Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-10-05 / 40. szám
meneti megoldás az, hogy az új bérlők már valamivel magasabb bért fizetnek. Ezért nem tudtam megállapítani a gazdaságpolitikai fejlődés irányát, azonban úgy vélem, hogy nem kerül sor lakbéremelésre, hanem inkább a termelés és építkezés ésszerűsítésére törekedve igyekeznek csökkenteni az önköltségeket. Ez az elv vonatkozik az egész árpolitikára. A nők foglalkoztatottsága igen magas — 47,4 százalék — a munkaképes nők 7ó százaléka dolgozik. Egy négytagú család kiadásából 3,4 százalék a lakbér, 30,7 százalékot költ élelmiszerekre, 10,2 százalékot ruhaneműre és 1,7 százalékot cipőre. A szemléltetés kedvéért néhány árat is ismertetek: jó minőségű, szép női cipő 40 márka, bőrtalpú férficipő 48 márka, félgyapjú konfekcióöltöny 140 márka, dederonból 180 márka, (félgyapjú) női pulóver hosszú ujjú 40 márka, 1 kg marhahús 8,80 márka, 1 kg sertéskaraj 8 márka, 1 kg cukor 1,60 márka, disznózsír 3,10 márka. Viszonylag drágák az elektromos háztartási cikkek. Pl a 140 literes hűtőszekrény 1350 márka, a félautomatikus 4 kg űrtartalmú mosógép ára 1200 márka. Azonban az árak a bérek növekedése ellenére is szilárdak, így például a bérek 1968-ban — 1961-hez viszonyítva — kb. 18 százalékkal, az élelmiszerárak viszont csak 1,8 százalékkal nőttek, az iparcikkek ára 1,2 százalékkal csökkent, a szolgáltatások ára 1,5 százalékkal emelkedett. A márka vásárlóereje tehát szilárd, és ez megerősíti a lakosság szociális biztonságérzetét. 1961 — a fejlődés kezdete Vissza kell térnem a berlini falhoz. A gazdasági élet nagyszabású fejlődése 1961 után, különösen az utóbbi 4—5 évben következett be, tehát azután, hogy fal választja el egymástól az NDK-t és Nyugat- Berlini A nyugati gazdasági szakemberek kiszámították, hogy a nyitott határ az NDK gazdaságának 34 milliárd márkába került. (Feketekereskedelem, az olcsóbb árucikkek felvásárlása, kb. 50 ezer szakmunkás elvonása stb.) És mindezt abban az időszakban, amikor még az NDK-nak csak az alapjait raktok le, és a munkaerők és bizonyos árucikkek hiánya fékezte a gazdasági fejlődést. Emellett az NSZK gazdasági diverziója további 100 milliárd márka kárt okozott. A határfal kedvező hatást gyakorolt az NDK gazdasági fejlődésére. A nemzeti jövedelem 1962—1967-ben közel 18 milliárd márkával, vagyis 2 százalékkal nőtt. Az ipari termelés 34 százalékkal, emellett a kiemelt szakágazatok, pl. a vegyi és elektrotechnikai ágazatok termelése kb. 50 százalékkal emelkedett. 100 háztartásra jutott: 1961-ben 1968-ban mosógép 6,2 43,1 hűtőszekrény 6,1 43,9 tévé 16,7 65,0 autó 3,2 12,2 Az NDK virágzó mezőgazdasággal rendelkezik. A hozzáértőknek sokat mond, hogy 1961-hez viszonyítva 1967-ben a gabona hektárhozama 26,4 mázsárói 31,8 mázsára, a krumplié 179 mázsáról 205 mázsára, a cukorrépáé 293,8 mázsáról 332,6 mázsára, á tejhozam 2448 kilóról 3160 kilóra nőtt. Ez teszi lehetővé, hogy az ország az alapvető élelmiszerek nagyobb részét sajátmaga termelje ki. Az andislebeni Klára Zetkin szövetkezetben megállapítottam, hogy az eredmények még jobbak, holott ez a szövetkezet nem a legjobb az országban. A dolgozók átlagos havi keresete 600 márka. A jó eredmények tették lehetővé, hogy már 1967-ben bevezessék az 5 napos munkahetet, fejlesszék az egészségügyi gondoskodást, és emeljék a minimális bért. (Ez 1967-ben 400 márka volt.) Jelentős eredmények ezek, ha