Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-08-16 / 33. szám
lobban, milyen nagy Itt a munka Iránti érdeklődés. Az Igazgató viszont örül az érettségizett lányoknak. — Terveim vannak velük. Es ezek a tervek — nem légvárak. Egy az igazgató tervei közül: a gyár szakemberei a környékbeliek közül kerüljenek kt. Más szóval: el szeretné érni, hogy később, az üzem kiépítése után ne az ország más járásaiból kelljen majd Tornaijára szakembereket „importálni“. Ma a gyárban dolgozó lányoknak már az a puszta tény ts örömet szerez, hogy munkát kaptak. Méghozzá nőknek való munkát. Az üzem vezetősége azonban jól tudja, hogy ét jövőben akármilyen termékkel nem érhetnek el sikert a piacon. Márpedig kiváló terméket csak szakemberek gyárthatnak. — A szakember tartalékot én részben az üzembe került érettségizettekben látom — mondotta az igazgató. — A szabászait részlegben például dolgoznak érettségizett lányok. Átképeztük őket, jó munkát végeznek. Keresetük a havi 1500 koronát ts meghaladja néha. Ezekből a lányokból szakembereket akarunk nevelni. Sok Dél-Szlovákta-t gyárban ezt egészen másképpen csinálják. Felépítik az üzemet, a környékbeliekből munkásokat toboroznak, a vezető funkciókba pedig — más vidékről hoznak szakemberekét. Véleményem szerint a tornaijai gyár, úgy ahogyan, legyen a gömörteké. Ogyls sok itt a tétlenségre ítélt munkáskéz. TANONCPROBLÉMA A gyárlátogatás során az Igazgató tépten-nyomon „megállj“-t Int. —- Ezt az új gépet a múlt hónapban vettük. Világszínvonalú. Ezt a masinát pedig egy nemzetközi vásárról hoztuk. A harmadikat devizáért szereztük. Egyszóval korszerű gyár lesz a tornaijai. Olyan üzem, ahol a futószalag mellett dolgozóknak Is szakértelemre lesz szükségük. Tehát a tanoncoktatást is korszerű alapokra kell helyezni. — A tanonciskola már működtk — szól az egyik lány. — Csakhogy jobban ts működhetne ... — A színvonalával van baj? Vagy a tanoncok ügyetlenek? A kislány legyint. Titokzatosan moszolyog. Ogy tesz, mintha ez a kérdés itt a gyárban tabu lenne. Csűröm-csavarom a dolgot, végül ts megtudom, ml a helyzet. A tanítási nyelvvel van baj. Groteszkül hat, hogy bár a tanoncoknak körülbelül háromnegyed része magyar anyanyelvű, a tanítás mégis szlovák nyelven folyik. nye? Az Igazgató? Neki ml a véleméhíve ö a szlovák nyelvű tanonciskola Vele ts beszélek, őszinte ember az Igazgató, becsületesen megmondja a véleményét. Ez a gazdasági vezető véleménye, akinek elsősorban gazdálkod nia kell. Tény, hogy egy iskola létesítése és „üzemeltetése“ olcsóbb mulat Ság, mint kettőé. Emil Kontll ezenkí vül úgy véli, hogy — az esetleges továbbtanulás érdekében — hasznos, ha a tanoncok a szlovák nyelvet, főleg a szakkifejezéseket, elsajátítják. Ezért híve a szlovák nyelven való oktatásnak. Komenskgre hivatkozzunk? Vagy a józan észre? Tény, hogy ahhoz, hogy valaki jó ruhát tudjon varrni, elsősorban a mesterséget kell elsajátítania. A tanoncképzés fő célja: a tárgyi tudás elsajátítása. Erre pedig a tizenötéveseket anyanyelvükön kell oktatni Az igazgató a felsőbb szervekre hivatkozik: — Kérem, ha azok elrendelik a kétnyelvű iskolát, én a parancsot végrehajtom Az ipartelepítés — nem könnyű dolog. Milliókba kerül. Viszont ezek a milliók — különösen, ha azok Gömörországba kerülnek — további milliókat kamatoznak. Mert az itteni Erzslkék, Juliskák, Margltok szívesen dolgoznának. A gömörí lányok álmai ugyanolyanok, mint a prágaiaké, a brnoiaké vagy a brattslavaiaké. jól mondta Szllárdt Erzsiké: a tornaijai lányok ts száguldanának. Gondolatban és tettekben egyaránt. Irta és fényképezte TÓTH MIHÁLY Hurák Piroska érettségi után került a gyárba, fél tudja, hogy a jövőben szükség lesz a szakemberre, ezért elhatározta, hogy tovább tanul. LÁNYOK а körül Lánykoriban Is egy Ilyen gyárröl álmodott Csomás (niréné. Ütvcnhét évesen kapott csak munkát Lányok a futószalag mellett
