Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-05-04 / 18. szám
'Ш ш A MADÁCH... -ró/ MIT VÁRHATUNK A MADÁCH könyv- és lapkiadótól? Mivel egy csecsemőkorát élő önálló kiadóról van szó, nemcsak a megjelenő könyvek minőségére és mennyiségére kiváncsi a csehszlovákiai magyar közvélemény. Milyen lehetőségeik vannak ennek a fiatal intézménynek. És melyek azok az akadályok, amelyek a kiadó munkájának útjába gördülnek, annak a kiadónak, mely élete legnehezebb szakaszát éli, a kezdet kezdetén van, és ráadásul kisebbségi magyar kultúránk egyetlen komoly intézménye. Dobos László, a CSEMADOK országos elnöke, még ' mielőtt miniszter lett, igazgatója volt az akkor még a Tátrán könyvkiadó Magyar Üzemeként működő kiadónak. Ezt a funkciót még jelenleg is ő végzi, bár mint mondta: „A kiadó új vezetőjének kinevezése már csak hetek kérdése“. A kiadó perspektívájáról a következőket mondja: „Amikor a Madách önállósult, egy kicsit megtorpant a dolog. Az addigi munkát új emberek vették át, akiknek még nem volt a könyvkiadásban gyakorlatuk. Éppen ezért nehéz a Madách munkáját a gazdag hagyományokkal rendelkező szlovák vagy cseh könyvkiadókkal összehasonlítani. Ki kell várnunk, míg az új, adminisztrációs gazdasági apparátus bedolgozza magát. Természetesen más problémák is adódtak az önállósodáskor. A delimitáció után a Madách ott állt szegényen, raktár, irodai gépek, helyiségek és berendezés nélkül. A megfelelő helyiségek problémáját csak nagyon lassan tudjuk megoldani. Csak most keresünk Pozsonyban telket a Magyar Kultúra Háza részére. Ebben az új épületkomplexumban kap majd helyet a kiadó mellett a CSEMADOK KB és néhány szerkesztőség is. De addig A kiadó gazdasági mérlegét nagyban segítheti az export-import gondos megszervezése. Ezzel szorosan összefügg a magyarországi kapcsolatok növelése is. Emiatt a kiadó munkája gyakran a Magyarországgal kötött államközi megegyezésekbe ütközik. A kiadók önállósulásával az állami támogatás is egyre csökkenni fog. Ezzel kapcsolatban egy újabb probléma adódik: ki fogja támogatni a Madáchot? Hiszen a hazai piac csak kis példányszámban igényel könyvet, még optimális körülmények mellett sem lehet rentábilissá tenni az itteni magyar könyvkiadást. Gondolom, hogy a támogatás kérdése mihamarabb megoldódik... Legsürgősebb feladataink közé tartozik az együttműködés megoldása a magyarországi kiadókkal. Fel kellene térképezni a bel- és külföldi (Jugoszlávia, Magyarország, Románia stb.) könyvpiacot. A magyarországi kedvezőbb export-import érdekében változ-DOBOS LÁSZLÓ miniszter, a Csemadok országos elnöke. tatnl kellene az államközi egyezményeken, a csereakciókon. Persze kazalnyi dolgon kellene változtatni. Mindenesetre egy aprólékos, részletesen kidolgozott gazdasági költségvetés tisztázná előttünk a feladatok sorrendjét. A lapkiadással kapcsolatban csak annyit, hogy elsősorban felül kellene vizsgálni a csehszlovákiai magyar lapkiadást. Ennek ismeretében azután lehetne új lapokat kiadni, esetleg az eddigi lapok profiljában is bizonyos változtatást eszközölni. Véleményem szerint az volna a legegészségesebb, ha minden hazai magyar sajtótermék a Madách gondozásában jelenne meg. Másodikként Hubik Istvánt, a kiadó ügyvezető igazgatóját szólaltattam meg, akit a Duna-parton a kiadó épületében, egy semmilyen igényt ki nem elégítő barakban találtam. Az ún. reprezentációs irodában a falak mellett és a szekrények tetején garmadával hevernek a könyvek. Nincs helv. Ezek nagyon igénybe veszik az itt dolgozók idegeit. Az irodákban állandó nyüzsgés. Van aki éppen számológépen dolgozik, más az írógépet kopogtatja, a harmadik pedig a szerzővel konzultál. Ilyen körülmények közt nehéz dolgozni. — Nehéz a kiadó fejlődéséről beszélni, amikor szinte sátorlakók vagyunk. Mindenesetre dolgoznunk kell addig is, míg az új épületet megkapjuk, és itt is olyan színvonalon kell dolgoznunk, mintha a legkedvezőbb körülmények közt lennénk. Hiszen sem az olvasónak, sem kereskedelmi partnereinknek nem mondhatjuk azt: Ne haragudjanak, hogy a munkánk nem olyan, mint amilyent elvárnak tőlünk, de hát mi nem tehetünk róla, nincsenek helyiségeink. Éppen azért mert újonnan alakult kiadó vagyunk, itt, ebben az ócska barakban is bizonyítanunk kell, mégha a feladatok néha ijesztően nagyoknak is bizonyulnak. Könyvkiadásunk politikáját azt hiszem legjobban a munkánk bizonyít-TÍZ PONTON MÚLOTT „Raj, vigyázz! Égő létesítmény előttünk, vlzforrás — patak, elosztó 2 B, első sugár 2 C, második sugár 2 C, támadásra — rajta! “ — pattogtak a versenybíró előtt Baross Erzsinek, a csicsói önkéntes női tűzoltóraj parancsnokának vezényszavai. A felsorakozott lányok, beosztásuk szerint munkához láttak. Az Időmérők a döntőbírók jeladására megindították ketyegő műszerüket, és megkezdődött a harc a másodpercekért. A komáromi járás tűzoltóparancsnoka, Lasáan múlnak a várakozás órái. Jezsó elvtéra kezében meg-megremeg a stopperóra. A verseny első futamával, a 94 másodperces eredménnyel és a tíz hibaponttal, elégedett. A pozsony-ligetfalusi Postás Sporttelepen rendezték meg április második szabad szombatján a Szlovák Tűzvédelmi Szövetség országos válogató versenyét. A járási tűzoltószervezetek legjobb tűzoltórajai mérték össze tudásukat, hogy a győztesek kép-Vajon hány hibát csináltunk?