Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1969-03-23 / 12. szám
W' щ Z9 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS MUNKAÜGYBEN A Losoncot és Nagykürtöst összekötő szürke útszalag mentén elterülő falvakat szőlőskertek szegélyezik. Az embernyi magas, betonoszlopokra kapaszkodó tőkék eltakarják a szőlőben dolgozó munkásokat. A fiatal tőkehajtásokkal játszó szél a szőlőskert közepe felől hozott hangfoszlányokkal elárulta, merre induljunk el, hol találjuk meg a csábi szövetkezet szőlőjének művelőit. A szőlőskert közepe táján vagy húsz asszonyt találtunk. Szőlőt metszettek. A szőlőmetszés könnyűnek látszó műveletét a csizmájukra tapadó kilónyi sár nehezítette. De ők nem zúgolódnak emiatt, örülnek, hogy dolgozhatnak. Itt sem akad mindenki számára munka, aki dolgozni szeretne. Eljárni a faluból? Igen ám, ha lenne hová... A nagykürtösi járás asszonyai nem nagyon válogathatnak a munkahelyekben. Ipari üzem csak egyetlenegy van a járásban, ahol nagyobb létszámban alkalmaznak nőket, — a nagykürtösi varroda. Itt azonban a munkát kereső nőknek csak egy hányadát tudják foglalkoztatni. A munkalehetőség hiányának okát kutatva, felkerestük Stefan Tóth elvtársat, a JNB titkárát, aki ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — Errefelé sehol sem vezet vasúti sín. Az országutakon — amelyek errefelé sárosabbak, mint másutt az országban — bonyolódik le az összes forgalom. Ha egy nagyobb gyár fióküzemet akart itt építeni, mindig a vasút hiánya miatt tekintettek el a terv megvalósításától, mondván „az autófuvarozás nagyon költséges". A sokat ígérő területi átrendezés is csak kerékkötője lett a fejlődésnek, amikor 1960-ban összevonták a kékkői-, losonci-, poltári-, és a füleki járást. 153 falu életének egy helyről, Losoncról való irányítása csak elvben volt lehetséges. Nem fejlődött arányosan a járás minden része. Különösen a járási székhelytől délre eső falvak lakói panaszkodtak, hogy „erre lefelé nem nagyon gurul a korona". Ez tette szükségessé, hogy 73 déli községből új járás alakuljon, amelynek székhelye Nagykürtös lett. A létjogosultságát tavaly augusztusban ismerték el hivatalosan. Mindössze fél év telt el azóta. Ennyi idő alatt évtizedes lemaradást nem lehet behozni. Még csak a tervezgetésnél tartanak, amihez azután fogtak hozzá, hogy felmérték a hiányosságokat. A legnagyobb gondot a munkalehetőség hiánya okozza. mondja Pásztor József szőlészmester. Újabb tíz hektár telepítését kezdtük meg — mutat az út másik oldalára, ahol már megforgatták a talajt a szőlő alá. A csábiak úgy tudják, más szövetkezetekben Is hozzájuk hasonlóan járnak el, hogy a többi termelési ágból kiszorult asszonyokat így juttassák munkához. Kovács Elvira A NAGYKURTOSI VARRODA Az első szép, tavaszias nap Nagykürtösön köszöntött rám. Meglátogattam a sokat emlegetett „fehérneműgyárat" — ahogy a helybeliek nevezték némi iróniával — a környék egyetlen, nőket is foglalkoztató ipari létesítményét, a nagykürtösi varrodát. Sajnos az ember hajlamos arra, hogy általánosítson. A tudatába rögződött Ipolynyék kulturális életének vezetői. Balról Zsigmond Gábor kultúrfelelős. Filip Margit, a nagykürtös! varroda egyik alkalmazottja. Jozefina Kasanová, a nőszövetség járási szervezetének titkárnője szerint 13 200 munkaképes nő van a járásban. Ebből 5116 van alkalmazásban. Feltételezhető, hogy -a háztartásban dolgozó nyolcezer nőnek legalább a fele dolgozni menne, ha lenne hová. Szamos Béla, a JNB munkaügyi osztályának vezetője azt mondotta: — Nem vezetünk nyilvántartást a munkát kereső nőkről. Felesleges adminisztráció volna, hiszen úgysem tudunk eleget tenni a kérésüknek. Addig, amíg az iparosításhoz szükséges beruházásokat elvégzik (jövőre megkezdik a Mladá Boleslav-i autógyár melléküzemének az építését, tervbe van véve egy gyümölcsfeldolgozó építése) a szövetkezetek nyújtanak elsősegélyt a munkaéhségben szenvedő járásoknak. A csábi szövetkezet szőlőtelepítéssel. —■ Jelenleg húsz nőnek tudunk egész évben munkát adni a szőlőben — kategóriák szerint osztályozzon egyes fogalmakat. A „gyár", az „üzem" szót hallva, hatalmas épületekre, tágas csarnokokra gondol. Talán ezért is hagyott bennem szorongató kérdőjeleket a fehérnemű-varroda megtekintése. Inkább kisvárosi művelődési háznak néztem, amikor megpillantottam, s amint utóbb kiderült, nem is tévedtem sokat. Az épület alig egy évtizede még a dolinái bányaüzem szakszervezeti háza volt. 1961-ben cserélt gazdát, amikor a bánóéi „Zornica" fehérnemű gyár üzemrészleget létesített Nagykürtösön, ötven munkással indult a részleg, azóta több, mint hatszorosára növekedett — a dolgozók száma. Az épület méretei sajnos nem növekedtek egyenes arányban ezzel a számmal. Körülbelül ötszáz kérvény fekszik az igazgatóság asztalán, ötszáz dolgozni vágyó nő kérvénye — többnyire fiataloké — akik más munkalehetőség híján A csábi meg a
