Nő, 1969 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1969-03-23 / 12. szám

W' щ Z9 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS MUNKAÜGYBEN A Losoncot és Nagykürtöst összekötő szürke útszalag mentén elterülő falva­kat szőlőskertek szegélyezik. Az ember­­nyi magas, betonoszlopokra kapaszkodó tőkék eltakarják a szőlőben dolgozó munkásokat. A fiatal tőkehajtásokkal játszó szél a szőlőskert közepe felől ho­zott hangfoszlányokkal elárulta, merre induljunk el, hol találjuk meg a csábi szövetkezet szőlőjének művelőit. A sző­lőskert közepe táján vagy húsz asszonyt találtunk. Szőlőt metszettek. A szőlő­metszés könnyűnek látszó műveletét a csizmájukra tapadó kilónyi sár nehezí­tette. De ők nem zúgolódnak emiatt, örülnek, hogy dolgozhatnak. Itt sem akad mindenki számára munka, aki dolgozni szeretne. Eljárni a faluból? Igen ám, ha lenne hová... A nagy­kürtösi járás asszonyai nem nagyon vá­logathatnak a munkahelyekben. Ipari üzem csak egyetlenegy van a járásban, ahol nagyobb létszámban alkalmaznak nőket, — a nagykürtösi varroda. Itt azonban a munkát kereső nőknek csak egy hányadát tudják fog­lalkoztatni. A munkalehetőség hiányának okát kutatva, felkerestük Stefan Tóth elvtár­sat, a JNB titkárát, aki ezzel kapcsolat­ban így nyilatkozott: — Errefelé sehol sem vezet vasúti sín. Az országutakon — amelyek errefelé sárosabbak, mint másutt az országban — bonyolódik le az összes forgalom. Ha egy nagyobb gyár fióküzemet akart itt építeni, mindig a vasút hiánya miatt tekintettek el a terv megvalósításától, mondván „az autófuvarozás nagyon költséges". A sokat ígérő területi átren­dezés is csak kerékkötője lett a fejlő­désnek, amikor 1960-ban összevonták a kékkői-, losonci-, poltári-, és a füleki járást. 153 falu életének egy helyről, Losoncról való irányítása csak elvben volt lehetséges. Nem fejlődött arányo­san a járás minden része. Különösen a járási székhelytől délre eső falvak lakói panaszkodtak, hogy „erre lefelé nem nagyon gurul a korona". Ez tette szük­ségessé, hogy 73 déli községből új járás alakuljon, amelynek székhelye Nagy­kürtös lett. A létjogosultságát tavaly augusztusban ismerték el hivatalosan. Mindössze fél év telt el azóta. Ennyi idő alatt évtizedes lemaradást nem le­het behozni. Még csak a tervezgetésnél tartanak, amihez azután fogtak hozzá, hogy felmérték a hiányosságokat. A leg­nagyobb gondot a munkalehetőség hiánya okozza. mondja Pásztor József szőlészmester. Újabb tíz hektár telepítését kezdtük meg — mutat az út másik oldalára, ahol már megforgatták a talajt a szőlő alá. A csábiak úgy tudják, más szövetke­zetekben Is hozzájuk hasonlóan járnak el, hogy a többi termelési ágból kiszo­rult asszonyokat így juttassák munká­hoz. Kovács Elvira A NAGYKURTOSI VARRODA Az első szép, tavaszias nap Nagy­kürtösön köszöntött rám. Meglátogat­tam a sokat emlegetett „fehérnemű­gyárat" — ahogy a helybeliek nevezték némi iróniával — a környék egyetlen, nőket is foglalkoztató ipari létesítmé­nyét, a nagykürtösi varrodát. Sajnos az ember hajlamos arra, hogy általánosítson. A tudatába rögződött Ipolynyék kulturális életének vezetői. Bal­ról Zsigmond Gábor kultúrfelelős. Filip Margit, a nagy­kürtös! varroda egyik alkalmazottja. Jozefina Kasanová, a nőszövetség já­rási szervezetének titkárnője szerint 13 200 munkaképes nő van a járásban. Ebből 5116 van alkalmazásban. Feltéte­lezhető, hogy -a háztartásban dolgozó nyolcezer nőnek legalább a fele dol­gozni menne, ha lenne hová. Szamos Béla, a JNB munkaügyi osztá­lyának vezetője azt mondotta: — Nem vezetünk nyilvántartást a munkát kereső nőkről. Felesleges adminisztráció volna, hiszen úgysem tudunk eleget tenni a kérésüknek. Addig, amíg az iparosításhoz szüksé­ges beruházásokat elvégzik (jövőre megkezdik a Mladá Boleslav-i autógyár melléküzemének az építését, tervbe van véve egy gyümölcsfeldolgozó építése) a szövetkezetek nyújtanak elsősegélyt a munkaéhségben szenvedő járásoknak. A csábi szövetkezet szőlőtelepítéssel. —■ Jelenleg húsz nőnek tudunk egész évben munkát adni a szőlőben — kategóriák szerint osztályozzon egyes fogalmakat. A „gyár", az „üzem" szót hallva, hatalmas épületekre, tágas csar­nokokra gondol. Talán ezért is hagyott bennem szorongató kérdőjeleket a fe­hérnemű-varroda megtekintése. Inkább kisvárosi művelődési háznak néztem, amikor megpillantottam, s amint utóbb kiderült, nem is tévedtem sokat. Az épület alig egy évtizede még a doli­nái bányaüzem szakszervezeti háza volt. 1961-ben cserélt gazdát, amikor a bá­nóéi „Zornica" fehérnemű gyár üzem­­részleget létesített Nagykürtösön, ötven munkással indult a részleg, azóta több, mint hatszorosára növekedett — a dol­gozók száma. Az épület méretei sajnos nem növekedtek egyenes arányban ezzel a számmal. Körülbelül ötszáz kérvény fekszik az igazgatóság asztalán, ötszáz dolgozni vágyó nő kérvénye — többnyire fiatalo­ké — akik más munkalehetőség híján A csábi meg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom