Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-05-11 / 19. szám

Amikor 1492-ben Kolumbus hajó]« lehorgonyzott Ameri­ka partjain, még nem sej­tette a világ, hogy ezért а csodás felfedezésért igen nagy árat fizet majd az emberiség. A sorsukkal addig elégedett Indiánok ön­­tudatlanul is bosszút álltak fehér el­nyomóikon, és az „importált“ alkoho­lért, vérbajért és egyéb néppusztltó betegségért cserébe, megismertették ve­lük a dohány izét, és a dohányzás szenvedélyét. Azóta füstöl az egész vi­lág, és lassan mérgezi magát a dohány kábító hatású illatában meglapuló mé­reggel, a nikotinnal. Hazánkban is meghonosodott a do­hánytermesztés, és még nem is olyan régen, európai színvonalon álltak a csehszlovák dohányipar termékei. Ma egyre több külföldi cigarettát találunk üzleteinkben, és hazai gyáraink ha­gyományos cigarettafajtái is új zamatot kaptak a nagy százalékú külföldi do­­hánykeveréktőí. Az utóbbi években, éppen a nikotintól kapott rákbetegségek elleni védekezésül, nagyon elterjedt és a dohányzók között közkedvelté vált a füstszűrös, vagy ahogy nálunk nevezik, „filteres“ cigaretta. Dohánygyárosaink azelőtt külföldön szerezték be, igen kemény valutáért, a cigaretta-füstszűrő­ket. Ma a komáromi dohánygyárban készülnek a filterek, és innen kerülnek hazánk összes dohánygyárába. FÜSTSZŰRŐK VISZKÓZÁBÓL Az egykori komáromi vár 1. sz. bástya­kapuján áthaladva találjuk az 1921-ig lőszergyárként működő, ma már do­­hánypácolóvá és raktárakká alakított Dohánygyár régi épületeit. A gyár fil­tert készítő üzemrészlegében hatalmas bálákban vár feldolgozásra a bratisla­­vai Dimitrov gyár terméke, a viszkóza. A nagy fertőtlenítő és tisztító gépekből hófehér tekercsekben kerül ki a vatta­­szerű műanyag, hogy azután a külön­féle ragasztó, nedvesítő, száritó, préselő eljárásokon keresztül, mint lenpapírból sodort, hosszú cigaretta formájú rudacs­kák kerüljenek csomagolásra. A füst­szűrőkkel teli dobozok szállításra vár­nak és a Kutná Hora-i, Banská Stiav­­nica-i, SpiSská Belá-i, hodonini dohány­gyárakban a filteres cigaretták készíté­sének nélkülözhetetlen részévé válnak. A füstszűrő üzemben 1800 kg visz­kózát dolgoznak fel naponta, amely e könnyű anyagból igen nagy teljesít­mény. Egy teli dobozba 4450 darab filterrudacska fér, a napi norma pedig 180 000 darab, ami majdnem 45 dobozt tesz ki naponta. A gépek mellett jóformán csak nőket látunk. A filtergyártás megindításával 166 nő talált alkalmazást a gyárban. Ötödik éve működik az üzem, amely­ben az első évben csak 40 tonna árut gyártottak, de teljesítményüket azóta 640 tonnára emelték. A munkásnők tanfolyamokon és a gyakorlatban szereznek szakképzettsé­get. Havi keresetük átlag 1000 — 1100 korona. Felelősebb beosztáshoz kereske­delmi érettségi szükséges. A gyár veze­tősége szereti a női munkaerőket, meg­^-indiánok bosszúja) becsüli munkájukat. Ha az alkalmazot­taknak kedvük van, szívesen tovább taníttatják őket, de azután nem veszik jó néven, ha kitanulás után otthagyják a gyárat. Ez már részben becsület dol­ga is. Ritkán történik meg ilyesmi, mert a komáromi lányok leginkább komáro­mi fiúkhoz mennek férjhez. A gyár másik része a dohánypácoló és fertőtlenítő. Itt a dohányszezonban, augusztustól márciusig, 150 mázsa do­hányt dolgoznak fel naponta. A gyár maga 1000 hektár dohányfölddel ren­delkezik a bratlslavai, dunaszerdahelyl és a komáromi járásokban, ezenkívül több dohánytermelő szövetkezettel köt évente szerződést. A szövetkezetek érde­ke, hogy minél szebb és jobb dohányt termesszenek, hogy minél jobb áron tudják eladni. Az üzem évente 66 mil­lió korona értékű dohányt készít, pácol, ízesít dohányiparunk számára. A ha­talmas raktárakban jelenleg 50 millió korona értékű, zsákokba varrt, illatos, leveles dohány vár