Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-02-16 / 7. szám
~7$~&&UÍS - M ÉLET FŰSZERE Hrágában éa Brnoban végezte a konzervatóriumot és pályafutását a bmoi operában kezdte. . . Minden jól ment... csak egy szép napon elszorult a torka, s úgy érezte, nem tudja végigénekelni a szerepét. Töprengett, mit tegyen? „Legegyszerűbb lenne elájulni* gondolta magában. Oe nem tehette meg, s habár valóban az ájulás környékezte, összeszedte minden erejét és végigénekelte az áriát. Mással is előfordul ilyesmi, de a történet megrendítette bizalmát s amikor az operettszínházhoz csalogatták, ahová nem ment volna szívesen, a „sors“ közbelépett. Találkozott E. F. Buriannal, aki a prágai Dada színházhoz szerződtette. Tehát pályát változtatott — színésznő lett. — És most ne higgyek a sorsban? — mondta kacagva, mély hangjával Jirina Sejbalová, érdemes művész. — Indiszpozíció? Talán csak egy kis porszem okozta? És teljesen megváltozott az életem. A leghumorosabb az, hogy koloratűr szopránt énekeltem s aki ma hallja a hangomat, kételkedni fog szavaimban. De így volt. Egy évet töltött a Dada színháznál, majd átment a prágai Nemzetibe, melynek mindmáig tagja. Nehéz lenne felsorolni összes színházi, film és TV szerepeit, talán 6 maga sem emlékszik már mindegyikre. De az utóbbi évek kitűnő színpadi alakításai mellett (A komikus, A rovarok életéből, Augusztusi vasárnap) nem mehetünk el szótlanul. Régebbi filmjei közül a „Humoreszk" és az újabbakból elsősorban a „Farkasverem“ érdemel említést. A „Bocsánat, tévedés“ című TV-drámában nyújtott szuggesztiv alakítása sokáig emlékezetes marad. — Hosszú ideig szeretőket-csábítókat alakítottam, — meséli a művésznő. Anna Sedlácková kolléganőm volt a hű, csodálatra méltó feleség, én pedig a „veszedelmes személy“, aki előtt óvakodni kell, nehogy bajt okozzon a házasságban. A végén a jóságos nagysága győzött, engem elítéltek, vagy egy két pofonnal elintéztek és megvolt a happy end. így ment ez évekig. Mérgelődtem. Hihetetlenül hangzik, de alig vártam, hogy megöregedjek és végre karakterszerepeket játszhassak. Ma már nem kell vigyáznom, hogyan világítanak meg a színpadon. Élvezettel játszom az öreg, csúnya asszonyok szerepét. Minél jobban elcsúfítanak, annál jobban élvezem a darabot. Hát ilyet ritkán hallottam, nem tudtam visszatartani csodálkozásomat. — Ha futószalagon játszaná a léha nők szerepét, akkor bizonyára maga is megelégelné. Képzelje, egy előadás után meghallgattam a villamosban a közvéleményt: „A darab gyönyörű volt — hangzott a kritika, de azt a szemtelen taknyost úgy felpofoztam volna, hogy no.“ Meghúzódtam a sarokban, meg sem moccantam, nehogy felismerjenek. — Hát kellett ez nekem? De ne higygye, hogy igazán haragszom volt szerepeimre, mert azokat is szívvel lélekkel játszottam, csak örülök, hogy már túl vagyok a „beskatulyázáson“. — Szóval ön számára az évek múlása csupa örömet hozott. De viszont a megjelenése annyira fiatalos —, mit tesz ennek érdekében? — Egyáltalán semmit. Már lelkiismeretfurdalásaim vannak, hogy elhanyagolom magamat. Mert egy nőnek igenis nagyon ügyelnie kell külsejére. De megfigyeltem: minél többet dolgozom és minél kevesebbet alszom, annál jobban nézek ki. A nyugalom és a pihenés nem tesz jót. — Az a hír járja, hogy ön mindig jókedvű és sosem tud morcos lenni? — Igaz. Talán a párkák adták születésemnél hozományul. Tehát: sosem dühöngök, mindig jókedvű vagyok és semmi sem tud elkeseríteni. Huszonnyolc éve vagyok férjnél, és ma is olyan bolondosak vagyunk, mint amikor összeházasodtunk. Es még valamit: nagyon szeretem az embereket s ezért meg is értem őket, bármilyenek. Hogyan vélekedik a mai fiatalságról? — Okosak, szépek és egészségesek. Fürkészően figyelem őket, de nem látok rajtuk semmi különöset. Olyanok, mint mi is voltunk. Csak nem tudunk velük bánni. Vagy túl oktatjuk őket, vagy úgy beszélünk velük, mint a gyerekekkel. Ezért fordulnak el tőlünk. Nem tudjuk őket nevelni. Például filmjeink többsége is üres. Tartalmuk legtöbbnyire ilyen: a lány elmegy a fiú lakására, szeretkeznek és vége a filmnek. Ha valaki azt hiszi, hogy ez érdekli őket, akkor nagyon tévednek. Nem találják meg a filmben, amire választ várnak. Nem állítom, hogy tetszenek a beatles frizurák. De csak viseljék a hosszú hajat, ha ez manapság divat. A feltűnési vágy nem jelent még rosszat. Az, amit viszont szívből utálok, az a cinizmus és a gonoszság, de az a felnőttekre is érvényes. — Hol szerepel szívesebben: színházban, filmen vagy TV-ben? — Természetesen, a színház áll hozzám a legközelebb, de nem mondhatom, hogy nem váltanám fel színpadi szerepemet egy érdekesebb film vagy TV- szereppel. Olyannal, amellyel meg kell birkóznom. Például a „Bocsánat, tévedés“ című TV drámára utalok, amellyel igazán megdolgoztam. Sokáig csiszolgattam, míg úgy játszottam, ahogyan elképzeltem. Bevallom, talán azért volt olyan hiteles, mert valóban féltem. Minden körülmény elősegítette az átélést. Legtöbbnyire éjjel forgatták. Az öltözőm nagyon messze volt az stúdiótól, tehát hoszszú, sötét folyosón kellett végigmennem. A takarítónők virágokkal és egyéb apróságokkal szépítették az öltözőmet, hogy kellemesen és otthonosan érezzem magam. Aztán egy kis egérke onnét is kiűzött. Kézitáskámból ugrott ki. Nagyot kiáltottam, és ahogyan hirtelen felugrottam, szegény öltöztetőnőm kezéből kiütöttem az összes festékes tégelyt. Attól a perctől csak a stúdióban tartózkodtam. Jelenleg milyen szerepre készül? — Éppen most forgatja koprodukcióban Jiíí Weis, (aki a „Bocsánat, tévedés“ című darabot is rendezte) a nyugatnémet színes TV számára Karel Capek „Igazságot Selvin számára“ című művét, amely „Nude eset“ címmel kerül majd bemutatásra. A színházban egy Dürrenmatt drámában játszom majd. Kívánságai? — Nem szeretem a telet, legyen már végre tavasz, hogy elmehessünk férjemmel víkendházunkba és élvezhessük a természet szépségeit. Azt szokta mondogatni: „A civilizáció már mögöttünk van, de a romantika még előttünk.“ Igaza van, ugye? Kellemes érzéssel és főleg jó hangulattal hagytuk el Jirina Sejbalová lakását, amely olyan barátságos, mint lakója. Életkedve és optitizmusa oly erős hatással volt ránk, hogy még a zuhogó esőt, a lucskos járdákat és a zsúfolásig megtelt villamosokat is elviselhetőnek találtuk. ke -Spáüil (elvételei
