkalmam részletesen foglalkozni a nők helyzetével, de azért sok mindent megtudtam. Talán az a legfontosabb, hogy az üzemek és szövetkezetek állandóan fejlesztik a gyermekjóléti intézményeket. Az új lakótelepeken sem feledkeznek meg a bölcsődékről, óvodákról, napközi otthonokról és játszóterekről. Az andislebeni szövetkezet bölcsődéjét is megnéztem. A célszerű, jól felszerelt, példásan tiszta bölcsődében négy képesített óvónő felügyel 32 gyermekre. Az NDK-ban ugyanis a nők nagyarányú foglalkoztatottsága nem átmeneti jellegű, hanem tartós jelenség, és ehhez kell alkalmazkodnia a társadalomnak. Emellett minden üzemben tervszerűen gondoskodnak a nők előmeneteléről. A nőbizottság az üzem vezetőségével együtt választja ki azokat, akiket magasabb beosztásra óhajt javasolni. A javasolt személlyel szerződést kötnek, és meghatározzák előkészítésének menetét. Ha például az igazgató asszisztense, vagy üzemvezető lesz, akkor ilyen és ilyen iskolában kell tanulnia. A nők tanulásának elősegítésére különleges osztályokat létesítettek az üzemi és vállalati iskolákban és jelentős ösztöndíjakkal segítik őket. A nőbizottságok arról is gondoskodnak, hogy azok az asszonyok, akik szülés után egy ideig otthon maradnak, ne veszítsék el kapcsolatukat az üzemmel. A. Bräutigam, a Német Szocialista Egységpárt erfurti kerületi bizottságának vezető titkára nem tartja helytelennek, hogy a A tomszki erdőőr kislánya tizenkét éves koráig nem látott várost. A fák, a füvek, a virágok voltak a barátai, a játszótársai. Amikor Kira felnövekedett, s a tomszki biológiai főiskolán a geobotanikát választotta élethivatásának, tanárai és társai még nem tudhatták: Szibéria női Kolumbusza áll előttük. BAJKAL-APÓ BARATSAGA Kira Arkagyevna Szoboljevszkaja 1930-ban, még a főiskola megkezdése előtt indult első expedíciós útjára, a Bajkál-tó déli részére. A Bajkál a legöregebb tó a világon, hiszen körülbelül tízmillió éves. A nép Bajkál-apónak tiszteli, aki egyszer mérhetetlen haragra gerjedt, mert lánya, a tündérszép Angara beleszeretett a vitéz Jenyiszejbe, s elindult északra, hogy egyesülhessen kedvesével. A dühös Bajkál-apó sziklával próbálta eltorlaszolni leánya útját, de Angara kecsesen kikerülte ezt, s mégis rátalált Jenyiszejre .,. Az öreg Bajkál haragja annyi millió év után lecsillapult, s a partjaihoz érkező fiatal Kirát barátsággal fogadta. Ez a találkozás meghatározta a lány életét. Harminckilenc év óta barangol Szibériában. Minden évben máshová vezet expedíciójának útja. Kérdőjeleket rajzol elé a nagy szibériai természet, s ő nem nyugszik, amíg meg nem találja rájuk a feleletet. — A mostani, „összkomfortos" expedíciók helikopterrel, terepjárókkal, kitűnő felszereléssel indulnak útnak. Én legtöbbször lóháton jártam. Vert az eső, dermesztett a hideg, égetett a nap. Első útjaim nehézségeit naplóm őrzi MOZDULATLANUL A HEGYTETŐN Krasznojarszktól délre, ahol a Jenyiszej folyó ered, található a tuvai terület. Az Altáj és Száján hegység vidéke ez, egészen a mongol határig. Szoboljevszkaja a tenyerénél is jobban ismeri ezt a tájat. Doktori disszertációját is erről írta. Évtizedekkel ezelőtt egyszer Tuva délnyugati részére indult, az úgynevezett Mangun-csúcsra, amely háromezer méterrel magasodik a tenger szintje fölé. Hárman voltak: Kira Arkagyevna, egy zoológus és Nádik, a tuvai kísérő. — Azelőtt mindig szerencsém volt a kísérő-választás „zsákbamacskájával", s gyakorlott, jó hegyi vezetőkre akadtam. Nádikkal sem volt addig baj, amíg el nem értünk a hegy lábához. Ott felnézett és kiabálni kezdett: „Félek, mert ez olyan magas, hogy le fogok esnil Én még soha nem másztam hegyet. . .“ Visszatérni már nem volt időm. Kedvem sem. Tudtam, hogy én vagyok az első botanikus, aki erre a földre lép, s izgatott, hogy milyen „aranybányát" találok a magasban. Elindultunk ketten a zoológussal, s Nádik nélkül is „felfedeztük" a hegyet. Kira Arkagyevna tizenegy szibériai hegyi növényt fedezett fel a tudomány számárai Máskor majdnem tragédia történt vele. Az egyik útjára két fiatal lányt vitt magával segítőtársként, s figyelmeztette őket, hogyan kell bánni a betöretlen, könnyen megvaduló tuvai lovakkal. De a lányok nem fogadtak szót, — Már fent poroszkáltunk, s én lóháton írtam a naplómat, amikor az egyik kislány vágtára ösztökélte a lovát. Ettől az én lovam annyira megijedt, hogy megvadult, s levetett a hátáról I Azt hittem, többé soha nem lesz ép ember belőlem. Tíz napig mozdulatlanul feküdtem a sátorban, s onnan irányítottam a lányok munkáját, akik az ijedtségtől és a bűntudattól állandóan pityeregve gyűjtötték a növényeket. Nyolcvan kilométerre voltunk minden lakott területtől, fenn a hegyen. A lányok nem mertek nélkülem egy tapodtat sem menni. Élelmünk elfogyott, már gyökereket főztünk, amikor végre ránk találtak . .. ALMA A „PAPLAN" ALATT A Szibériai Központi Botanikuskertet 1944-ben kezdték építeni, Novoszibirszkben. Szoboljevszkaja akadémikus 1951