elszállításra. Ki tudja meddig TERVEK ÉS VALÖSAG Frantisek Radzó igazgató bevezet az irodájába. Üjfajta cigarettával kínál — Iris a neve. Még jóformán „meleg“, az árát sem tudják. „King — size“, vagyis királyi forma. Ez is füstszűrös, 85 milliméter hosszú. A cigaretta Spií­­ská Bélán, a füstszűrő itt készült, Ko­máromban. Kicsit erős, de ezért nekem ízlett. Közben az üzemről, a tervekről beszélgettünk. — A filterek gyártása nagyon ki­fizető, de nem tudunk eleget gyártani belőle, — mondja az igazgató. Újítani kellene az üzemet, új gépeket vásárolni, és bővíteni a gyárat. így több munkás­­nőre is szükség lenne. Ha bővülne az üzem, külföldre is exportálhatnánk fil­tert. Nálunk 1000 darab viszkóza-filter készítése 24 koronába kerül, ugyan­annyi Nyugatról behozott acetát-filter 1,75 dollárba. Hamarosan megtérülne a befektetés. A gépeket külföldről kel­lene behoznunk, de valutánk egyelőre nincs. A gyár nagy területen fekszik, helyünk is lenne a bővítéshez. Jóformán a kert alatt folyik a Duna és a másik oldalon a Vág; ezek a legolcsóbb szál­lítási utak. Szép tervek. Ha még itt egy cigaret­tagyár épülhetne! A vidéken sok do­hányt termelnek, ebben az üzemben készül a filter, itt pácolják a dohányt. Kelettel és Nyugattal összeköti a folyó. Lehet, hogy egyszer, ezek a ma még merész álmok valóra válnak. A gyárat elhagyva, visszasétálok az „Aranyember“ városába. Hosszú az út, van időm elgondolkodni. A napsugár meg-meg csillogtatja előttem az irányt mutató nagytemplom tornyát. Itt a ta­vasz, a szövetkezetekben megindul a munka. A dohányföldeken is. A do­hányt termelő nők nemigen cigarettáz­nak, de a traktoros legény külföldi ciga­rettát szív a hazai dohánypalántákkal megrakott ládák mellett. Amíg itt a dohányt palántálják, addig a gyárakban 70 százalék külföldi és 30 százalék ha­zai dohányból készülnek a cigaretták. Vajon miért? VARGA MAGDA í zt a vastag viszkóza hurkát cigaretta vastag­ságúra lehet préselni vagy CSEVEGÉS A CIGARETTÁRÓL NIKOTIN NÉLKÜL Sokan kísérleteznek már nikotinmentes dohány ter­mesztésével, de talán egy kölni nyugdíjas kertésznek sikerül ezt elérnie. Egy svájci újságíró felkereste Franz Krcft, 78 éves nyitgdijas kertészt, és elbeszélgetett vele felfedezéséről. Amikor Franz bácsi gyerekkorában az első cigaret­tától rosszul lett, még nem tudta, hogy miért, de a gondolata nem hagyta békén. Dohányzó lett ugyan, de a nikotin nélküli dohány termesztésének szánta minden szabad idejét. Amikor az Aggok Házának lakója lett, a szobája ablakába tett cserépben vé­gezte kísérleteit. Legnagyobb sikerét a paradicsom­­gyökérbe oltott dohánnyal érte el. A kifejlett dohány­leveleket elvitte a kutatóintézetbe, ahol megállapítot­ták, hogy a levelek mindössze 0,1 ezrelék nikotint tartalmaznak a cigarettához felhasznált dohány 1 1,6 ezrelék nikotintartalmával szemben. Most egy bi­zonyos répafajtába oltott dohánnyal kísérletezik, amelyben már állítólag nem lesz nikotin. Franz Kreft úgy gondolja, hogy a világ összes dohányosai örülné­nek, ha sikerülne felfedezése. Ez a gondolat jóformán napról napra megfiatalítja. A cigarettagyárosok viszont fenntartással fogadják a nikotinmentes dohány hírét. Attól tartanak, hogy a méregmentes dohány ize nem elégíti majd ki a dohá­nyosokat. Maga a kertész is fél ettől, ezért állandóan tovább kísérletezik méreg nélküli, de élvezhető fajtá­val. Egytől fél csak, hogy őt is utoléri a feltalálók végzete, és mások kisajátitjók majd felfedezését, hi­szen bizonyára nagyobb lehetőségek állnak majd rendelkezésükre, mint neki, akinek csak az aggok házának ablakában elhelyezett virágcserép a kísérleti „telepe". HLP A Kutna IIora-1 ciga­rettagyárban készül a legtöbb füstszűrös ciga­retta L. t-islek* felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom