Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-08-24 / 34. szám

/ ^ BIZALOM (■ct* I Icol H I „ROSSZABBUL IS VÉGZŐDHETETT VOLNA" jeligére: Az anyakönyvi előírások szerint min­denkinek csak egy keresztneve lehet, illetve csak egy keresztnevet jegyeznek be a születési anyakönyvbe. Hivatalos érintkezésben tehát ezt a nevet kell használni. Régebben szokásban volt, hogy több keresztnevet írtak be az anyakönyvbe. A polgári életben azonban akkor is csak az első helyen bejegyzett keresztnevet kellett a hivatalos érintkezésben hasz­nálni. Nincs azonban ma sem semmi aka­dálya annak, hogy magánérintkezésben olyan keresztnevet használjon, amelyen magát ismerik, illetve amelyet meg­szokott. Amennyiben hivatalosan meg akarná változtatni keresztnevét, kérvényt kell beadnia a lakóhelye szerint illetékes járási nemzeti bizottsághoz. Ott kap felvilágosítást arról is, hogy milyen ok­iratokat kell a kérvényhez mellékelni, (születési anyakönyvi kivonat, állampol­gársági bizonyítvány), és milyen illetéket kell fizetnie. „JÚN 7.“ jeligére: Halva született gyermek esetében a Munkatörvénykönyv 159. szakaszának 3. bekezdése szerint az anyának 12 heti szülési szabadságra van igénye. „MAMA" jeligére: A szülési szabadság a Munkatörvény­könyv szerint 26 hetet tesz ki. Rendsze­rint a szülés várható napját megelőző negyedik hét elejétől kell kivenni. A szülési szabadság azonban minden esetben legkésőbb a szülés napjával kezdődik. Ha az anya szabadságon van, a szülés napjával a rendes szabadság megszakad. Vagyis a szülési szabadság soha sem megy a rendes szabadság terhére. A 26 hetet kitevő fizetett szülési sza­badság letelte utón igénye van további fizetés nélküli szülési szabadságot kérni gyermeke egyéves korának betöltéséig. Az ön esetében tehát, ha a szülési szabadságot nem kezdte meg a szülés előtt, ez a szülés napjával veszi kezde-20 77 2 tét, és a rendes szabadsága megszakad. Szabadsága hátralevő részét a fizetett szülési szabadság letelte után veheti ki. „EGY FALUSI NAGYMAMA" jeligére: A szülési szabadság tartama 26 hét. Ez alatt az idő alatt az anyának igénye van szülési pénzsegélyre is, ha a szülést megelőző két évben legalább 270 napig betegség esetére biztosítva volt. Minthogy lánya 1968. május 3-tól a szülés napjáig, vagyis 1969. április 1-ig állandóan dolgozott, valamint az előző 1966 és 1967 evekben is munkaviszony­ban volt, feltehetőleg teljesíti a fenti követelményt s így szülési pénzsegélyre is igénye van. Ha a munkaadója nem akarná kifi­zetni a szülési pénzsegélyt, forduljon a betegbiztosítás járási igazgatóságához és ott kérje panasza orvoslását. „BÁRÁNYFELHŐ" jeligére: Édesanyja 53 éves múlt, 8 gyermeket nevelt fel, dolgozni már nem bír, amíg gyermekei kicsinyek voltak, nem mehe­tett dolgozni. Azt kérdezi, van-e és mi­kor nyugdíjigénye. Sajnos nem írja meg, hogy édesanyja a múltban volt-e valamikor munka­­viszonyban, illetve dolgozott-e az utóbbi időben, mielőtt munkaképtelen lett. Öregségi nyugdíjra ugyanis csak annak a dolgozónak van igénye, aki bizonyos kort ért el, és bizonyos ideig alkalmazásban volt. Édesanyjának teljes öregségi nyugdíjra akkor volna igénye, ha legalább 25 évig volt alkalmazva, és az utolsó alkalmazásból való kilépése óta nem telt még el több mint két év. Amennyiben nincs 25, ún. ledolgozott éve, akkor ebbe az időbe beszámítjuk ún. pótidőként azt az időt is, amely alatt gyermekeiről — ezek hároméves koráig gondoskodott. Amennyiben a fenti feltételeket nem teljesiti, akkor édesanyjának 60 éves korában ún. részleges öregségi nyugdíj­ra lesz igénye, ha a fenti pótidőkkel együtt legalább 20 beszámítható éve lesz. Mindkét esetben szükséges azonban, hogy az előírt korhatár elérése idején vagy munkaviszonyban legyen, vagy a munkaviszony megszűnésétől még ne teljen el több mint két év. Ha édesanyja a múltban egyáltalán nem volt munkaviszonyban, akkor öreg ségi nyugdíjra igényt nem szerzett Ebben az esetben csak ún. szociális já radékot kérhetne, ha teljesen rokkant nak ismernék el. Erre a járadékra azon ban nincs törvényes igény, ez ún. ön kéntes járadék. Dr. B. G 72 0) *0 i N Vk Ö Ъ N Ю Z. Minácová felvétele Aligha vitatható tény, hogy nálunk komoly hiányosságok vannak az isko­la propagandája körül. Ezt a kérdést annak idején csaknem teljesen a pe­dagógusokra hagyták. Elvétve akadt ugyan еду-két közéleti személyiség, (rendszerint Csemadok-funkcioná­­rius) akiknek a figyelme és érdeklő­dése kiterjedt az iskolapolitika kérdé­seire is, de ez sem segített sokat a helyzeten. Így aztán nem csoda, ha az ellenpropaganda egyre nagyobb teret hódít el a magyar iskoláktól. Pedig a nemzetiségi politika legbizto­sabb fokmérője éppen az oktatásügy fejlettsége vagy elmaradottsága. Nálunk például az első osztályba való beíratást úgyszólván semminemű felvilágósító munka nem előzi meg. A szülő annak a kérdésnek az eldön­tésében, hogy gyermekét milyen taní­tási nyelvű iskolába adja, teljesen magára van utalva. Legalább is a közvélemény ezt így tudja. A szülők nagyon gyakran ösztönösen, vagy ami még ennél is rossszabb, bizonyos di­vatnak hódolva, íratják be gyerme­küket az iskolába. Mindez azért jutott eszembe, mert közeledik szeptember elseje, a tan­évnyitás és a pótbeíratás ideje. Január vége felé egy fiatal házas­párral hozott össze a véletlen a vona­ton. Éppen azon vitatkoztak, milyen iskolába írassák gyermeküket, a hat­éves Imikét. Az asszony fontolóra vé­ve a gyermek nyelvi ismereteit, az otthoni körülményeket stb. a magyar tanítási nyelvű iskola felé hajlott. A férfinak csupán egyetlen, de látszatra nagyon erős érve volt: szlovák iskolát végezve bizonyára jobban érvényesül majd, mivel a tekintélyesebb embe­rek mind oda járatják a gyermekei­ket. Akkor, ott a vonatban nem akar­tam a vitájukba avatkozni. Egyéb­ként is abban maradtak, hogy szep­temberig gondolkodnak még, Nem tudom, hogyan döntenek végül is a fiatal szülök, de remélem, hogy az anya igaz érvei győznek, s az apa is belátja, hogy a tanítási nyelv meg­választásához félre kell tennünk mindennemű spekulálgatást. Imiké­nek feltétlenül a magyar iskolában van a helye. Minden egyéb megoldás önámítás, hasztalan alkalmazkodás s pedagógiai rövidlátás volna. SZENK SÁNDOR 2b 29 ~55 27 33 3? 