figyelembe vesszük, hogy az NDK Németország legelmaradottabb részén keletkezett, hogy területén csak két főiskola maradt (ma 44 van) és .hogy úgyszólván az egész nehézipar és nyersanyagforrás az NSZK területén maradt, Ott, ahol ma Rostock korszerű és nagyforgalmú kikötője van, tíz évvel ezelőtt csak egy kis falu volt. A rostocki járás nagy ipari központtá fejlődött. Területén 4 hajógyár, halász-kombinát, elektronikus ipar működik és épül az atomerőmű is. Az eisenhüttenstadti kohászati kombinát is egy kietlen mezőn épült fel szovjet segítséggel, és ma már modern város veszi körül a hatalmas ipartelepet. Rend, tervezés, céltudatosság Valahányszor meglátogattunk egy üzemet, előbb bemutatták a modellt. „Bajuszunk" alatt egy kissé mosolyogtunk, de azért irigyeltük őket. Ugyanis arról meggyőződhettünk, hogy ezek a modellek nem játékszerek, a tervek nem csupán számok, hanem kötelező erejű irányelvek. A német pontosság, pedantéria, rendszeresség és fegyelmezettség közismert tulajdonságok. Tudom, hogy ezeket a múltban a saját népünk és más népek ellen is felhasználták, de az NDK-ban ma pozitív determinánsok. Csak néhányat szeretnék felsorolni. Nem akarok beszélni az NDK számára olyan természetes dologról, mint a munkaerkölcs, rend, fegyelem stb. bár mi ezt is irigyelhetjük. De figyelmemet különösen felébresztette az, hogy milyen céltudatosan foglalkoznak — minden munkahelyen — az utánpótlás nevelésével, a dolgozókkal, a műszaki haladással, a szociális és egészségügyi gondoskodással és milyen kifogástalanul kötik össze a szakmai vezetés és az emberek politikai nevelésének művészetét. így például a rostocki tengeri kikötőben kb. 5000 ember dolgozik. A kikötő gépesített és igényes szakmunkát követel. Évente 1000 ember vesz részt a mesterképző tanfolyamokon, az inasképzésben stb. A stralsundi hajógyár (6500 alkalmazott) évente 500 inast nevel külön iskolában és internátusbán. Az üzemi iskolákon kívül üzem'i akadémiák is működnek és kb. 1200 diák tanul a politechnikai iskolában, amely közvetlenül az üzem vezetőségének irányítása alatt áll. A Klára Zetkin szövetkezetben is a mesterképzés elősegítésére akadémia működik, emellett a szövetkezet fedezi a dolgozók továbbtanulási költségeit is, A járás 71 szövetkezeti elnöke közül csak ötnek nincs főiskolai végzettsége. Az ondislebeni szövetkezet elnöke — kb. 50 éves férfi — 1970-ben kezdi meg főiskolai tanulmányait. Viszont az irányítás elválaszthatatlan része a világnézeti nevelés is. A vezető dolgozók (a szövetkezetiek is) ugyanolyan komolyan beszéltek a szakmai képesítés színvonalának növeléséről, mint a dolgozók marxi — lenini politikai nevelésének fontosságáról. Helyhiány miatt nem ismertethetem részletesen о népjóléti létesítményeket, a poliklinikákat, bölcsődéket, óvodákat, pionírtáborokat és tengerparti üdülőket, de például az eisenhüttenstadti vasműnek saját szanatóriuma van, 24 ápolónővel és 4 orvossal. Bizonyos, hogy a munkaerőhiány fokozott gondoskodásra készteti a vezetőket. De véleményem szerint nem ez az egyedüli ok. A lényeges, a fontos az, hogy következetesen és rendszeresen igyekeznek teljesíteni a politikai és gazdasági feladatokat. BLANKA SVORENOVA-KIRALYOVA ember itt éli valóban ideális környezetben a megérdemelt pihenés napjait. Az otthon belül olyan, mint egy előkelő szálloda. Minden egyes lakójának külöjibejáratú szobája van, az ajtón réztáblába vésve a lakó