Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-07-14 / 28. szám
9. Vágja el véglegesen a köldökzsinórt, Ne mondja a lányának: „ha bajba kerülsz, fordulj hozzámt" Ha helyes a kettőjük viszonya, magától Is jön. 10. A közösen meghatározott és Igazságosnak vélt szabályok csak akkor érvényesek, ha mindketten betartják azokat. Ve — meg Is változtathatok! 11. A nyugodt hangú beszélgetések elsimíthatják az ellentéteket. Ne féljen bevallani: „Téved teml" 12. A büntetés gyors legyen. Ne várja meg „majd ha apád hazajön!* 13. A büntetés után közeledjék a lányához és adja tudtára, hogy szereti. Ne engedje e nélküt lefeküdni. 14. Engedje ,vtsszabeszélni" a lányát. Talán Ily módon megtudhat valamit önmagáról! 15. Érettségi után már minden előírás felesleges. A leghelytelenebb szavak, amelyeket sikertelenség esetén mondhat, hogy: *Becsaptál", vagy „Csalódtam benned". 16. Ne kétszlnüsködjék; már az egészen kiest gyermek Is nagyon értelmes. Ha nem akarja, hogy gyermeke alakoskodjon, vigyázzon a saját viselkedésére. 17. Ha megszakadt kettőjük között a kapcsolat, Igyekezzék rábírni a lányát, hogy valaki mással — testvérrel, apával, Idősebb baráttal, vagy barátnővel — legyen őszinte. JÓ pszichiáter Is jó szolgálatot tehet. 18. Semmilyen korban ne állítson fel túl sok szabályt. Az anya hatása nagyon tartós. Amikor a leány átlépi huszadik évét, ha férjhez megy és saját gyermekei vannak, gyakran saját magától visszatér anyjához. KI akarja vívni elismerését. Nem fél tanácsot kérni — hogyan nevelje gyermekeit, hogyan oldhat meg különféle problémákat, végül gyakorta még azzal Is anyjához fordul, hogy hogyan gondozza a férjét. Egy ötvenéves asszonytól hallottam anyja halála után: „Először érzem, hogy nem vagyok kislány. Különös, lélegzet eléllltó érzés.“ A közelmúltban tudtam meg, hogy egy volt betegem, egy gyönyörű 77 éves asszony, komoly műtétre vállalkozott. Egyedül határozta el magát, egyedül ment be a kórházba. Bár nem volt közeli hozzátartozója, de sok barátja és csodálója — köztük Jómagam Is — szívesen megkönnyítette volna számára ezeket a nehéz órákat. De ö egymaga akart határozni, szinte beteges gyönyört érzett, hogy ez sikerült Is neki. Miért? Egyetlen gyermek volt és anyja mindig azt kívánta, hogy álljon a saját lábára. „Ml volt az első gondolata az operáció után?“ — kérdeztem. „Állandóan az járt az eszemben, hogy milyen büszke lenne rám az anyám“ — mondta, — és nevetésébe sírás vegyült. Szerelmi rabszolgák Ami Japánban a gésa, az Dél-KÓreában a klsaenga. A teremtés uralnak szórakoztatására alkalmazott leányokat nevezik így azokban a bizonyos házakban vagy mulatókban. A kóreat ktsaengáknak több ezeréves hagyományuk van, eredetük az Ókort Kína htvatásos táncos- és énekesnőiig vezethető vissza, mert ez a „foglalkozás“ onnan terjedt el Kóreába és Japánba Is. A lányokat rendszerint már kora gyermekkoruktól fogva a férjlak megnyerésének művészetére nevelik. Régebben nemcsak az ének, tánc és szavalat tartozott ehhez a művelethez, hanem a költészet, nyíllövészet, vívás stb. Ismerete Is. Néhány klsaenga hősként vonult be Kórea történelmébe. Mesélnek pl. egy leányról, aki a 17. században ölelésével úgy megmámorosította a megszálló japán hadsereg parancsnokát, hogy mindketten egy folyóba estek és belefulladtak a vízbe. A régi, de mindmáig érvényes hagyomány szerint csak a vendég szórakoztatása és az asztalnál történő kiszolgálás a klsaenga kötelessége. Minden