Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-27 / 17. szám
RÉGI ÉS ÚJ HARCOS m á k o rk, „A május ixgat csupa verőfénnyel S úgy ágyazza, készíti a Jávát, Száz hazugság száz hazug törvénnyel, Hogy utána hasztalanul jöhet...Г Így ír 1914 májusában, az első nagy világégés küszöbén Ady Endre, a nagy magyar vátesz és olvasóinak, barátainak és ellenfeleinek nagy része még csak nem Is sejtette, hogy a nemzetközi munkásmozgalom múltját oly kiválóan Ismerő költő, menynyire profétlkusan szólt a szabad jövőt ágyazó május Igazáról, melyet sem árulások, sem a győzelem gőgjének megszállottsága sem tudott letlporni. A harcos májusok seregszemléje és dladalútja 1886-ban kezdődött a chicagói Széna-téren, majd a II. Internacionálé 1889-lkl párizsi kongresszusa óta Hamburgtól Prágán és Moszkván keresztül Tokióig évente véglgvlharzott ai elnyomottak május elsejei tüntetése c szabadságért, a munkásság győzelméért, a kommunizmus ötágú csillagának diadaláért, ám néha csupán egy nagyobb karéj kenyérért... Vörös zászlókkal, dobogó vérpiros szívekkel, angolok és németek, franciák és olaszok, csehek és afrikai színes bőrűek, szlovákok, jugoszlávok, bolgárok és japánok, magyarok és kínaiak meneteltek. A hatalom sáncain belül levők karddal, szuronnyal, ólommal válaszoltak. Megcsörrentek a bilincsek Is ... A népek tavaszát azonban nem tudták megbilincselni. S a május mégis ír, izgat, beszél, írta a költő, s hogy mennyire Igaza volt, azt tizenhét nagy októbere bizonyította elsősorban, a vörös májusok első nagy csatanyerése Oroszhonban. És jóllehet a dollárpápák, szolgabírák, kakastollas csendőrök, keretlegények, Mlinka-gárdisták és SS-pribékek a Rossz Internacionóléjában tömörültek, minden hiába volt... A nemzetközi proletárforradalom eszméje ballal lépett ki előre s feltartóztatni csupán Ideig-óráig lehetett. A kisemmizettek, a föld nélküli zelmet ünnepeltünk, a május elsejék hosszú sorában. Díszfelvonulásokat tartottunk, sajnos, gyakran kevesebb lelkesedéssel mint akkor, amikor gumibottal és puskatussal vertek bennünket. Aztán ez is elmúlt és hazánkban a tavalyi, az 19ó8-as spontánul lelkesedő május elsejei tömegek minden deformációt feledtettek. És az ország egy emberibb arcú szocializmus ígéretétől volt vemhes. Most ismét tavasz van, Május elseje! A legszebb hónap legszebb napja, loföle KI XOLÍDAAlWr ЛЩЦ AAll Jánosok szót fogadtak a költőnek és bölcsen hittek, amikor azt tanácsolta „a tömlöcök mellett úti kőtörőknek" i „Úgy törjetek, hogy aki követ tördel, Törhet gonosz fejet és korszakot." és ml, szlovákiai magyarok büszkén írhatjuk be a proletár internacionalizmus nagy könyvébe vörös májusaink szolidaritásának stációit, mint például az 1922-es Kassai Vörös Májust, az újvárit 1923-ban, a királyhelmecit 1924- ben, a lévai véres májusi munkásünnepet 1926-ban, a bányabárók és felügyelők minden dühének ellenére megrendezett rozsnyól felvonulást 1931 május elsején, a „Vörös Fülek" ünnepét 1932- ben, a pozsonyi szép májusokat, amelyeket München után csak titokban, de annál nagyobb hűséggel ünnepeltek meg dolgozóink! A nyomasztó közjáték után negyvenöt tavaszán a ml utcánkban is megszólalt a muzsika, az orgonák illatába ugyan a tankok, lőpor és benzin szaga vegyül, de ez a furcsa, könnyfakasztó szag a szabadság tavaszának szaga, illata volt, annak a szabadságnak az illata, melyet az ember ötágú csillagával díszített sisakjukon Keletről jött vitézek hoztakl Azóta hazánkban és tőszomszédságunkban, barátainknál mi már sok győbognak a vérvörös lobogók, léptünk azonban gondterhes, s ködfelhő takarja mosolyunkat. Nehéz megpróbáltatások idejét éljük, ám történt Is bármi, Május elsejéhez hűtlenek sohasem lehetünk, holnapba mutató iránytűnkre rá nem taposhatunk, s a proletár-nemzetköziség érzését, hovatartozásunk tudatát vérző szívünkből ki nem téphetjükl Nekünk a Május zászlaja alatt kell ismét kilépni ballal és menetelni, harcolni az imperializmus, a buta erőszak, a nagyhatalmi politikai koncepciók minden megnyilvánulása ellen, a mindenféle soviniszta nacionalizmusok torzszülötte ellen, hogy béke legyen a világon, a szabadság, a kommunista szabadság, egyenlőség és testvériség eszméje győzedelmeskedjen minden rossz felett, és hogy néhai Jó Ady Endrének mi látnoki szavait váltsuk valóra: „Szabad Május, szabad és szent tömegje, Virágok alatt csókolózzatokl" Ismét tavasz van, emlékek tavasza, s benne csupa vérlázító dal visszhangja szóll A gesztenyefák fehér és rózsaszín májusi záporában pedig éledjen fel bennünk a régi harcos májusok, a vörös szekfűs proletártavaszok emléke is! BARSI IMRE
