Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-04-13 / 15. szám
tea TOLLAL a TOLLRÖL Vagy húsz esztendővel ezelőtt nagy port vert fel a textiliparban egyes nyugati műanyaggyárosok és vegyészmérnökök állítása, hogy pár éven belül a műanyagok kiszorítják a piacról a hagyományos szerves anyagokat, a gyapjút, gyapotot, tollat és a pelyhet. De az aránylag olcsón árusított, tartós, rugalmas műanyagokról nemsokára kiderült, hogy rossz hőszigetelők. Például a műanyagpárna és az elektromos paplan sem pótolhatja a tolipárnát vagy a pehelypaplant. A jó minőségű liba-, kacsatoll és pehely hiánycikk. A legnagyobb nyersanyagtermelő országok sem tudnak annyit előállítani, amennyivel a bel- és külföldi igényeket ki tudnák elégíteni. Hazánkban leginkább a déli, magyarlakta vidékeken nevelnek szárnyasokat tollnyerás céljából. Toll ritkán kapható üzleteinkben, mert kitűnő minősége miatt exportra is alkalmas. A tollexport felvirágzása óta leginkább nagymamáink felesleges pehelydunyháiból és vánkosaiból csináltatunk toll- és pehelypaplanokat. Az Augusztus 29. utca 1 szám alatt van a bratislavai Közszolgáltatási Vállalat Tolltisztító üzeme. Az ajtón figyelmeztető tábla: „Tolltisztítás megvárásra is!“ Reggel 7-től este hétig hóviharszerűen kavarog a sok toll a két „Vartburg“ gyártmányú tolltisztító gépben, hogy onnan fertőtlenítve, zsírtól, szennytől megszabadulva, pár dekával könnyebb súllyal egy szívógép segítségével visszatérjen ismét egy-egy új vánkos- vagy dunyhacihába. A toll kitisztítása talán fél órát sem vesz igénybe, és mégis hányán vannak, akik, vagy azért mert nem tudják, hogy hol keressék az üzemet, vagy a szállítás kellemetlensége végett, ritkán tisztíttatják ágyneműjüket. Az üzem vezetője erre is gondolt. „Háztól házig“ szolgálata a cipekedést is elvégzi helyettünk, csak be kell jelentenünk kívánságunkat. A toll néhány koronás tisztítási díjával az üzem nehezen teljesíti az igen magas összegben, havi 26 ezer koronában megállapított üzemtervet. Talán a terv a lakosok számához mérten nem is túlméretezett, de sok családban nem is gondolnak a toll tisztítására. Pedig milyen szép paplanok készülhetnének a felfrissített toliból, régi dunyhából, amelyek könnyebben elférnek a mai modern lakások ágyneműtartóiban. A tiszta tollal nem is kell messzire mennünk, csak egy utcasarok az egész. A Mickiewicz utca 12 számú ház udvarában az Egyesített Ipari Vállalatok paplankészítő üzemében két és fél — három kiló toliból, szép új paplant készítenek számunkra. Csak egy kikötésük van, hogy tiszta tollat hozzanak a megrendelők, mert az itt dolgozó nők egészsége sem lehet senki számára közömbös. Paplanra való anyagokban, anginban és brokátselymekben válogathatunk az irodában. Itt találhat mindenki ízlésének és erszényének megfelelőt, de hozott anyagból is vállalják a paplanok varrását. A hatalmas varróteremben le-fel jár a „Mamut“ elnevezésű paplantűző gép. A munkásnők keze alatt meg nem áll a munka. A szalagrendszer szerint mindenki Végh Margit néni beszegi a paplanokat. L. Lisicky felvétele tudja a dolgát. Napi 35 — 40 paplan készítése hozza meg a havi 900 — 1000 korona keresetet. Sok bosszúságot okoz számukra a gyenge paplanvarró gépselyem. Gyorsan szakad, állandó fűzögetése meglassítja a munka menetét. Az üzemben a hát munkásnő számára ügyesen berendezett pihenőszoba, kis teakonyha, mosdó, tussoló teszi kellemessé a pihenés perceit. Munkaszünet alatt az alkalmazottak tollportól mentes friss levegőt szívhatnak, ami rájuk is fér, mivel nincs kizárva, hogy az asszonyok tüdeje, a porelszívó berendezések ellenére is olyan már, mint egy igen finom pehelypaplan. Jóllehet a munkatörvénykönyv szerint az üzem nem esik az egészségre ártalmas munkahelyek kategóriájába, de talán nem ártana ezt a paragrafust mégiscsak felülvizsgálni. Fiatal pár érkezik az irodába. A kész paplanokért jöttek. Megtapogatják a csillogó brokátot, közben huncutul egymásra mosolyognak. Talán éppen arra gondolnak, hogy a nagymama sem fog haragudni, hogy a dunyhából paplanok lettek. V. M. Д popírruho nyomában Ebben az esztendőben sok gyár, üzem, nemzeti vállalat ünnepli fennállásának 20-ik évfordulóját. Mindegyik igyekszik ebből az alkalomból valami újdonsággal lépni a nagyközönség elé. Ilyen meglepetést tartogat