Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-15 / 11. szám
mákat és egy másik írógépen írta a számlákat és a levelezést, egy könyvelő végezte a többi munkát. Roozen úr meghazudtolta Parkinson professzort ... Gondoltam magamban, vajon nálunk milyen nagy apparátus kellett volna ehhez a forgalomhoz? nem a virAg az Értek A kertészek a virágföldeken térdelve dolgoznak. Kilométer hosszú sorokban fekszenek lefejezve a tulipánok és jácintok. A harminc kilométer földsávon Haarlem és Leiden között nem a virág az érték, de a hagymája. A nedves, hűvös októberben vagy novemberben a hagymákat homokba ültetik, majd tőzeggel takarják be a fagyok ellen. A tél végén eltávolítják a tózegtakarót. Márciusban már tarkállnak a nárciszok, a későt tulipánok pedig májusban virágoznak el. A meleg földben a hagymák exportnagyságra nőnek. Gépekkel szedik ki, s októberig tartanak az árverések. Több mint 75 mtiltó kilogramm vlrághagymát küldenek az egész világba. Ez a legjövedelmezőbb termelés, mert egy négyzetméter terület 25 holland forint nyereséget hoz. SZABADTÉRI KIÁLLÍTÁS Tizenhat hektár területen parkolnak az autók KEUKENHOF, a gyönyörű szabadtért kiállítás előtt. Március 31-től május közepéig naponta megtekinthető ez a Ltsse község közelében fekvő, 25 hektáron elterülő nagy vtrágkert, Haarlem és Leiden között. Viruló nárciszok, jácintok, tulipánok és más virágok képezik a kiállítás anyagát. Különös látvány a két hatalmas üvegházban tízezrével virágzó tulipánok sokasága. Itt 4900 fajtát tartanak nyilván. Akárcsak a ruhákban, a tulipánokban is változik a divat. Az utóbbi évek holland tulipánszépséget közé tartozik pl. a „My lady“ nevű, ősztbaracksztnű hibrid, amelynek vtrágal 25 cm hosszúak. De Ismerős a többi sztár ts: a barnasárga Absolon, az Orange Kennedy, a jégsztnü Grönland, vagy az „opart" Sorbet tulipán és mások. VIRAGKORZÖK Külön látványosság és szenzáció tavasszal és nyáron a virágzó Llssében, Haarlemben, Amszterdamban, Leldenben, Rotterdamban tartott ünnepélyek. Ilyenkor főleg a fiatalság virágokkal díszített kocsikon és autókon, zenével, énekszóval vonul fel. Messziről, külföldről ts jönnek rész»pufik. Ha az ember végigutazik az országon, a tengerparton az az érzése támad, mintha vtrágszökőár öntötte volna el a szárazföldet. GREK IMRE A zene világából A budapesti zenei hetek szimfonikus hangversenyei között határozottan nagy művészi eseménynek számított a világhírű, lipcsei Gewandhausorchester részvétele. A Mendelssohn által alapított elsőrangú zenekart csehszlovák karmester, Václav Neumann vezényelte, aki néhány éve vezető karnagya és művészi vezetője az együttesnek. Beethoven Vili. és Brahms II. szimfóniáját adták elő, oly átütő sikerrel, hogy a hangverseny végén még Beethoven Egmont nyitányát játszották ráadásként. A két budapesti opetaház ünnepi heteinek fénypontjai közé taitozott a két operaest is, amelynek keretében Margherita Rinaldi a milánói Scala énekmüvésznöje és Ottqv|o Caraventa fiatal olasz tenorista szerepeltek a Rigoletto és a Larnmerrrtooti Lucia főszerepében. Főleg Rinaldi meggyőző, drámai erejű, lágy koloratáráju volt nagy hatással a közönségre. Mind a két művész talán nemsokára bemutatkozik a bratisluvai közönségnek is. Ennyit Budapestről. De most nézzük meg, milyen események váltottak ki nagy visszhangot a zene világában. Még most is, amikor az Expo 67 kapui már bezárultak, nagy zenei eseménynek számít a Moszkvai Nagy Színház fellépése a világkiállításon. A kiemelkedő énekesi teljesítmények