Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-05-17 / 20. szám
De édesanyám lehűtötte lelkesedésemet: — Fiam, a színészethez sokat kell tanulni. Felvételizni fogsz ... Itt van ez a verseskötet: Petőfi összes versei. Tanulfi A kötet még ma is megvan. Ha kezembe veszem, magától szétnyíltk ennél a versnél: ,Ha férfi vagy, légy férfi, s ne hitvány, gyönge báb ... A lapon meglátszik piszkos kamaszuffaim helye, s elkeseredett könnyeim nyoma, hiszen a mama mindig visszaküldött: még nem tudod pontosan a szöveget, még nem érzed eléggé a költő gondolatait, még tanulnod kell... A színtiskola elvégzése után egy évig voltam tagja a brünnl színháznak, s azóta — negyven éve — a prágai Nemzeti Színház színpadán játszom. Hatvankét éves vagyok Puck, Cyrano és — Chaplin Az egyik legszebb szerep-emlékem Риск, a „Szentivánéjt álom“-ból. Huszonnyolc éves voltam akkor, s az első férfi, aki ezt a szerepet eljátszhatta. Addig Риск a színésznők egyik „nadrágszerepe" volt, s én törtem meg a tradíciót. Az én Puckom félig férfi, félig nő, félig szellem, félig ember volt... Sorolni is hosszú lenne, mennyi alakban léptem négy évtized alatt a nézők elé, s mtlyen alakításaim vezettek a „Nemzeti művész“ cím elnyeréséhez. Egyetlen szerep-álmom van, amely nem teljesült: Cyrano, a nagyorrú lovag... Egyszer már karnyújtásnyira volt tőlem: megkaptam a szerepet, de megbetegedtem. SajnálomI Még valamit megemlítenék, ami felmelegíti a szívemet: Londonban Margit hercegnő Chaplln-hez hasonlított engemI 1936-ban forgattam első filmemet, s ma már a kilencvenediknél tartok. Júlia a nagypapa térdén Hogyan élek? Fegyelmezetten és sportszerűen, egyszerűen és mértéktartón. Nem dohányzom, keveset eszem és iszom, sokat alszom. Naponta tornászom, úszom és ugrókötéllel tartom a kondíciót. En nem „játszom“ a hétköznapi életben, csak este, héttől-tizlg, a színházban. S nekem ez elég! A további generáció? Nem színészi Feleségem művészettörténész, Zuzka lányom kerttervező művész, s van egy unokám is, az egyéves fúlta, öt lovacskáztatom a térdemen, s hordom neki haza a csokoládét. Szeretem magam körül látni szeretteimet. Együtt lakunk valamennyien. Apósom, feleségem, lányom, vejem, unokám ... No meg két kutyám — Fram és Pomet, Pepik macskám, papagájom és ... énl (Jelinek György felvételei) SOMOS AGNES kulátlan, ránctalan, kortalan, mintha nem is gyarló emberé volna: örök test, szentség, legenda, a déli tengerek csodája." Ha ezt a francia áradozást lefordítjuk, megállapíthatjuk: a show-nak sikere volt, a színésznő változatlanul csinos és vonzó, új rohama a népszerűség visszahódításáért sikerrel kezdődött. Milyen az új Brigitte? Miben változott? Tavaly Rolls-Royce-t vett és sofőrt szerződtetett. „Az autó közlekedésre és nem reprezentációra való, legyen hát kicsi és olcsó. Ostobaság vagyonokat szórni ki autóra" — mondotta azelőtt. — Igaz, hogy a Rolls- Royce-t is használtan vette, de nagyon jó állapotban van és éppen olyan újnak tűnik, mint a többi sztár Rolls-Royce-a. Az öltözködést is megvetette a régi BB. Micsoda ostobaság drága szabóknál csináltatni toaletteket! Alig költött ruhára. Az új Brigitte lemondott takarékos elveiről. Yves Saint-Laurent-nál csináltatta hermelinnel díszített toalettjét, Castillonál a nagyestélyijét, és csillogó fémruhákat vásárol Paco Rabanne-nál. Vége a kamaszos és vidám Brigittenek, aki nem törődött a konvenciókkal, aki rajongott a természetért, az állatokért, az emberekért és a szabadságért. Kíméletlen számadatok kényszerítették rá, hogy új bőrbe bújjon. Utolsó előtti filmje, a Viva Maria Amerikában igen langyos fogadtatásra talált, Franciaországban még langyosabbra, utolsó filmje pedig hatalmasat bukott: Franciaországban alig 120 000-en nézték meg. (Összehasonlításul: Louis de Funés legutóbbi filmje nézőinek száma: 1 320 000.) A mítoszok és legendák után kiderült, hogy BB nem tölti meg a kasszát. Brigitte-nek választania kellett: vagy feladja a harcot, vagy alkalmazkodik. Alkalmazkodott tehát, és megváltozott. Divatosan, elegánsan öltözködik, türelmesen ül a fényképészek műtermében, hivatalos fogadásokra és az előkelők estélyeire jár, nem válogatja már sűrűn szerelmeit, a csinos gitárosokat és lézengő fiatalembereket, hanem üzletember férjet választott. Szorgalmasan dolgozik és búcsút intett az örök serdülőkornak. 