a 20 éves svitavai VÍGON A üzem is a vásárlók számára, az első csehszlovák papírruha formájában. Az Egyesült Államokban először napvilágot látott papírruha már megjelent Franciaország és Anglia iparában is, és jelenleg Ausztriában aratott nagy sikert, ahol a különleges áruk üzletházaiban kerül forgalomba. Ha igaz, akkor nálunk az idei nyár slágere lesz ez a „föderáció ruhájának“ elnevezett újdonság. Ezt az előnevet pedig azért kapta, mert a morvaországi Vigonában gyártják az alapanyagát, Csehországban, a prágai Pergamentka üzemében nyomják a mintáját és a szlovákiai gajaryi Textilanka kisipari szövetkezet varrodájában adják meg a „papitex“ anyagból készült ruhák végső fazonját. Mint általában minden újdonsággal, ezzel szemben is bizalmatlanok az emberek, ezért kérdéseinkkel felkerestük a gajaryi Textilanka dolgozóit. Makyta Milán, a szövetkezet elnöke először is csodálkozva vette tudomásul, hogy a sajtó sokszor túlságosan korán értesül mindenről, de mégis szívesen válaszolt kérdéseimre. — A papírruhák varrása a szövetkezet munkakörébe tartozik, de az üzem újonnan átalakított dévényi részlegében, a konfekció varrodában kerül gyártásra. — Mikor kerül ki az üzemből az első kész újdonság? — Reméljük, hogy minél előbb. Jelenleg a berendezési munkák folynak. Egyelőre 30 varrónőt alkalmazunk és két műszakban naponta 1500 ruha varrása lesz az üzem terve. Eddig 150 000 ruha elkészítésére kötöttünk szerződést. Mivel morva szabadalom, a ruhák 50 százaléka Brnoban kerül eladásra, a többi az ország minden részében. — A ruha anyaga valóban papírból készül? — Nem, csak így nevezik. Az alapanyagot viszkóza, hulladék teszil és polyeszter keverékéből préselik. Minő-VoStálová Cecilia 20 éve a szövetkezet dolgozója Hogy tetszik a papírruha modellje? sége már átesett a „keresztelőn“, ugyanis már tavaly 200 darabol gyártottak belőle, és kiadták próbahasználatra. A kapott vélemények és tanácsok nyomán javították a minőségét. Nincs ok a bizalmatlanságra. — Nem megy szét egy alapos nyári záporban? — Nem. Bírja a vizet, sőt 40 fokos vízben kétszer, háromszor mosható is. Nem megy össze, nem nyúlik ki és langyos vassal jól vasalható. Vegyileg nem szabad tisztítani. Mindenesetre nem készül állandó házi használatra, csak nyaralásra, sétára, strandra. Előnye, hogy nagyon könnyű, súlya 15 dkg. Kicsire összehajtható, jóformán retikülben is elfér. A színekkel és a mintákkal nem vagyunk megelégedve, tarkább és több, különféle mintára lenne szükség. — Mennyibe fog kerülni? — Igazán olcsó lesz, 19 korona darabja. így senki sem sajnálja majd nyár végén eldobni. A ruhák varrása munkalehetőséget jelent szövetkezeti dolgozóinknak. Összesen 210 nő dolgozik üzemeinkben, és állandó munkáról kell gondoskodnunk számukra. — Mi minden készül a szövetkezetben? — Általában olcsó és keresett iparcikkeket gyártunk. A pamuttörülközők, — évente 1 millió 200 ezer darab, — a termelés 50 százalékát teszi ki. A ma már divatját múlt neccfüggönyök készítéséről a gépek kisebb átalakításával áttértünk a gyümölcs, zöldség és burgonya necczacskók és zsákok gyártására. Ez az ország egyedüli függönyrojtkészítő üzeme, és évente 2 millió 400 ezer koronáért exportálunk függönyrojtott külföldre, még Új-Zélandba is. Emlék és jubileumi zászlócskákat készítünk színes festéssel, minden nagyságban, megrendelés szerint. Egyes munkarészlegeink sajnos nagyon szétszórtan vannak. Festőüzemünk Devinská Nová Ves-ben, varrodánk pedig Devinben van. Ebben az évben leszünk mi is 20 évesek. — Ehhez szívből gratulálunk, és milyen terveik vannak a következő húsz évre? El se hiszi, hogy milyen nagyok. Először is üzemrészlegeinket szeretnénk egy helyen összpontosítani. Hozzákezdtünk 12 millió korona befektetéssel egy új üzem építéséhez, amelyhez tízévi kölcsönt kaptunk. Nem lesz könnyű tíz év alatt az adósságot a haszonból kifizetni. Egyre újabb és korszerűbb gyártási lehetőségeket keresünk, így vállaltuk a papírruhák varrását is. Jó érzéssel hagytam el a szövetkezet irodáját, mert úgy tapasztaltam, hogy itt tudják, hogy mit akarnak. A papírruha modelljéért azonban nekem is Devinbe kellett mennem, ahol a kezdet nehézségeivel küzdő Textilanka varróüzemben megvárásra elkészítették képeslapunk számára a papírruha első mintadarabját. VARGA MAGDA
