Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-01-27 / 4. szám
0 MC Szlovákia kilencéves alapiskoláiban 92 468 tanuló végzi el az idén a kilencedik osztályt, ebből több mint 46 000 lány. Nem kis gondot okoz a 15 éveseinkről való további gondoskodás, ha az egyéni érdekeket, és országunk zavartalan gazdasági fejlődését biztosítani akarjuk. Az egyes járásokban végzett előzetes felmérések alapján, Szlovákiában, az 1967/68-as tanévben 14 950 középiskolai tanulóra, 16 610 szakközépiskolai tanulóra és 49 301 ipari tanulóra lesz szükség. A kilencéves alapiskolát végzett lányok elhelyezése jelenleg komoly gondot okoz. Igaz, a fiúk elhelyezése körül is akad még eligazítani való, de a lányok problémája a bonyolultabb, a nehezebb. Legtöbbje szeretne tovább tanulni, és valljuk be őszintén, hogy a lányok tanulmányi átlagja jobb mint a fiúké. Vegyük például a komáromi Járás fiataljait. Ebben az iskolai Nagy Erzsinek már engedelmeskedik az esztergapad Vrlik I. felvétele évben 1995 tanuló végez a járás kilencéves alapiskoláiban, ebből 981 lány. Az előzetes felmérések szerint középiskolába készül 78 fiú és 172 lány, összesen 250 tanuló. Viszont megváltozik az arányszám a tanonciskolába való érdeklődés terén. Itt 940 jelentkezőből csak 316 lányt találtunk. Ennek egyik oka az, hogy ipari üzemeink jobban Idegenkednek a lányok felvételétől, a lányok viszont nem mutatnak érdeklődést és bátorságot az eddig úgynevezett „férfias“ szakmunka iránt. íme, egy konkrét példa. Az Agrostroj — Prostéjov, nemzeti vállalat komáromi részlegének üzemében, Kiss Gyula nevelési felelőstől érdeklődtünk az üzem jövő évi ipari tanuló tervéről. — A mezőgazdasági gépeket gyártó üzemnek a jövő évben is 30 elsőéves ipari tanulóra lesz szüksége. Fiúkra Lányokat nem veszünk fel, habár jelenleg is több női fémesztergályosunk van. — Mi az oka ennek pz álláspontnak? — Általában, nem sok jó tapasztalatunk van a női munkaerőkkel kapcsolatban. Könnyen itt hagyják az üzemet, ha másutt jobb lehetőségeket találnak. Nem felel meg nekik a váltó műszak sem, — panaszolja Kiss elvtárs. Persze kivételek mindig akadnak, Itt ilyen például Nagy Erzsi másodéves fémesztergályos, akit az esztergapad mellett találtunk. — Milyen érzés esztergályosnak lenni, Erzsiké? — Megszoktam már, és megszerettem ezt a munkát. Ha kitanulok elég szép fizetésem lesz, mint segéd megkapom a negyedik bérosztályt. Nem kell elmennem Komáromból. Itthon dolgozhatok. Más munkában is van váltóműszak, nem csak lft, azt is meg lehet szokni. Ebben a hónapban 63 koronát kaptam mint inas a jó teljesítményemért. Nem olyan nehéz munka, jól érzem itt magam, — válaszolta. Sokan azért is idegenkednek egyes ipari pályáktól, mert nem Ismerik azokat. Ha jobban megismernék, talán meg is tetszene nekik. A tanonciskolába Jelentkező lányok legtöbbje fodrásznő, pincérnő, kiszolgálónő, varrónő, szakácsnő szeretne lenni. Ez mind nagyon jól ismert foglalkozási ág, mert munkafeltételeit, előnyeit, hátrányait jól Ismerik. Viszont igen kevesen jelentkeznek a számukra csaknem ismeretlen üvegfújó, műszerész, lakatos esztergályos, fonó, szövő, konzervipari szakmunkás pályákra. De nem is csoda, mert az iskolai üzemlátogatások alkalmával, nem volt sok lehetőségük gyakorlatban jobban megismerkedni ezekkel a szakmákkal. Nagy lehetőségeket nyújtanak Észak-Csehország üzemei a lányoknak. Szívesen veszik fel őket tanuló viszonyba, de a lányok szülei nem engedik őket messzire otthonuktól, félnek, hogy ott nem vigyáznak majd eléggé gyermekeikre. Sokan ezért Is kénytelenek otthon maradni, mint képesítés nélküli alkalmi munkások, vagy továbbra is a szüleikre támaszkodnak. A fiú tanoncok részére már nagyobb a lehetőség. Egyre többen jelentkeznek géplakatos, hegesztő, betűöntő, építőipari, gépész, bognár, kovács, festő és mázoló, autószerelő pályákra. Itt a problémák már megoldottnak látszanak. De, hogy a tervek maradéktalanul valósággá váljanak, ahhoz Szlovákiában közel 18 000 szakmunkás lánytanulóra is szükség lesz. A tény az, hogy az ipari tanulók nevelésére az utóbbi években nem fordítottunk olyan gondot, amilyent ez megérdemelt volna. És tény az is, hogy az üzemek jelenleg elsősorban tiszta jövedelmük növelését tartják szem előtt. De a jó gazda tisztában