Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1968-08-30 / 35. szám

VAJON KIÉ AZ ÉRDEM? Az autóé vagy azé a huszonhat svéd diáké, akik a maga nemében egyedülálló rekordot állítottak fel egy Simca személygépkocsival. Szardíniák módjára bepréselödtek a kocsiba, és diadalmasan végigautóztak Jönköping város utcáin. Reméljük, az autó a nagy teljesítmény után nem szorult gyógykezelésre! A FERFIKUMAX ORVOSSÁGA Tudnivaló, hogy a klimax nemcsak a nők­nél, hanem a férfiaknál is bekövetkezik. A közelmúltban az a hir járta be a világot, hogy a természet meg­­könyo'ult a teremtés „szenvedő" koroná­ján Boszniában, Klan­­danj városka közelé­ben ugyanis olyan forrás buggyant ki a Föld mélyéből, amely­nek vize nemcsak a szcmjat oltja, hanem visszaadja a férfias­ságot is. „Casanova forrásának" vizet la­boratóriumi vizsgálat­nak vetették alá, és az eredménytől függ a „férfiak vizének" jövője. De már most is nagy érdeklődést tanúsítanak iránta о külföldi üzletemberek. Szenzációk A VIRÁGOT SZERESD A heppies-k a stran­don is extra öltözéket viselnek, amint ezt a képen látható két csi­nos, nyugatnémet ma­nöken is bizonyítja. A pikáns „felsőrészt" a divatszalonok mé­retre készítik. Csak о virág el ne hervad­jon ! ÚJ IRÁNY A MŰVÉSZETBEN „Dokument 68" elnevezéssel érdekes kiállí­tást nyitottak meg a nyugat-németországi Kasselben. Tizenhét ország 150 művészé több mint ezer festménnyel, szoborral, grafikával és egyeb alkotásokkal vett részt ezen a nemzet­közi bemutatón. Ezt a hatalmas „Guliver ujjat" Cézár Baldacchini szobrász készítette Még jó, hogy a szobroktol nem kérnék ujjlenyomatot! о M и a •a> к ►-1Л О MARIKA UJ DICSŐSÉGRE VÁGYIK! Marika Kilius-Zahrt jégkirálynő a hírek szerint szög­re akasztotta a korcsolyát, és lábára lovaglócsizmát húzott. Edzőjével, Wildried Wels-szel szorgalmasan készül a közelgő olimpiai bajnokságokra. Állítólag nagyok az esélyei. A szőke jégcsoda legújabb hobby­járó! kijelentette: A lovak hűségesek és ezért sze­retem jobban őket, mint a hideg jeget... BB IS KEPES HŰ MARADNI! Ha a férjeihez nem is, legalább a fényképészéhez, Som levinhez, aki tizenhét éves kora óta élvezi BB bizalmát. A sexbomba Neuilly­­ben, Párizs külvárosában, évente kétszer pózol Levin előtt. Sam köte­lessége minden alkalommal hűtött pezsgővel es rózsával fogadni öt. A dzsessz hallatára BB feloldódik, lassan 'eveti ruháit, és azt veszi magára, ami éppen a kezeügyébe akad. Munka közben BB nyugodt és szót fogad Amikor megpillantja a kész fényképeket, minden alka­lommal elragadtatva jelenti ki: • Sam, te fantasztikus vagy! HÁROMÉVES VILÁGBAJNOKOK Ulrike és Ingrid Westenrieder, müncheni ikerpár alig múlott há­roméves, es nrár csúcsteljesít­ménnyel dicsekedhet. A két kis­lány 45 percig megszakítás nélkül úszik. Képünkön az ikerpár az el­ismerő oklevéllel. Megszelídített mikrobák A mikrobák, amelyek közé a vírusokat, baktériumo­kat, sőt a kisebb penészgombákat is soroljuk, az ember félelmetes ellenségei. Nem is csoda, hiszen olyan fajta betegségeket idéznek elő, mint az agyhártyagyulladás, himlő, különböző bőrbetegségek stb. De a mikrobák vajon tényleg egytől egyig olyan veszélyesek? Mindennek két oldala van. Talán így van valahogy a mikrobák­kal is. Tudniillik ma már sok olyan mikroszkopikus lényt ismernek a beavatottak, amelyek csak bizonyos körülmények között ártalmasak, de ugyanakkor sok olyat is, amelyek hasznosak, sőt az élet szinte elkép­zelhetetlen nélkülük. Ezekről szeretnék egészen rövi­den beszélni. Kezdjük talán ott, hogy az élet alapanyaga a fe­hérje. A fehérje pedig nitrogénből épül. A levegő amely körülvesz bennünket, tele van nitrogénnel, így, első percben, nagyon egyszerűnek tűnik a fehérje előállítása. Csak sajnos, se az ember, se az állat, se a növény nem képes a levegőből a nitrogént lekötni, és a saját teste fehérje építésére felhasználni. Ez az egyedülálló tulajdonsága csakis a mikrobáknak van, igy a növények gyakran vendégül látják ezeket az élőlényeket, akiktől a nekik olyan fontos nitrogént kapják. Mi pedig átvesszük a növénytől a mindennapi zöldségfogyasztás által. Sok nitrogén van a termőföldben is, de olyan bo­nyolult formában, hogy a növény ugyancsak nem tudja felhasználni. Itt is segítenek a mikrobák. Neki­esnek a bonyolult anyagnak, és egyszerűbb anyagok­ra bontják fel, amelyek megfelelnek a növényeknek. A foszforral hasonló a helyzet. A mikrobák köz­vetítésével kerül egyszerűbb formában a növénybe, általa pedig a mi szervezetünkbe. Szerepe a szervezetünkben legalább olyan fontos, mint a nitrogéné. Többek között az agy helyes mű­ködését is befolyásolja. De vonuljunk most át a zöld­ségeskertből és a termőföldről az élelmiszeriparba, egyenesen a tej-vaj feldolgozóba. Itt két ellentétes művelet megy végbe. Egyrészt az állandó tisztogatás­sal nagy harc indul még a nemkívánatos mikrobák ellen, másrészt egyeseket külön tenyésztenek. Ha el­szaporodtak, hozzá keverik a tejszínhez, tejhez, hogy könnyebben, jobban készítsék a vajat, sqjtot, joghur­tot, kefirt. Mert akármilyen hihetetlenül hangzik, a valódi munkát ők végzik, és az ember csak irányítja a gyártás menetét. 6 Nélkülük nem lehetne vajat köpülni, a sajtnak nem volna meg a sajátos, pikáns íze, és a lukacsos emen­tálit sem ismernénk. A szeszipar szintén a mikrobák kegyétől függ, azzal a különbséggel, hogy itt elsősorban élesztők működnek, akárcsak a pékmesternél. Gyógyszeriparunk úgyszintén nem lehetne meg nélkülük: az antibiotikumokat — amelyek annyi ember életét mentették meg — ki más termeli számunkra, mint láthatatlan barátaink, az apró, kis penészgom­bák és egyes baktériumfajták. Fölsorolhatnánk még a citromsav, az aceton és számtalan vitamin, sok más, ipari szempontból nézve fontos anyag gyártását, amelyeket mind a mikrobák­nak köszönhetünk. Természetes, hogy e folyamatok felfedezése és alkalmazása évtizedek buzgó munkájának eredménye. Ahhoz, hogy a mikrobákat az emberiség szolgálatába állítsuk, évtizedekig tartó kutatómunkára volt szük­ség. Chudovsky Olga, biológus

Next

/
Oldalképek
Tartalom