Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-05-11 / 19. szám
Amikor 1492-ben Kolumbus hajó]« lehorgonyzott Amerika partjain, még nem sejtette a világ, hogy ezért а csodás felfedezésért igen nagy árat fizet majd az emberiség. A sorsukkal addig elégedett Indiánok öntudatlanul is bosszút álltak fehér elnyomóikon, és az „importált“ alkoholért, vérbajért és egyéb néppusztltó betegségért cserébe, megismertették velük a dohány izét, és a dohányzás szenvedélyét. Azóta füstöl az egész világ, és lassan mérgezi magát a dohány kábító hatású illatában meglapuló méreggel, a nikotinnal. Hazánkban is meghonosodott a dohánytermesztés, és még nem is olyan régen, európai színvonalon álltak a csehszlovák dohányipar termékei. Ma egyre több külföldi cigarettát találunk üzleteinkben, és hazai gyáraink hagyományos cigarettafajtái is új zamatot kaptak a nagy százalékú külföldi dohánykeveréktőí. Az utóbbi években, éppen a nikotintól kapott rákbetegségek elleni védekezésül, nagyon elterjedt és a dohányzók között közkedvelté vált a füstszűrös, vagy ahogy nálunk nevezik, „filteres“ cigaretta. Dohánygyárosaink azelőtt külföldön szerezték be, igen kemény valutáért, a cigaretta-füstszűrőket. Ma a komáromi dohánygyárban készülnek a filterek, és innen kerülnek hazánk összes dohánygyárába. FÜSTSZŰRŐK VISZKÓZÁBÓL Az egykori komáromi vár 1. sz. bástyakapuján áthaladva találjuk az 1921-ig lőszergyárként működő, ma már dohánypácolóvá és raktárakká alakított Dohánygyár régi épületeit. A gyár filtert készítő üzemrészlegében hatalmas bálákban vár feldolgozásra a bratislavai Dimitrov gyár terméke, a viszkóza. A nagy fertőtlenítő és tisztító gépekből hófehér tekercsekben kerül ki a vattaszerű műanyag, hogy azután a különféle ragasztó, nedvesítő, száritó, préselő eljárásokon keresztül, mint lenpapírból sodort, hosszú cigaretta formájú rudacskák kerüljenek csomagolásra. A füstszűrőkkel teli dobozok szállításra várnak és a Kutná Hora-i, Banská Stiavnica-i, SpiSská Belá-i, hodonini dohánygyárakban a filteres cigaretták készítésének nélkülözhetetlen részévé válnak. A füstszűrő üzemben 1800 kg viszkózát dolgoznak fel naponta, amely e könnyű anyagból igen nagy teljesítmény. Egy teli dobozba 4450 darab filterrudacska fér, a napi norma pedig 180 000 darab, ami majdnem 45 dobozt tesz ki naponta. A gépek mellett jóformán csak nőket látunk. A filtergyártás megindításával 166 nő talált alkalmazást a gyárban. Ötödik éve működik az üzem, amelyben az első évben csak 40 tonna árut gyártottak, de teljesítményüket azóta 640 tonnára emelték. A munkásnők tanfolyamokon és a gyakorlatban szereznek szakképzettséget. Havi keresetük átlag 1000 — 1100 korona. Felelősebb beosztáshoz kereskedelmi érettségi szükséges. A gyár vezetősége szereti a női munkaerőket, meg^-indiánok bosszúja) becsüli munkájukat. Ha az alkalmazottaknak kedvük van, szívesen tovább taníttatják őket, de azután nem veszik jó néven, ha kitanulás után otthagyják a gyárat. Ez már részben becsület dolga is. Ritkán történik meg ilyesmi, mert a komáromi lányok leginkább komáromi fiúkhoz mennek férjhez. A gyár másik része a dohánypácoló és fertőtlenítő. Itt a dohányszezonban, augusztustól márciusig, 150 mázsa dohányt dolgoznak fel naponta. A gyár maga 1000 hektár dohányfölddel rendelkezik a bratlslavai, dunaszerdahelyl és a komáromi járásokban, ezenkívül több dohánytermelő szövetkezettel köt évente szerződést. A szövetkezetek érdeke, hogy minél szebb és jobb dohányt termesszenek, hogy minél jobb áron tudják eladni. Az üzem évente 66 millió korona értékű dohányt készít, pácol, ízesít dohányiparunk számára. A hatalmas raktárakban jelenleg 50 millió korona értékű, zsákokba varrt, illatos, leveles