Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-07-21 / 29. szám

Hová Gábor Csütörtök volt. Olyan, mint a többi dolgos, örömmel, gonddal teli hétköznap. A város a dal­­fesztivál bűvöletében élt, a műsor fogva tartotta, megbabonázta a fiatalokat. Az apa fáradtan tért meg a munkából, pihenésre, nyugalomra vágyott. Estébe hajlott az idő. A külvárosi kis szoba-konyhás la­kásban együtt volt a család: az édesanya, édesapa és a három felnőtt gyerek. A kisebbik fiú be­kapcsolta a televíziót, hogy mint előző este, rajongó lelkesedéssel kövesse az énekesek versengését. Édesapja a másik adóállomás ko­molyabb és talán értékesebb mű­sorát szerette volna megtekinteni. Ekkor került szóváltásra a sor. — ... menj fiam a konyhába, a rádió is közvetíti, hallgasd meg ott... • Miért kell mindig annak len­ni, amit maga akarl Szó szót követett. A légkör egy­re feszültebbé vált, míg az édes­apa — jogosan — kezet emelt féktelen fiára, hogy észretérítse. Gábor sértett önérzettel rohant ki az ajtón. Otthoni ruhában, csak egy lakáskulccsal a zsebében. Csütörtökön este kilenc óra volt. A szülők azonnal bejelentették az eltűnést, de a közbiztonsági szer­vek nyomozása mindeddig ered­ménytelen. Mégsem hisszük, hogy nem tér haza többé. Ezért keressük és várjuk szüleivel együtt. Hová lettél, Gábor? Azóta már sokszor kelt fel a nap, de te nem adtál életjelt magadról. Állj megl Ne menj további Tekints vissza, mit hagytál magad után. Ragyogó napsütésben úszik a világ, a külvárosi kis lakásra mégis sötétség és bánat borul. Egy szomorú asszony nem találja helyét a lakásban, állandóan a kapu nyikorgását figyeli. Nap-nap után zokogva főzi meg az ebédet, kisebbik fiának — mint azelőtt — külön a diétás kosztot. Ez az asz­­szony a te édesanyád. Minden perc, minden óra végtelenségnek tűnik, ha várunk valakit, akit sze­retünk és aki nem érkezik. A bá­nat, a bizonytalanság roncsolja az egészségét, elsorvasztja. Ezt akarod?! Egy dolgos, becsületes munkás­embert az önvád gyötör, mert ke­zet emelt a fiára, aki megfeledke­zett magáról. Munka után fárad­hatatlanul keres-kutat az után, akit ugyan megfenyített, de mégis nagyon szeret. Ez az ember a te édesapád. Az aggodalom éjjel sem hagyja nyugodni, álmatlanul, könnyes szemmel tépelődik: hová, merre menjen? Ö, akit megbán­tottál és neked kellene megkövet­ned! Miért tetted ezt, Gábor? így akartál elégtételt venni a fenyítésért? Vagy azt hiszed, felnőtt lettél, nem szorulsz szüleid irányítására? Elhisszük, hogy önállóan is meg­­állsz a lábadon, ügyes, tehetséges fiú vagy. De mégsem lehet tizenöt éves korban üres kézzel, egy lakás­kulccsal a zsebedben nekivágni az Életnek. Szép eredménnyel végezted az alapfokú iskolát. Szüleid tanítatni akarnak. Emlékszel, milyen boldog volt édesapád, amikor tavalya szü­lői értekezleten megdicsérték a fiát, akinek addig mindig baj volt az előmenetelével, meg a magavise­letével? Akkor is könnyezett, nem restellte a többi szülő előtt. De azok más könnyek voltak... az éltető boldogság könnyei... Az­után sikeresen letetted a felvételit a középiskolába. A hétköznap is ünneppé vált a családban . . . ... és most egy meggondolatlan lépéssel el akarsz rontani mindent? Feldúlni azok békés életét, akik hozzád a legközelebb állnak? Ezt nem teheted, Gábor! Azóta bizonyára magad is rájöttél. For­dulj vissza az úton. Siess, hogy mielőbb érkezzél, mert nagyon várnak... Jandáné H. Magda Naponta legalább háromszor végezzük el ezt a hasizmokra és combokra nagyon előnyös tornagyakorlatot: Nyújtott lábakkal és karokkal ülünk a földön. Összezárt térdekkel felemeljük a lábunkat. Mélyen belélegzünk és amilyen hosszan tudjuk, vissza­tartjuk a lélegzést. Ezután lassan kilélegzünk, közben kinyújtott lábunkat is visszaengedjük a földre. Lábunkat térdben behajlitjuk, karunkat a tar­kón összekulcsoljuk. Felsőtestünket hátrahajlítjuk, hogy a földet érintse, majd ismét felülünk. Ezt a gyakorlatot ötször-hatszor is megismételhetjük. Hasra fekszünk. Kinyújtott kezünket testünkhöz szorítjuk. Fejünket, vállunkat és lábunkat lassan felemeljük. Újból visszafekszünk és emelkedünk. „Csak" 250 gyermeket fertőztek meg! A gyermekek nem tudták, hogy mit csinálnak velük. Bután nevet­tek és ide-oda támolyogtak. De a szülők, akik szellemileg és fizi­kailag visszamaradt gyermekeiket Willowbrookba, az Amerikai Egyesült Államokban levő gyógy­­klinikára szállították, éppen olyan jól tudták, mint a kezelő­orvosok: a szerencsétlen kis nyo­morékok pár napon belül máj­­gyulladásban, hepatitisben fog­nak megbetegedni. Kísérleti nyu­­lakként szerepeltek orvosi kutatá­soknál. A gyerekek a gyógyintézet izo­lációs osztályára kerültek. Itt nem kaphattak meg semmllá/t gyermekbetegséget, viszont sej^ mi sem védhette meg őket affijft. ványos májgyulladástól. A 10^12 éves pácienseknek orvosi felügyel let mellett fecskendezték vérükbe a félelmetes fertőzőanyagot. A gyermekek beiázasodtak, gyomorbántalmakban és étvágy­talanságban szenvedtek, a gyom­ruk nem fogadott be táplálékot, arcuk színe sárgásbarnára válto­zott. Az orvosok szorgalmasan je­gyezték a betegség lefolyását, s nagy mennyiségű gamma­globulin gyógyszert fecskendez­tek kis betegeikbe. Programsze­rűen, nyolc héttel a betegség után a gyermekek ismét meg­gyógyultak és elhagyták az izo­lációs osztályt. Amikor New York állam sze­nátora, Seymor R. Thaler felhá­borodottan kikelt az effajta kí­sérletek ellen, azt állítva, hogy 11 év alatt 500 szellemileg el­maradott gyermek szolgált kísér­leti alanyul az orvosi kutatások­hoz, a willowbrooki orvosok ud­variasan helyreigazították, mond­ván, hogy nem 500, hanem „csak" 250-nét valamivel több gyermeket fertőztek meg tudato­san. A kísérletek vezetője Dr. Saul Krug man orvosprofesz­­szor azzal védekezett, hogy kí­sérletei nagyon eredményesek voltak. Megállapították, hogy egy bizonyos mennyiségű gam­­ma-globulin gyógyszer alkalma­zása megelőzi a májgyulladást, vagy pedig megrövidíti a beteg­ség lefolyását. Azonkívül a gyer­mekek előbb-utóbb úgyis fertő­­. zésf kaptak volna, mert ez a fer­tőző betegség Amerika leg­nagyobb gyógyintézetében, ahol 5500 gyermek van, amúgyis min­dennapi betegségnek számit. Azonkívül — védekezett a tanár — a szülők Írásbeli engedélyt adtak a kísérletekhez. Nemcsak a szülők, hanem az állami szervek is hozzájárultak és anyagilag támogatták ezeket a kísérleteket, beleértve az USA haderejét is. Mert a katonákat, akiket Vietnamba küldenek, va­lamint az Amerikai Egyesült Álla­mok ún. békehadosztályainak tagjait most előzetesen gamma­globulin injekciókkal oltják be. Thaler szenátor nem akarta a tudományos alapon kidolgozott megállapítások hasznosságát kétségbe vonni. Csak az eszközt, amelynek révén az eredményeket elérték, találták „erkölcsileg két­ségesnek". A hepatitis-kisérletek ugyanis ellentétben vannak az USA által is elfogadott Helsinki­ben 1964-ben megállapított "eti­kai becsületkódex"-szel, amely az embereken folytatott kísérle­tekre érvényes. E szerint a kísér­leti személynek olyan szellemi, fizikai és jogi állapotban kell lennie, hogy képes legyen sza­bad akaratát teljes mértékben gyakorolni. A willowbrooki szellemileg el­maradt gyermekek nem képe­sek szabad elhatározásból vala­mire is szánni magukat. S csu­pán azért betegednek meg, mi­vel az orvosaik ezt így akarták. (se) BŐRBETEGSÉGEK Egészségügyünk nagy gondot fordít azok­nak a betegségeknek a felszámolására, ame­lyek különösen gyakran fordulnak elő lakosságunk körében. Az első helyen áll a trlchoflzis, azaz a bőr gombás megbetegedé­sei. Ez a betegség elsősorban a mezőgazda­­sági dolgozók között gyakori, s nemcsak az embert támadja meg, hanem a gazdasági állatokat is. A trichofízis fertőző betegség, amely a gazdasági állatokról — tehenekről, borjakról, olykor lovakról — terjed át az emberre, vagy a többi állatokra. A fertőzés­re általában a beteg állatok gondozása közben kerül sor, esetleg a fertőzött széna, szalma kezelése közben, vagy pedig a fertőző gombákkal szennyezett munkaruha továbbít­ja a bajt. A ragályt az egerek, patkányok stb. is terjeszthetik. E megbetegedés tünetei az embernél kö­rülhatárolt vörös foltok alakjában Jelentkez­nek. Ezek a foltok néha megdagadnak és apró gennyes hólyagok keletkeznek rajtuk, máskor csupán csak rózsaszínes pikkelyes és viszkető-piros lesz a bőr a megtámadott helyen. A fertőzés továbbterjed, rendszerint leginkább a test fedetlen részein (kéz, kar, nyak, arc, férfiaknál gyakran az állón). Amennyiben a fertőzés az állón Jelentkezik, több mint valószínű, hogy a borbélynál került rá sor. A trlchoflzis eredményes kezelése ma már nem okoz különösebb gondot, persze na­gyon fontos, hogy a fertőzött személy mielőbb orvoshoz forduljon. A gyógyulás a Trlchophytocis Spofa kenőcs segítségével csupán néhány nap kérdése. A gyógyszert azonban csak szakorvos felügyelete mellett lehet használni. Természetes mindennél fontosabb, hogy magát a fertőzést, illetve terjedését meg­akadályozzuk. A mezőgazdasági dolgozók­nak többet kell törődniük a tisztálkodással, különösen a munka befejezése után (alapos mosakodás, zuhanyozás). A munkaruhát va­lóban csak a munkában szabad hordani, rendszeresen kell fertőtleníteni és váltani. A beteg állatok gondozásánál feltétlenül használjanak kesztyűt. Az állatok fertőzését is meg kell akadá­lyozni. A nap és a friss levegő hiánya elő­segíti a baj terjedését. Az állatgondozóknak rendszeresen figyelniük kell a rájuk bízott állatokat s a betegeket vagy a gyanúsakat azonnal el kell különíteniük s meg kell kezdeni kezelésüket. A beteg állatok a vágó­hídra kerülnek. Az istállók, de különösen ezek padlójának fertőtlenítése, tisztán tar­tása az első és legfontosabb föltétele a be­tegség megelőzésének. A trlchoflzis megelőzésének másik fontos föltétele a kártékony rágcsálók elleni harc, ezek irtása, a hulladék rendszeres eltávolí­tása, s általában a mezőgazdasági épületek tisztán tartása. A mezőgazdasági dolgozók között előfor­duló gyakori megbetegedések között szere­pelnek a bőr egyéb gennyes megbetegedései is, amelyek többnyire fájdalmasak. Ezeket ugyancsak a nagyobb tisztasággal, továbbá megfelelő munkaruhák, kesztyűk hordásával kerülhetjük el» Aránylag ritkán fordul elő a bőr-tuberku­­lőzls, amely ugyancsak az állatokról terjed az emberre. Legtöbbnyire a kézen Jelentke­zik, lila szegélyű dudorokkal. • Az elmondottakon kívül a mezőgazdaság­ban egyre jobban elterjedő vegyszerek alkal­mazása következtében szaporodik a viszke­téssel Járó bőrgyulladások száma is. Itt ugyancsak a védőkesztyű használata előzi meg a bajt. A kezelés minden esetben a bőr­gyógyász dolga. Ugyancsak ritkán fordul elő a bőr fel­­türemlését előidéző fertőzés, amely a tehén fertőzött tőgyéről terjed át a fejő kezére. Ez a Jelenség idővel kezelés nélkül is el­múlik, mindössze néhány hétig tart. Különben ennél Is, csak úgy mint minden betegség esetében, a megelőzésen van a hangsúly. A megelőzéseknek pedig legjobb módszere a rendszeres, alapos tisztálkodás. Dr. Iiudovít Stnka

Next

/
Oldalképek
Tartalom