további, amit a szerelem fogalma felölel és ami ezután következik, a klsaenga szabad elhatározásától függ. Mivel ezzel a szigorúan vett erkölcs elveinek eleget tettek, századokon keresztül sikertelenek maradtak a ktsaengák működését betiltani akaró törekvések. Csak a japánoknak sikerült a harmincas években, — miután a század kezdetén uralmuk alá hajtották Kóreát — a ktsaengák házait bezáratni és őket munkásnőkként a gyárakba küldetni. A régi hagyomány — a koreai háborúval egyidejűleg — Ismét feltámadt, amikor amerikai katonák érkeztek az országba. Napjainkban már Dél-Koreában kb. 300 ház, 2—3000 lánnyal működik, amelyeknek csaknem a fele a fővárosban, Szöulban található. Ezeknek a házaknak a felkeresése egyáltalán nem nevezhető olcsó mulatságnak. Éppen ezért többnyire nem magános férfiak, hanem baráti társaságok látogatják. Minden társaságnak külön helyiség áll rendelkezésére és minden férfivendéget egész estén át egy neki beosztott lány szolgál ki és szórakoztat. A szórakozás a ktsaengák által felszolgált 12—15 fogásos lukullust lakomával kezdődik. A lányok gondoskodnak arról, hogy a tányérok és a poharak mindig telve legyenek, meggyújtják vendégeik cigarettáit és nevetnek tréfáikon. Az étkezés befejeztével megjelennek a zenészek és a leányok a kívánságoknak megfelelően nyugati slágereket, vagy kóreat dalokat énekelnek, tangót, csacsacsát, tvlsztet vagy frugot táncolnak a férfiakkal. Egész szolgálatuk alatt, — amely rendszerint 18 órától az éjféli záróráig tart, — minden tettükkel vendégeiket szolgálják, ez alatt az Idő alatt Ok se nem ehetnek, se nem Ihatnak. Hogy munkaidejük lejárta után mit csinálnak, az magánügy. Egy jobb Szöult ktsaenga-házban a látogató 10—20 000 wont fizet egy estéért. Ennek az összegnek az oroszlánrészét természetesen a tulajdonos zsebelt be, a lányok átlagos havi jövedelme 3—3500 won. Akt jól végzi munkáját, még havi 1000 won borravalót Is összeszedhet vendégeitől. Ebből a nem túlzottan magas keresetből kell gondoskodnia ruhatáráról, amelyben európai ruhák és klmonók egyaránt találhatók. A szépségápolás és a fodrász Is sokba kerül. Még mindezek ellenére Is jóval többet keres, mint pl. egy géplrónő, akinek 1300 won a havi fizetése. A klsaenga körülbelül harmincéves kordig folytatja munkáját. Többségük ez Ideig már élettársat talál magának és Igen gyakori az az eset Is, amikor egy jómódú volt vendége elveszi Azonnal tengje foS*t momlf /vieaeyui. (Bunts Illustrierte) delhetl as árut, de lobban szereti, ha látja Is, amit vásárol, esárt bekapcsolja a talevlded készüléket és a képernyőn feltűnik a választott áruház minden jűval zsúfolt belseje. Tessék választani I Anna asszony befelezte otthoni tevékenységét ás az ún. elektromobilon elindul ez Iskola felé. A közlekedési baleset, torlödás, Időszámításunk kétezredik évében már teljesen Ismeretlen fogalmak, hiszen a Járművek számára külön útvonalakat építettek és a közlekedés Irányítását, a „jármű-terelést“ elektronikus gépek végzik. Miközben Anna vlllanymeghajtázű gépkocsija a tanintézet felé halad, érdemes egy pillantást vetni e városra Is. Milyen Is lesz a város röpke harminchárom év múlva? Őszintén szólva ezt e sorok lrö|a még nem tudta. Legfeljebb válogathat a tervek között, mert hiszen már ma Is számtalan terv áll rendelkezésűnkre, tudósok vitatkoznak a legjobb, a leghelyesebb megoldásról. Pascal Jordan müncheni fizikus például a föld alá akarja küldeni az embert. