Nő, 1968 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1968-03-15 / 11. szám
I £ Jfc 0 A_____ -V ____J / •» £~ j?* ,Jr лШш тгszolgálat — Keresztbe fektetett bányászkalapács jelzi, hogy a miénk. Egyébként hajszálnyira ugyanaz a mentőautó, amelyből Jő néhány ezer fut a köztársaság országútjain — Igazit útba a vonal másik végén Eubomlr Hájek mérnök, a radvanlcl mentőszolgálat főállomásának Igazgatója, az ostraval bányászati főiskola volt dékánja. így nem került különösebb megerőltetésembe, hogy a jelzett épület előtt rátaláljak. A mentőautó vezetője, nem csekély meglepetésemre magyarul szól hozzám. Budai József tizenhárom éves korában — harminc évvel ezelőtt került szüleivel Ostravára. Slezská Ostrava végén futunk, amikor a kocsi ablaka előtt fekvő mikrofon után nyúl. — Halló, halló — s bemondja az autó számát, nevét, számokban meghatározza a helyet s az útvonalat, Ez az összeköttetés rövidhullámon történik a főállomás diszpécserével, aki szó szerint ellsmétli a gépkocsivezető szavalt, nehogy tévedés essék. Néhányszor megismétlődik a hívás. Csak sebesültszállító mentőautóik, két hatalmas autóbuszuk, valamint egy mlnlbuszuk van hasonlóképpen fölszerelve. x : x A mentőautóból kiszállva, egyenesen a garázsba kerülök, ahol első ízben találkozom a bányamentők fehér nyíllal Jelzett, piros, tizenhatszemélyes autóbuszával. Eddig csak hírből Ismertem, s mindössze annyit tudtam róla, hogy a mentők nagyon büszkék rá. Saját ötletük alapján készült, öreg autóbuszaikból formálta át a Skoda gyár. Kettő van belőlük a köztársaság területén, s mind a kettő az ő tulajdonuk. Bányaszerencsétlenség esetén ez a két autóbusz Indul a szerencsétlenség színhelyére. Hordágyakkal, légzőkészülékekkel, oxigénpalackokkal, fejlámpákkal van felszerelve, és mindegyik mentő- ős csoportvezető ülése mellett ott a légzőkészülék és a mentéshez szükséges teljes felszerelés. Bármilyen rövid útra mennek, a mentőnek fel kell öltöznie az autóbuszban, s teljes felszerelésben kell kiszállnia. A csoportvezetők táskájában demodulator (egyenirányító), lakatosfelszerelés és mentőöv van. Az Ostrava-Karvlna szénmedence főállomása — (Radvanlce-^Orlova—Lazln) — tíz év előtt létesült s ma berendezésének értéke meghaladja a 11 millió koronát. Nem véletlenül épült egy kis fenyőerdő közepén. Az állandó szolgálatot teljesítő mentőnek szüksége van ózonra. A műszakiak műhelyének vezetője Erich Sfkora. Az első helyiségekben különböző bányaműszereket javítanak. A hátsó, nagy helyiségben hosszú pultokon 140 darab légzőkészülék. Szóm szerint egyezik a mentők számával. Ragyognak a tisztaságtól. Sehol egy porszem, mintha semmi közük nem lenne a bánya fekete szénporához. A hatalmas termet néhány 400 literes akvárium díszíti. Egy ellenkező világ képe, amely ugyan szintén A menték eszközeiket helyezik el az autóbuszban a mélyben rejtőzik, de tiszta és színes, bár veszélyes, mint a tárna mélye. Műgázosltott gyakorlóaknában Petr 02ana mérnök kísér le a pincébe, ahol a Fuélk bányaüzem egyik mentőcsoportjának kiképzése kezdődik. Az előkészítő helyiségben az állványokra helyezett légzőkészülékeket próbálják ki, jól müködnek-e, megbízhatóan szlgetelnek-e a metán mérge ellen. A „Cviőná dymnicában“, vagyis a műgázosltott gyakorló aknában sűrű a levegő. Alig lehet látni. Inkább csak hallja, sejti az egyik, hol lehet a másik, bár a fejlámpák kitartóan világítanak, fényük mégis elenyésző, mint megannyi jánosbogáré. A hatalmas épületnek ezt a szárnyát úgy rendezték be, hogy a gyakorlatozásra megfeleljen: szabályszerű bányafolyosókkal, mentőnyllásokkal, kéményekkel, bordákkal van ellátva. VItec Ferdlnánd csoportvezető és 02ana mérnök Irányításával keskeny vaslépcsőkön jutunk felfelé az első, majd a második emeletre. Könnyű nekem, én csak néző vagyok, a mentőknek nehezebb. Az üzemi mentők vállát a 18 kg-os Dráger BG 172-es készülék nyomja. Nyugat-németországi gyártmány, amely világviszonylatban Is a legjobbnak számit. A 12 kg-os Dráger BG legújabb gyártmányát csakis hivatásos mentő használhatja. Az öttagú mentőcsoport állva, hason, háton fekve, kétrét görnyedve nyomul előre. így aztán a légzőkészülék a hátukról a vállukra, a hasuk vagy a mellük alá vándorol, aztán vissza a hátukra. De van úgy is, hogy a fejük fölé Illesztik. Mindez nagyon óvatosan történik, mert ettől függ a mentő élete. Ha géz szivárog a maszk alá, a mentő maga Is áldozata lehet a szerencsétlenségnek. A keskeny lépcsőkön nehéz járni. A széles, lefelé vezető bordák semmivel sem jobbak. A gumicsizma könnyen megcsúszik egy óvatlan pillanatban, s akinek nem kedvez a szerencse, egyetlen mozdulatra a mélybe zuhanhat. Nem is beszélve arról 60 cm átmérőjű nyílásokon kell átjutniuk légzőkészülékeikkel Foto: CTK — Ostrava, Svorélk a mindössze 00 cm széles átmérőjű henger alakú mentőnyllásról, amelyen szintén át kell jutniuk, légzőkészüléküket maguk előtt tolva. Mindez azonban csak gyakorlat. Maga a puszta gondolat Is megnyugtató, mert ha kissé vigyáznak, Itt semmi bajuk sem történhet. Am bányaszerencsétlenség esetén más a helyzet. Ha a szénréteg égni kezd, a hőmérséklet a 4000 fokot Is eléri. Természetes, hogy élőlény idáig nem hatolhat, de az is természetes, hogy a mentők legalább 00 fokos hőségben mentenek, ami magában véve se irigylésre méltó körülmény. Aliig öltözve, sebesültet, holtat menteni 00 cm átmérőjű nyílásokon át, nem élvezet. Egy-egy gyakorlat három órát vesz igénybe és elmaradhatatlan része a gépesítés. A tüzet homokkal szigetelik. Nylonzacskókban tárolt homok vár a mentőkre. A legtöbb esetben az osztraval járásban levő strambergl kőbánya hófehér köveiből őrölt homokot használják erre a célra. A gyakorlat végén minden mentőnek ötvenszer kell meghúznia „a kalapácsot“, amely a műgázosltott gyakorlóakna első részében van a falhoz erősítve. Legalább két méter magas, s rúgóra erősített súly van az alsó részén. Mintha mély kútból vizet pumpálnának, olyanok a mozdulataik. Ez a gyakorlat erősíti a mentők izmait. Magam is megpróbálom. Nem sikerül. Erő és gyakorlat kérdése. : x Az lrányitóhelyen számtalan villanygomb szeme néz felém. Piros, zöld, fehér. Különböző telefonkészülékek várnak parancsra, hírre. Szerencsétlenség esetén Innen Irányítják az egész ostravakarvlnal szénmedence akcióit. Innen mozgósítják, hívják segítségül az üzemek mentőit, ha arra szükség van. — Hatszázötvenszer szólalt meg a sziréna tíz év alatt — magyarázza Petr OZana mérnök. — Sok ez, vagy kevés? — kérdezem. — Avatatlanok előtt nem tűnik soknak. Hogy milyen hátborzongatóan magas ez a szám mégis, azt csak az tudja felmérni, aki életében legalább egyszer szembenézett a halállal. Tíz esztendő 80 400 órát tesz ki számokban. A ml mentőszolgálatunk tagjai ebből 27 000 teljes órát töltöttek a föld alatt mentési munkálatok közben. — Minden esetben a bánya okozza a szerencsétlenséget? — Korántsem. Az elővigyázatlanságnak, a könynyelműségnek Is gyakorta vannak áldozatai. Nem egyszer előfordul, hogy akár a bányász, akár a bánya technikusa fáradtan érkezik munkahelyére. A fáradtság előbb-utóbb elbágyasztja, keres egy csendes helyet, ahová lepihen, s ahonnan többé fel sem kel, megöli a metán, amelyet nem Is érez. De olyan eset is előfordult, hogy a biztonsági technikus nem végez alapos munkát. Elég, ha egy munkahelyet nem ellenőriz. Rengeteg áldozata lehet ennek a mulasztásnak. XXX A mentőautó újból nekifut a dombnak. Enyhe lankák következnek, pöfékelő gyárkémfcnyek, és Budai József kedélyes arca. — Vajon minek örül? — kérdezem m'agamban. Mintha megérezné, mire gondolok, mert kérdezetlenül felel: — Tetszik tudni, a mentő legboldogabb napja, amikor nem kell menteni, — dörzsöli össze két kezét. — Pedig jól fizetett munkásai vagyunk az államnak... — teszi hozzá csendesen. Nem kell tovább mondania. Érthető, hogy bér nagy öröm, ha sikerül egy-egy bajtérsukat megmenteniük, de még nagyobb öröm, ha nsm kerül sor arra, hogy egyáltalán menteniük kelljen. MOYZES ILONA
