Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-02-16 / 7. szám

KIS TÜZOLTÚK NAGY TALÁLKOZÓJA Január utolsó hétfőjének reg­gelén cseh, szlovák, magyar beszédtől voltak hangosak a bratislaval K. Gottwald Pionír és Iffüságt Ház folyosót. Száz fehér inges, piros nyakkendős pionír lépkedett a hófehér márványlépcsőkön a tükörterem felé. Valamennyiük szemében a boldogság és egyben a kí­váncsiság fénye csillogott. El­érkezett az ünnepélyes pilla­nat, amire már régen vártak. A fanfárok harsanása után sor kerül a CSTVSZ által a pio­nírszervezetek tűzvédelmi szak­körében működő tanulók szá­mára minden évben megrende­zett aratást tűzörségt verseny eredményének kihirdetésére és a Jutalmak átadására. A ver­seny értékelése nagy gondot okozott az illetékeseknek, mert a versenyben országos viszony­latban 47 600 pionírtűzoltó vett részt 11470 tűzőrségben. Mun­kájuk értékelése nem kis fá­radságot követelt. Sustek elvtárs megnyitó be­szédében értékelte a verseny eredményét és köszönetét fejez­te ki a pioníroknak, főképpen a tűzkárokat megelőző munká­jukért. A pionír-tűzőrségek sok esetben megmentették a gabo­nát a pusztulástól. A legtöbb tüzet a vonatokból kipattanó szikra okozza, amely gyorsan lángra gyújtja a töltések mel­letti kiszáradt növényeket. A tűzőrségek sok esetben már csirájában eloltották a tüzeket és így milliós károktól mentet­ték meg az ország vagyonát. Külön, személyi kitüntetés­ben részesült Marcel Simon, Dvoryból, aki a tűz oltása köz­ben kezét törte, és Milán Osla­­nec, Vozntcáról, aki 21 hektár gabonát mentett meg a tűztől. Mindketten karórát kaptak ju­talmul. Rajtuk kívül hazánk húsz járásának legjobbjai sora­koztak fel vezetőikkel és bol­dogan vették át a személyen­ként kapott töltőtollat és dina­mós zseblámpát, a raj számára meg a futball-, kézilabda- és tollaslabda-felszereléseket. A CSISZ Szlovákiai Központi Bi­zottsága díszoklevéllel tüntette ki őket. Kedves ajándékkal lepték meg társaikat a hrudiml pioní­rok. Saját készítményű bársony­­mackót hoztak minden járás tűzörségt rajának ajándékba. Nem ts gondolták, hogy mac­kóikkal mekkora örömet sze­reznek barátaiknak. Mire mindenki átvette aján­dékát, bizony délfelé járt az óramutató. A folyosón lányokat hallottam magyarul beszélni, hozzájuk siettem. — Honnan Jöttetek lányok? —- A komáromi járásból, Lak­­szakállasról. Mi nyertük meg a járásban a versenyt, de még gyógynövény-gyűjtésben ts el­sők lettünk. Ki a vezetőtök? — A rajvezető Takács Irén­­ke, de a helyi Tűzoltó szervezet vezetője Dobos Sándor, ő oktat bennünket mindenre, hogy mi­kor mit csináljunk. A tűzvéde­lem mellett még vasat meg papírt ts gyűjtünk. — Voltatok már Bratislavá­ban? — Ёп egyszer, de ilyen soká még nem. Most három napra hívtak meg bennünket. Már tegnap ts itt voltunk, egy szép internátusbán vagyunk elszál­lásolva. Megnéztük a várost és este színházban voltunk. A Há­rom varjú-t láttuk. Tessék néz­ni, azok a fiúk a sírkovcet ma­gyar Iskolából valók. A rima­­szombati Járásban ők nyerték meg a versenyt. Délután a táncteremmé vált tükörteremben találkoztunk új­ra. A letkisz ritmusa felélénkí­tette a társaságot, Bimbó bohóc ügyes társasjátékai pedig fel­bátorították még a félszegebb pionírokat is. Valóban otthon érezték magukat a Ptonírház aranyozott falai között. XXX A verseny győztesei a Bra­­tlslavában töltött három boldog nap emlékével térnek vissza otthonukba. A kis tűzoltók nagy családjában új barátsá­gok, új elhatározások születtek. Az ajándékok pedig megmarad­nak a tűzőrségben töltött nyári napok emlékének. Varga Magda Örülnek az ajándékoknak a lakszakállasl pionírok A tükörterem közönsége M. Sírkövek? felvétele