neve. A szobát ki-ki egyéni ízlése szerint rendezheti be, hogy minél otthonosabban érezze magát. A folyosókon mindenütt szőnyeg a társalkodóban színes televízió, a könyvtárban a finn írók és költők — a Nobel-díjas Sillanpää, Waltari, Linna, Runeberg, Kivi — valamint a világirodalom nagyjai mellett megtalálni Jókai regényeit és Petőfi verseit is. A város vezetősége gondoskodik róla, hogy az otthon lakóival feledtesse az idő múlását. Nyáron hetenként kétszer hajókiránduláson vesznek részt a rendelkezésükre állő „családi“ hajón. Népi együttesek és ifjúsági együttesek műsorral szórakoztatják őket, és minden télen megrendezik az idősek síversenyét, ami! Minden héten kétszer sétautazásra viszi a nyugdíjasokat ez a „családi hajó" természetesen hosszú hetekig tartó edzés előz meg. Az otthonban lakik a 68 éves Helene asszony, a finnek többszörös síbajnoka, akit valósággal nemzeti hősként tisztelnek társai, és az edzéseken szigorúan betartják utasításait. DIÁKÉLET FINN MÖDRA Ha sznobizmussal vádolhatjuk a finneket, az csakis „akadémista“ beállítottságuk lehet. Minden fiatal álma, hogy felvehesse a sötét öltönyt és a diéksapkát, mert az ilyen egyenruhában megjelenő fiatal személyét sejtelmes tisztelet övezi a „nem akadémisták“ részéről. Az sem riasztja vissza őket, hogy az oklevél megszerzése után sokszor jó néhány évbe telik, míg állást tudnak szerezni. Az egyetemen ugyanis nincsenek felvételi vizsgák és az egyetemi hallgatók száma sem korlátozott, Esti tábortűz a tó partján ezért sokszor felszaporodik az állástalan diplomások száma, akik azután jobb híján, az állami közigazgatásban helyezkednek el. Finnországban a tanév augusztus 15-én kezdődik, és május végén fejeződik be. A kisiskolások hétéves korban lépik át először a tudás várának , küszöbét és nyolc évig járnak az általános iskolába. Mivel az ország állampolgárainak kb. egy tizede svéd nemzetiségű, minden olyan városban vagy kisebb településen, ahol a lakosság öt százaléka svéd nemzetiségű, iskola is működik. Ezekben az iskolákban nem kötelező a finn nyelvoktatás, csak mint választható tantárgy szerepel. Ellenben valamennyi svéd tanítási nyelvű közép- és főiskolán (mert ilyenek is vannak Finnországban) a tanmenet előírja a finn nyelv tanítását, akárcsak a hasonló finn iskolákban a svédet. A finneknek az egyetlen, számottevő kisebbségükkel való őszinte, jó együttéléséről tanúskodik az is, hogy a finn alkotmány a svédet második hivatalos nyelvként ismerte el. Ezért nemcsak az oktatás területén, de a közigazgatásban is használják. A helységek és az utcák nevét Finnországban mindenütt két nyelven írt táblák jelzik. A finn emberek az ifjúság oktatására és nevelésére nagy súlyt fektetnek. Korszerű és higiéniai szempontból kifogástalan iskoláikban a tanulóifjúság nemcsak tudását gyarapítja. Az esztétikailag igényes, színvonalas környezet a szép és a rend szeretetét, igényét oltja az ifjúságba. Néhány nap nagyon kevés' idő arra, hogy a turista alaposan megismerje a tavak és nyírfaerdők szépséges országát, és fel tudja mérni azt a szívós igyekezetei, amellyel a finnek az Északi-sark küszöbén levő hazájuk kietlen területeit megszelídítették, hogy egy magas színvonalú civilizáció ‘ alapjait fektessék le. Mert egy-egy elragadó látvány, elismerésre késztető tény. vagy őszinte baráti vendéglátás csak töredéke annak, amit egyetlen szóban foglalhatunk össze: SZUOMI. IANDANÉ H. MAGDA