közül főleg Arthur Eisen, Tamara Szinjavszkaja és Zubar Andzsaparidzse nevét emlegetik még ma is nagy elismeréssel az Expo operaelőadásainak látogatói. Világhirü zeneszerzőnk, Bohuslav Martinü nevét viselő, bmoi kamarazenekarunk nemrég tért vissza sikeres dániai körútjáról, amelynek során a koppenhágai televízió műsorában is fellépett. Ezen a tvelöadáson részt vett Irene Oliver, néger énekesnő is, aki az 1968 as bratislavai zenei fesztivál vendége lesz. December 7 én nyitotta meg kapuit a milánói Teutro alia Scala és ezzel kezdetét vette L milánói Scala közönsége a világ első operaházának téli évadja. A megnyitó előadás műsorán Gaetano Donizetti főműve, a Larnmermooti Lucia szerepelt. Ezzel ctz ünnepi előadással egyúttal a bergamói mester 170. születésnapjáról is megemlékeztek. A Scala műsor rc> tűzte Musszorgszkij Borisz Godunov című művét is, amelyet a Bolsoj Tyeater karmestere, Ghennadij Rozsdesztyvénszkij vezényel és a címszerepet Nikolaj Gjaurov énekli. A szezon nagy eseménye lesz Alfredo Catulani operájának, a Loreleyn.ek felújítása is. A címszerepét á világhírű Elena Suliotis énekli, Molinati Pradelli vezényel és Václav Kaslik lett megbízva az előadás rendezésével. Egy új opeiacsillag tűnt fel nemrégen a stuttgarti opera színpadán, Utszula Koszát. A fiatal, bájos varsói énekesnő, aki eddig csak epizódszerepeket énekelt, a Lammermoori Lucia címszerepében óriási sikert aratott. Mikor az előadás után megkérdezték, milyen érzések töltik el a nagy siker után, így válaszolt: „Boldogság és félelem tölti el szivemet ez után a nem várt siker után. Hisz nemrég még a varsói opera kórusában énekeltem csak. Persze az ilyen nagy siker kötelez is és a közönség sokat vár tőlem, úgyhogy mondanom sem kell, a Lucia után további szerepemtől, az Ej királynőjétől borzasztóan féltem. Ezeket a szerepeket azelőtt nem énekeltem. Most már otthon is nagy szerepek várnak rám, Traviata címszerepe és a Bohémélet Mü zettje." Elena Suliotis neve ma már isméit az egész világon és ha Callas utódjáról beszélhetünk, bizonnyal Suliotis az egyedüli, aki ezt a felelősségteljes örökséget átveheti nagy honfitársnőjétől. Suliotis, göiög apa és orosz anya lányaként született Athénben. ötéves korában szüleivel együtt Buenos Aiiesbe vándorolt ki és 16 éves korában az Ottavio Garaventa argentin fővárosban kezdte el tanulmányait, majd Milánóban folytatta. 1962-ben debütált a nápolyi San Carlo színpadán, Mascagni Parasztbecsület cimü operájának Santuzzájában. Egy két éven belül már olyan sikerek övezik pályáját, hogy a világ minden részéről csak ágy özönlenek a meghívások. A Scala tavalyi operaévadja megnyitóclóadásának, a Nabucconak sztárja már a szőke Elena Suliotis volt, aki nagyszerű Abigailt alakított. Ezt a szerepet, amelytől nem egy énekesnő riadna vissza, a fiatal Suliotis már hanglemezre is játszotta; Tito Gobbi volt a paitnere. Suliotis drámai, céltudatos egyéniség, aki nem hajtja meg egykönnyen a fejét. A Scala vezetősége például hiába próbálta rábeszélni Spontini Olimpia című operája címszerepének éneklésére. „Ezt a szörnyű szerepet énekelje más" jelentette ki Suliotis és faképnél hagyta a Scala vezetőit. Nézetei nagyon határozottak: „Nem vagyok a modern operák ellensége, de azt hiszem, semmiképpen nem tesznek jó szolgálatot a hangszalagoknak. Inkább Bellinit, Verdit és Puccinit énekelem, lehetőleg oly operarendezésben, amely kiaknázza ezeknek a mestereknek hihetetlen aktualitással bitó drámai mondanivalóját. BORAROS JÓZSEF