dohány vár elszállításra. Ki tudja meddig TERVEK ÉS VALÖSAG Frantisek Radzó igazgató bevezet az irodájába. Üjfajta cigarettával kínál — Iris a neve. Még jóformán „meleg“, az árát sem tudják. „King — size“, vagyis királyi forma. Ez is füstszűrös, 85 milliméter hosszú. A cigaretta Spiíská Bélán, a füstszűrő itt készült, Komáromban. Kicsit erős, de ezért nekem ízlett. Közben az üzemről, a tervekről beszélgettünk. — A filterek gyártása nagyon kifizető, de nem tudunk eleget gyártani belőle, — mondja az igazgató. Újítani kellene az üzemet, új gépeket vásárolni, és bővíteni a gyárat. így több munkásnőre is szükség lenne. Ha bővülne az üzem, külföldre is exportálhatnánk filtert. Nálunk 1000 darab viszkóza-filter készítése 24 koronába kerül, ugyanannyi Nyugatról behozott acetát-filter 1,75 dollárba. Hamarosan megtérülne a befektetés. A gépeket külföldről kellene behoznunk, de valutánk egyelőre nincs. A gyár nagy területen fekszik, helyünk is lenne a bővítéshez. Jóformán a kert alatt folyik a Duna és a másik oldalon a Vág; ezek a legolcsóbb szállítási utak. Szép tervek. Ha még itt egy cigarettagyár épülhetne! A vidéken sok dohányt termelnek, ebben az üzemben készül a filter, itt pácolják a dohányt. Kelettel és Nyugattal összeköti a folyó. Lehet, hogy egyszer, ezek a ma még merész álmok valóra válnak. A gyárat elhagyva, visszasétálok az „Aranyember“ városába. Hosszú az út, van időm elgondolkodni. A napsugár meg-meg csillogtatja előttem az irányt mutató nagytemplom tornyát. Itt a tavasz, a szövetkezetekben megindul a munka. A dohányföldeken is. A dohányt termelő nők nemigen cigarettáznak, de a traktoros legény külföldi cigarettát szív a hazai dohánypalántákkal megrakott ládák mellett. Amíg itt a dohányt palántálják, addig a gyárakban 70 százalék külföldi és 30 százalék hazai dohányból készülnek a cigaretták. Vajon miért? VARGA MAGDA í zt a vastag viszkóza hurkát cigaretta vastagságúra lehet préselni vagy CSEVEGÉS A CIGARETTÁRÓL NIKOTIN NÉLKÜL Sokan kísérleteznek már nikotinmentes dohány termesztésével, de talán egy kölni nyugdíjas kertésznek sikerül ezt elérnie. Egy svájci újságíró felkereste Franz Krcft, 78 éves nyitgdijas kertészt, és elbeszélgetett vele felfedezéséről. Amikor Franz bácsi gyerekkorában az első cigarettától rosszul lett, még nem tudta, hogy miért, de a gondolata nem hagyta békén. Dohányzó lett ugyan, de a nikotin nélküli dohány termesztésének szánta minden szabad idejét. Amikor az Aggok Házának lakója lett, a szobája ablakába tett cserépben végezte kísérleteit. Legnagyobb sikerét a paradicsomgyökérbe oltott dohánnyal érte el. A kifejlett dohányleveleket elvitte a kutatóintézetbe, ahol megállapították, hogy a levelek mindössze 0,1 ezrelék nikotint tartalmaznak a cigarettához felhasznált dohány 1 1,6 ezrelék nikotintartalmával szemben. Most egy bizonyos répafajtába oltott dohánnyal kísérletezik, amelyben már állítólag nem lesz nikotin. Franz Kreft úgy gondolja, hogy a világ összes dohányosai örülnének, ha sikerülne felfedezése. Ez a gondolat jóformán napról napra megfiatalítja. A cigarettagyárosok viszont fenntartással fogadják a nikotinmentes dohány hírét. Attól tartanak, hogy a méregmentes dohány ize nem elégíti majd ki a dohányosokat. Maga a kertész is fél ettől, ezért állandóan tovább kísérletezik méreg nélküli, de élvezhető fajtával. Egytől fél csak, hogy őt is utoléri a feltalálók végzete, és mások kisajátitjók majd felfedezését, hiszen bizonyára nagyobb lehetőségek állnak majd rendelkezésükre, mint neki, akinek csak az aggok házának ablakában elhelyezett virágcserép a kísérleti „telepe". HLP A Kutna IIora-1 cigarettagyárban készül a legtöbb füstszűrös cigaretta L. t-islek* felvételei