és a CSTVSZ levéltárának fényképei Egy klinika műtőjében emberéletről volt szú. Operáltak. Fiatal orvosnő végezte önfelál­­dnzóan a reá bízott feladatot. — Tampont, csipeszt és vattát kérek. — Doktornő, önt keresik, — nyitott be váratlanul a szokástól eltérően egy nővér. — Küldje el őket, bizonyára hozzátartozók. Nem szeretem, ha itt várakoznak. — Az urak azt mondták, ráérnek. Megvárják! Az orvosnő rosszat sejtve, egy pár pillanatra meg­szakította munkáját, kinézett az ajtón, szemrebbenés nélkül visszasietett és nyugodtan befejezte a műtétet. De már tudta, mi vár reá. Házkutatás, kihallgatások ás börtön. Mindez 1943-ban történt, amikor Hela Volanská orvosnőt illegális tevékenysége miatt letartóztatták. Egyik börtönből a másikba hurcolták: Bratislava, Ilava, 2ilina, majd Nováky. — Végre emberek! Van kivel egy két szót válta­nom. Igaz, az első háromban magánzárkában tartot­tak, — meséli szomorúsággal tekintetében. De Hela Volanská lelkierejét még a magánzárka sem törte meg. Nováky-n már kilencvenen voltak egy cellában s nemsokára egy illegális csoportot alakítottak. Majd a Szlovák Nemzeti Felkelés meg­nyitotta börtönük ajtaját s aktívan részt vettek a harcban. Ö volt brigádjuk komisszárja és orvosa. — A háborfi befejezése után egy ideig Bratislavá­­ban tartózkodtam és segítettem megszervezni a szlo­vák szakszervezeteket. 1947-ben végérvényesen Prá­gában telepedtem le és örökre lemondtam a sebészi pályáról. Hogy miért? — Sokat éltem át, szomorú, sok áldozatot követelő időket. Ezekben a viharos napokban sokféle ember­rel ismerkedtem meg, barátokkal és ellenséggel, fiatalokkal, akik feláldozták életüket a jövőért. Szükségét éreztem mindezt megírni. Nem is annyira a tényekkel foglalkozom írásaimban, hanem az em­berekkel. Ha sebész maradtam volna, nem folytathat-Két kép az albumból. Az első „szabad nap"; a harcoló partiz tam volna irodalmi tevékenységemet s ezért lettem gyermek-fogorvos. 1948 februárja. Majd jönnek a sorsdöntő napok ... A burzsoá jobboldali miniszterek beadják lemon­dásukat ... A kommunisták válasza erre a puccskísérletre: Le a reakciós miniszterekkel... Az üzemi tanácsok kongresszusa síkra száll... nem­csak a miniszterek lemondása, hanem a földreform és az államosítás folytatása mellett is ... 23- án megalakulnak a munkásőrségek ... 24- én az egész ország életét megbénította az egy­órás általános sztrájk, melyben a munkásság a Kommunista Párt mellett foglalt állást... 25- én megérett a helyzet... a munkásság nyomá­sára BeneS elfogadja a miniszterek lemondását... Pénteken, 27-én a prágai várban már Klement Gottwald és az új kormány teszi le az esküt... Olyan ember, aki 1931 óta tagja a Kommunista Párt­nak nem maradhatott távol az eseményektől. Azonnal a prágai, XII-ik kerület, a fogorvosok és a vörös­kereszt akcióbizottságának tagja lesz. — Egész életemben harcoltam és harcolni fogak a szocializmusért, de ennek ellenére egy kis fájda­lommal gondolok vissza új köztársaságunk alakulá­sának első éveire. Számtalan embert nyertem meg számunkra, olyanokat akik harcoltak, kockáztatták életüket és megérdemelten foglalták el helyüket a vezető szervekben. Aztán nem egy közülük ártatla­nul börtönbe került. Tévedtünk. Emberi dolog, de mégis ... — Ha találkozom velük, látom hogy megnyugod­tak, talán boldogok is, de mindig kellemetlen érzés lesz úrrá rajtam. — Remélem, és hiszek is benne: sosem fogunk már tévedni. Hela Volanská nagy írói múltra tekint vissza. Első művei közé az „Erdei találkozások“ tartoznak, mely­ben érdekfeszítően vázolja a Szlovák Nemzeti Felke­lés napjait. A „Méreg“ című, mely Magyarországon

Next

/
Oldalképek
Tartalom