Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-02-10 / 6. szám
Walt Disney, a rikkancsból lett dollármilliomos meseköltő a múlt év decemberében halt meg egy kaliforniai kórházban. ö volt a Micky-egér, Donald-kacsa és számtalan más világhírre szert tett mesefigura alkotója. Húszéves korától meséket szőtt, mesefigurákat teremtett és a gyermekálmokból meséket kovácsolt, beszélő állatokkal, szerelmes hercegnőkkel, boszorkányokkal, tündérekkel. Példaadó történeteket állított össze, melyekkel a gyermekek szellemi fejlődését segítette elő. Nem volt még egy ember a világon, aki annyira a gyermekiéleknek szentelte volna életét, mint Walt Disney. Nyugvópontot teremtett a modern idők idegtépő hajszájában, egy külön világot alakított ki, mely tele van könnyel, vidám szórakoztató alakokkal, olyanokkal, amilyeneket alkotójuk mindenhol látni szeretett volna a valóságban is. És emellett talán nem is fontos, hogy kivételes adottsága révén, mesébe illő vagyont szerzett. Sokan a Grimm testvérekhez, Andersenhez, Collodihoz hasonlítják. A régi nemzedékek nagy mesemondói és Walt Disney között csupán az a különbség, hogy ő a tömegtermelés, a gépek, a civilizáció világának szülötte, melyben minden sürgős. Gyors a termelés és gyors a fogyasztás. Alkalmazkodott tehát a kor követelményeihez. A prózát lerövidítette, az élő szót képpel helyettesítette, mesefiguráit futószalagon gyártotta, akárcsak a modern hűtőszekrényeket, vagy gépkocsikat. Kicsik és nagyok egyaránt szerették alakjait és történeteit. Mesefigurái immár a harmadik nemzedéket szórakoztatják. Emlékezzünk csak vissza gyermekéveinkre, milyen mohó érdeklődéssel látogattuk a Micky-egér filmeket. Ez a mesevilág csupa derű, csupa mosoly, amellett szorosan a való élethez kapcsolódik. A gyerekek kora és érdeklődési köre szerint a meglepő fordulatok széles skálája gyönyörködteti a szemlélőt és mindig, minden kapcsolatban van a felnőttek világával. Ebben van Walt Disney különleges érdeme. Szórakoztatott, mert a nevettetés volt a legfőbb célja. Bár Charlie Chaplin, Greta Garbo után ő volt Hollywood harmadik csodája, nem élte a nagy sztárok életét. Az újságírók például minden különösebb nehézség nélkül hozzáférhettek. Fiatalon nősült, olyan lányt vett el, akiről csupán annyit tudott, hogy keresztneve Lilian. Szívesen beszélt feleségéről, két gyermekéről, unokáiról, ám sohasem engedte meg, hogy családtagjai a nyilvánosság érdeklődésének középpontjába kerüljenek. Nehéz gyermekkora volt. Egy ír származású favágó gyermeke volt, Chicago egyik külvárosában született. Kilencéves korában, reggelenként, mielőtt iskolába ment volna, újságot árult Chicago egyik állomásán. — kemény munka volt ez, különösen télen, — mondogatta. — Akkor úgy képzeltem, hogy a bibliai paradicsom egy óriási vasútállomás, ahol a rikkancsok egy jól fűtött helyiségben várják az utasokat, akik alázatosan eléjük járulnak, hogy megvehessék újságjaikat. Már akkor szívesen gondolkoztam és fantáziáltam egy olyan világról, melyben minden gyermek boldog és megelégedett — hangoztatta gyakran életében. Páratlan rajzkészsége hamar megmutatkozott. Az egyik borbélyüzletben karikatúrákat készített a vendégekről és így tett szert némi pénzre. Az első világháborút követő években egy Kansas City-i társaság alkalmazza, és Itt bontakozik ki teljesen rajzművészete. 19 éves korában kezdte igazi énjének első szárnypróbálgatásait egy garázsból átalakított stúdióban. Három év múlva Roy nevű testvérével és 40 dollárral a zsebében indult Hollywood meghódítására. Vállalkozását siker koronázta, akárcsak egy mesében. Első vállalkozása „Aliz az élő papírállatok országában“ volt, melyben mozgó rajzfigurákat színészekkel együtt szerepeltetett. Második mesefiguráját, a „Nyulacskát“ már kevesebb rokonszenvvel fogadták és ahogy megszületett, úgy el is tűnt, a közönség teljes közönyében. De a bátraknak és kitartóknak a mesében is akadályokat kell legyőzniük, míg célhoz érnek. 1928-ban teremtette meg a Mickyegér mesealakot, a gyengék védelmezőjét, az elnyomók ellenségét. A Micky-egér egyszeriben meghódította a közönséget és a világot. Nemcsak a gyermekeknek, de az amerikai kisembereknek is tetszett, akik Micky-egér történeteiben kicsit saját magukra Ismertek. Az új mesefigura hős lett, felfigyelt rá az Ipar; Micky-egér megjelent játékszer formájában, fehérneműkön, gyermekevőeszközökön, tányérokon, jelen volt mindenhol; az ipar a gyermekvilággal találkozott. Az ezt követő években egy sor új mesefigura született, melyek az egész világon népszerűvé váltak. A „Hófehérke és a hőt törpe“ bájos filmje is ebben az időben készült. Aztán finom érzékenységgel nyúlt a természet felé, melynek különböző jelenségeit számos, páratlan sikerű dokumentumfilmben örökítette meg. Életében több mint 600 filmet készített, 4000 embert foglalkoztatott és mintegy 26 millió dolláros költséggel építette fel Disney-országot. Filmjei az idők és ízlések divatjának mindmáig ellenálltak. Ma, a detektívfilmek korában, a hollywoodi mesefilmkészítő alkotásai éppoly érdeklődésre tartanak számot, mint annak idején. Walt Disney filmjeiben aki jó, az igazán jő, aki rossz, az minden ízében rossz. Egy lélekbúvár szakava-GYERMEKBARÁT Ц és§|^ ; MESEGYÁROS tottságával érzékeltette, hogy a gyermekeknek szánt mesében nem szabad felemás személyeket szerepeltetni, kétes helyzeteket kialakítani. A felnőtt tudja, hogy a világ nemcsak fehérből és feketéből tevődik össze, de van közben szürke is soksok árnyalattal. De a gyermek ezt nem tudja. A mesében tehát a hercegnők gyönyörűek és nagyon jók, a boszorkányok gonoszak és rosszak. A rosszak vesztenek, a jók nyernek, még akkor is, ha céljuk eléréséhez mérhetetlen nehézségeket kell leküzdeniük ... csakúgy, mint a való életben. Walt Disney szerette a gyermekeket és rajongott értük, nekik élt, beleilleszkedett lelkivilágukba és filmjeiben olyan világot teremtett nekik, amilyenről chicagói rikkancs korában álmodozott. A Női donne cikke nyomán