34 éves korára tücsökből hangyává érett. Ä prágai Semafor színház nevével önkéntelenül is felmerült mindig e színház „háziszerzőinek" neve: Jirí Suchy — Jirí Slitr. Am a helyzet szinte észrevétlenül megváltozott: ma, ha a Semafort említjük, már más nevek is eszünkbe jutnak: pl. Hornicek (Beszélgetés a sorompó fölött), Grossmann (Fogadónap), Simek, Hana Hegerová. Ügy tűnik, mintha Jirí Suchy, mint szinházi szerző, elhallgatott volna, s hogy az idők folyamán a nemzedékek változásával párhuzamosan a színházlátogatók érdeklődési köre is változott volna. A feltörekvő nemzedék úgy látszik új szerzőket keres. ön is úgy gondolja, hogy a Semaforban új szerzői hullám került felszínre? Amennyiben Így nevezzük az újat, nos, akkor igen. Grossmann Simek és Jin' Brabec a Country Beat-tel átlag tiz-tizenöt évvel fiatalabbak mint Slitr és én. Hogy kezdődött együttműködésük a Grossmann Simek kettőssel? Láttam műsoraikat a prágai "Slunícko"-ban nagyon tetszettek. Ök pedig kijelentették, hogy nagyon elégedettek a Semaforral. Fölajánlottam hát nekik, hogy jöjjenek hozzánk játszani, s ök elfogadták a meghívást. Akkor tulajdonképpen ők húzták ki önöket a kutyaszorítóból . . . Akkoriban nem volt mit játszaniuk így volt. A „gyorssegély" alapján készültünk a „Mi újság, Báró úr" cimü műsorra, de hála ennek a szerzői kettősnek, a bemutatásra nem került sor. Már csaknem tiz éve nagyon sokat ir a Semafor és más színpadok számára. Nem érzi úgy, hogy alkotó ereje kimerül? Nem. Lehet, hogy a nézők így érzik, de egészen másról van szó. Filmet készítünk, amelynek a fcugatása még el sem kezdődött, s máris egy új filmtémával foglalkozunk. A színházban pedig még az idény végéig három bemutatóra készülünk, s még ebben az évben néhány könyvem is kiadósra kerül. Életemben még nem csináltam ennyi mindenfélét. Persze, én csak a mennyiségről beszélek, a minőség megítélése már о szakértők dolga. Időnként azt meséli önökről a fáma, hogy már „nincsenek 0 Üüs* 1 T 1 1 3 1Л >Q£ Ф — «и % Ф U} “ai isi c й L 2 „Benefice" olyan jóba" Slitr-rel, vagy legalábbis, hogy az együttműködésük már nem olyan szoros, mint a múltban . . . Ez a fáma csak hálára kötelez, mert ha kirukkolunk az új művel, csak növeli népszerűségét. Az utóbbi időben nap mint nap együtt vagyunk Slitr-rel, s mondhatom, hogy még a kezdet kezdetén sem dolgoztunk ilyen szorgalmasan, mint most. Természetesen a tizenkét éves együttműködés alatt akadtak vitás kérdések, olykor egy-egy apróság, ami nézeteltérést idéz elő, de nagyon vigyázunk magunkra. Mindketten tudjuk, hogy kitünően dolgozunk együtt, s hogy őrültség lenne ezt a harmóniát kicsinyeskedésböl megbontani. A közeljövőben várható valamilyen változás az együttesben? Változás mindig van. A Semafor új tagjai közül Josef Laufet lép fel egyik bemutatónkban, az „Utolsó állomás"-ban, s ebben a szezonban közönségünk viszontlátja Vára Kresudlovát is. További új szinészek és énekesek csak a következő idényben lépnek fel. Ebben és a következő idényben milyen új koncepciót követ majd a Semafor, milyen új formákat szeretne bevezetni? Ha egyáltalán van vala-Jiri Suchy Miro Brocko felvételei milyen koncepciónk, akkor az az, hogy tudjuk, mit nem akarunk. Nem akarunk mindenáron elkápráztatni, a néző intellektusára akarunk hatni, mégpedig egészen egyszerű eszközökkel. Nem akarunk brillírozni, gondosan, aprólékosan kidolgozott látványosságot nyújtani, csillogó zakókkal, világítási effektusokkal, bonyolult figurális kompozícióval, raffinált színpadképpel. Az „aranyozást", a „glancot" elvből elvetjük, habár nem vagyunk anynyira elfogultak, hogy mondjuk ne lépjünk fel egy parádés Tvrevüben, Az, amit valójában akarunk, eddig csak megközelítően sikerült, art hiszem legjobban a „Jónás es a tinglitangli" című műsorunkban. Mikor láthatják önöket szlovákiai rajongóik? Nemsokára. „Ez a Semafor szabadalma" cimű revü-műsorral látogatunk el Bratislavába, Piest’anyba, Banská Bystricá-ra és Kassára. Az idény végéig még két műsor bemutatását tervezzük, az egyik hasonló, mint Simek és Grossmann „Fogadónap"-ja, a másik pedig négy énekes Nad'a Utbanková, Éva Olmerová, Josef Läufer és Milan Drobny hangversenye. Ezután pedig már a következő s akármilyen hihetetlenül hangzik a tizedik idényre készülünk. Libor Andél Ugyancsak a „Benefice"-ben Zuzana Burianova, lift Suchy, Magdicka Krizáková