30 2d> 3b 26 \73 79 \37 39 Vízszintes: 1. Közmondás folytatva a nyíl irányába. 10. Energiafajta. 11. Ho­vá? 12. Oszkár és Dénes. 13. Kisiskolá­sok otthona. 15. Milliméter rövidítése. 17. Barát franciául, plusz flour vegy­­jele. 18. Két szó: kilométer röv. plusz észak röv. 20. A II. világháború után létesült görög felszabadító front idegen rövidítése. 22. Anna, Nándor. 23. Érzé­kelhető mechanikus rezgés. 24. Angol idealista filozófus, Thomas Hill... 19. sz. 28. Nevezetes. 27. Kisközség. 28. Egy nagy svájci élelmiszeripari monopol­vállalat (röv. ék a magánhangzón). 29. O. D. T. 30. Tagadás. 31. Lásd a vízsz. 22! 32. A függ. 10. sz. befejező része. 35. Régi spanyol napilap. 37. Névelővel: fegyelem. 39. Nincs lerombolva. Függőleges: 1. Ilyen „nyeremény“ is van! 2. Éva feje! 3. Nem mássalhangzói. 4. Volt angol kisbirtokos (18. század). 5. A száguldó cseh újságíró egyik ke­resztneve (Egon .. .). 6. Ilyen „húzó“ is van. 7. Vissza: istenné, latinul. 8. Ma­gyar gépkocsin látjuk. 9. Nullás-liszt. 10. Szólasmondás (folytatva a nyíl irá­nyába és a függ. 16. és a vízsz. 32. sz. a.). 14. Szeretett volna (pl. elérni). 19. Neki volt (csehül, nőnemben). 21. Kávé­pótlék. 23. Remél. 25. E. U. 26. H. E. 28. Nemcsak tanít, de .... is. 30. „A véres császár“ (röv. ék.). 33. NAH. 34. Vég, befejezés, angolul. 36. Határmenti cseh város (fon.). 39. D. M. 39. Lángba borul. (Boór) Beküldendő a megjelenéstől számított 6 napon belül a rejtvényszelvénnyel együtt a vízszintes 1, és a függőleges 10, 16, és a vízszintes 32. számú sorok. Hét hibátlan megfejtésért könyvjutalmat küldünk. Előző számunkban közölt keresztrejt­vény helyes megfejtése: „Egyszeriben sok hős akad, ha az ellenség már futás­nak eredt." Könyvjutalomban részesültek: Szabó Rozália, Gúta, Szabó Lászlóné, Komárom, Ivánéin Irma, Burkus Mária, Mikula Gyula, Dr. Novák Tibor, Kassa, Gurbál Márta, Haniska, Molnár Béláné, Lúéka, Baly Mária, Ipolyvisk, Tóth Ágnes, Rá­­d.za, Hauser Éva, Szepsi, Kossár Izabel­la, Alistál, Méry Andrásné, Aranykalá­szi, Mészáros Mária, Tardoskedd, Masa­­ryk Anna, Farkasd, Strba Sándorné, Érsekújvár, Száz Mária, Muzsla, Nagy Lászlóné, Lados Károlyné, Losonc, Vi­tányi Miklós, Bodrogszerdahely, Orbán Ilona, Csallóközkürt, Sovány Olga, Vígh Jánosné, Szombathy Méda, Kovács Anna, Megyer, Nagy Józsefné, Veszp­rém, Weinrauch Terézia, Nagykapos, Magyarics Ferencné, Galánta, Peszeki Ádámné, Budapest, Nagy Piroska, Nyá­­rasd, Makay Ildikó, Perbete, Téglás Jó­zsefné, Kürt, Tóth Ilona, Vaján, Vari József, Hulják Imréné, Bartos Lászlóné, Levice, Gergely Istvánná, Gemer, Ko­vács Ferencné. Kovács Károlyné, Duna­­szerdahely, Csekey Lajosné, Felső­­szecse, Horváth Bernadett, Nagylég, Horváth Mária, Nagypaka, Dolník An­na, Für, Komáromy Sándor, Dunamocs, ifj. Kupec Pálné, Ardó. Hangya László, Kisgyarmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom