Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-07-13 / 28. szám

Akció 69

Nem szeretem az akciókat. Mindig az az érzésem, valami olyat kell „hajrá"-módra behozni velük, amit elmulasztottunk. Az „Akció 69“ -et is bizalmatlanul fogadtam. Sorra kérdezgettem a nőszövetség járási titkárnőit: Faluszépítés, brigádórák, ellenőrzés az üzletekben — amit felajánlottatok, hogyan teljesí* titek, valóban megvalósítjátok?

— Természetesen — mondta Steckler Borbála, a dunaszerdahelyiek titkára. Nem más az „Akció 69“, mint a munkatervünk pontos körvonalazása. Ez az akció szorosan összefügg a tevékenységünkkel, azt is mondhatnám, ez a munkánk. Ami „akció“ benne, az a versenyszerűség, hogy év végén értékeli a Szlovák Nőszövetség, egy-egy járás milyen eredményt ért el, mit adott a nőmozgalomnak, a köztársaságnak — s aszerint jutalmazzák az asszonyokat. Az ilyen verseny, jutalmazás pedig jó serkentő, biztató a további munkára.

— És mi az, amit a dunaszerdahelyi járás asszonyai az idén tenni akarnak?

— Mindent sok volna felsorolni, de legalább néhány mondatot a fontosabb terveinkről:

Nemcsak helyi szervezeteket, hanem üzemieket is létesítünk, hogy a nőszövetség égisze alatt jobban ellenőrizhessük az iparban dolgozó nők munkakörülményeit, a munkabiztonsági előírások betartását, szociális körülményeit, egészségügyi védelmüket. A mezőgazdaságban dolgozó nőkkel a szocialista iskola keretében foglalkozunk. Itt is különös figyelmet fordítunk a szociális helyiségek, munkaruha, munkabiztonság kérdéseire.

Fontos helyet foglal el munkánkban a faluszépítés, a játszóterek, rózsaligetek létesítése. A nyárasdi nőszövetség kezdeményezte — és a gyermeknap alkalmából már meg is kezdte — hogy az abban az évben született gyermekek számának megfelelő rózsatövet ültessenek ki. minden június elején. Felhívást intéztünk Szlovákia minden nőszervezetéhez, hogy kövessék a nyárasdi példát, ültessenek rózsafákat! Méltóbb, szebb, békés, örömteli életet biztosító törekvésünket jobban jelképező cselekedetei nem is találhattunk volna! Nem tudjuk, mi a véleménye erről a többi járás asszonyainak Szeretnénk rendszeressé tenni a „Tiszta há/. — tiszta udvar“ jegyében történő tevékenységet, ellenőrzést, hogy valóban szép, egészséges környezetben éljenek mind falusi, mind városi lakosaink. Segítünk a magányos, beteg és idős embereknek is. Gondoskodunk róluk, törődünk velük, látogatjuk őket. Ügy gondoljuk, hogy az emberek egymáshoz való viszonyát — amiről mostanában annyit beszélnek — éppen mi nők tudnánk nemesebbé, erősebbé tenni. Éppen ezért figyelmünk kiterjedt az idős, beteg emberekre, a dolgozó édesanyákra, a gyermekotthonokban élő árvákra, s a fiatalokra, akik rohanó életünkben sokszor idegenül érzik magukat közöttünk.

Amennyire lehetőségeink engedik, segítünk elhelyezkedési gondjaik megoldásában. Előadássorozatokon, vitaesteken megismertetjük a nőket jogaikkal, amelyekkel sokszor nem tudnak élni, mert nincsenek tisztában vele, hogy államunk, törvényeink hogyan gondoskodik róluk, milyen törvényekkel védi őket.

Steckler Borbála még sok mindent felsorolt, amiről írni kellene, mert jó lenne, ha mindenütt ilyen átfogóan és alaposan gondoskodnának a nőkről.

Szerepel még a tervükben író-olvasó találkozók rendezése, különféle tanfolyamok szervezése, kiállítások, ünnepségek. De még legalább két dolog, amire fel kell hívnunk a többi járás figyelmét:

Az új iskolaévben biztosítják több iskola diákjainak tejellátását műanyag-tasakokban, mégpedig úgy, hogy a gyerekek előfizethetnek a tej-tízóraira.

Családi tanácsadót létesítenek a Dunaszerdahelyi Egészségügyi Központban dr. Terén főorvos, dr. Varga nőgyógyász és dr. Sintajová pszichológus vezetésével —, amely fiatal házasok és házastársak családi, egészségügyi problémáiban nyújt majd segítséget.

Lényegében semmi különös — csupán tervszerű munkájuk pontosan meghatározott kidolgozása az „Akció 69“. Mégis — erkölcsi többlet, olyan erő, amely lelkesíti, munkára serkenti az asszonyokat, s amely — valóban sokat adhat a köztársaságnak, a járásnak, a falunak — mindannyiunknak.

HARASZTINÉ M. E.

Olvasóink kívánságára felújítjuk két évvel ezelőtti közke d»11 pályázatunkat

A LEGJOBB ÉS LEGÉRDEKESEBB RIPORTTÉMÁRA,

hogy lapunkat még érdekesebbé és tartalmasabbá tegyük. Kérjük, írják meg, mi az, amiről szívesen olvasnának lapunkban. Tömören, konkrét adatokkal számoljanak be a környezetükben élő érdekes emberekről, olyan eseményről, ami mindannyiunk számára tanulságos, figyelmet érdemlő. írják meg, milyen problémák, körülmények, gondok, dicséretre méltó események találhatók ott, ahol élnek, dolgoznak vagy tartózkodnak.

A beérkező témák legjobbjait szerkesztőségünk feldolgozza és közli lapunkban, a témát beküldő olvasónk nevének feltüntetésével; esetleg az ő közreműködésükkel együtt írja meg.

Minden leközlésre kerülő érdekes témajavaslatért 150.— Kis honoráriumot utalunk ki, 1969. decemberében pedig olvasó értekezleten értékeljük és külön jutalomban részesítjük azokat, akik a legjobb és legértékesebb riporttémákat küldték be.

Versenyünk folyamán, — amely lapunk 28. számának megjelenésével kezdődik és 1969. december 1-én zárul-, csak azokat a témákat vesszük figyelembe, amelyeket még nem dolgozott fel sem a sajtó, sem a tévé és rádió. A szerkesztőség címére küldött „témajavaslaton" kérjük a név és pontos cím feltüntetését, a borítékra pedig írják rá a „Nyitott szemmel" megjelölést.

Kedves Olvasóink, levelezőink, „Barátnők klubja" tagjai, nőszövetségi dolgozók, tagok, iskolások, dolgozó nők, háziasszonyok, édesanyák és nagymamákI Járjanak nyitott szemmel, nézzenek szét környezetükben, gondolkozzanak el mindennapi gondjaik, bosszúságaik, örömük és bánatuk felett, kísérjék figyelemmel falujuk, városuk eseményeit, forgassák vissza emlékezetükben lapunk régi és új számait, írtunk-e már lakóhelyükről, szövetkezetükről, üzemükről: ha nem, most mit írhatnánk róla — ha igen — még mit nem írtunk meg. Téma mindenütt van, csak meg kell látnunk.

Várjuk leveleiket, ötleteiket, javaslataikat, meghívásukat)

A Nő szerkesztősége

...fl-l 1