van azzal, hogy képzett szakemberekre a jövőben is szüksége lesz, és nevelésükről már most kell gondoskodnia. Varga Magda Szerelem — ALBÉRLETBEN (4) GONDOLTOK-E NÉHA a szerelemre? Ti, akik a havas-hideg téli estéken szinte szívetekkel figyelitek a közelgő léptek zaját: jön-e . .. honnan . .. kitől? Kitől? A „harmadiktól“! A férfit ismerem. Megyünk egymás mellett a behavazott úton, szürkül, sötétedik az égbolt, ránkhajol az est. — Mit akarsz tőlem? A megtört ember vallomását? A bűnös ismeri a tettét, hogy te a nagy moralista bölcs szavakkal térítsd a helyes útra? Hát nincs bűnös, nincs lelkiismeretfurdalás! Érted? Nincs! A feleségem évek óta beteg. . . nem asszony, nem nő, ha közeledem feléje, már viszolyog. Én pedig férfi vagyok, egészséges férfi, még nem rozsdásodtam be, még lobban a vérem, még kell az ölelés, a csók, a szerelem! Hogy miért nem válók el? Megmondom: mert sajnálom. Igen őt, a feleségemet! Mert tudom, hogy számára rettenetes lenne! Kíméletből nem válók, kíméletből élem ezt a kettős életet. Akár hiszed, akár nem — csupán iránta való kíméletből. És most mondj amit akarsz! Nem szólok egy szót sem, pedig sok mindent tudnék mondani. Például azt, hogy a hódító lovag hasán hogyan vastagodik a háj. Halántéka ugyanolyan fehér, mint az enyém. De azt is tudom, hogy a válás akadálya nem a kímélet, hanem a kétszoba összkomfort, a kényelmes élet, a gondoskodás, a kiszolgálás, sőt a viszolygás okát is ismerem. A férfi, a lovag, a lángoló szerelmes, az otthonában egy nyűgös, csoszogó vénember, aki borostás arccal, barkácsolástól kopott, festékfoltos melegítőben akarta éveken át felébreszteni felesége vágyait, mondván, hogy egy „feleségnek“ az is elég, azt nem kell meghódítani, annak az odaadás, a lángolás — kötelessége. Persze — a „harmadik“, a szerető — az más. Az előtt csak borotvált arccal, tökéletesen simuló öltönyben, hófehér dederon-ingben, gondosan kötött nyakkendővel lehet mutatkozni. Annak virágot és bonbont kell vinni, azt szórakoztatni kell és ha néha — havonként szüksége van pár száz koronára — hát azt úri fölénynyel kell elővenni, legfeljebb — a feleség tavaszra sem kapja meg az új kabátot, annak úgy is felesleges, hiszen az — beteg! Még színházban is megengedhetetlen, hogy egy ötven felé haladó színész ágáljon a hősszerelmes szerepkörében — az életben viszont torz, ízléstelen és tragikus. Beszéltem a „harmadikkal“ is. — Mi közöm nekem a feleségéhez? A férfi remek partner, mindenben. Nekem megfelel a kora is, mert szerelmi társat nem megyek az óvodába keresni. Hogy húsz évvel idősebb, az nem érdekel. Ha húsz évvel fiatalabb lenne, könnyen előfordulhatna, hogy még a feketéjét is nekem kellene kifizetni. A felesége beteg, nem nő . . . örüljön, hogy nem választom szét őket, mert még nem akarok férjhez menni. Elhiheti, hogy egyedül tőlem függ . . . Ez tehát „a harmadik“ álláspontja. Ilyen a lelki profilja. Egyébként — „minőségi áru“. Tökéletesen festett haj, tökéletesen festett szem, tökéletesen festett száj, gátlás mentes kirakatbaba. Egyébként az édes pásztoróráknak nincs akadályuk, mert a „harmadik“ azért fizet havi 350 koronát egy albérleti szobáért, hogy a lakásadó háziasszony necsak az egyik szemét csukja be, hanem mindkettőt. Hát — ismerjük el kedves olvasóim, hogy havi 350 koronáért már érdemes néha — a hunyót játszani. Jogász barátom a fejét vakarta. — Nehéz ebbe belenyúlni. A házasságból nem született gyermek, tehát még azt sem mondhatjuk, hogy az apa életmódja veszélyezteti a gyermek anyagi és erkölcsi érdekeit. . . a nemi kapcsolatokat nem lehet törvénycikkek korlátái közé szorítani. Na igen, igen, az aszszony a feleség tönkremegy. . . tudom, értem, erkölcsileg, lélektanilag igazad van, mint ember fenntartás nélkül a feleséget pártolom, sőt mint jogász is a férjet tartom hibásnak, de mit akarsz? Milyen paragrafus alapján kényszerlthetem a férjet, hogy szakítson a szeretőjével, hogy a feleségét kívánja? . . . GONDOLTOK-E NÉHA a szerelemre Ti, akik a havas-hideg téli estéken szinte szívetekkel figyelitek a közelgő léptek zaját: jön-e . . . honnan. . . kitől? A „harmadik“ nem prostituált — legalább is a törvény értelmében nem nevezhető annak... A „harmadik“ rosszabb, veszélyesebb és — erkölcstelenebb! Péterii Gyula
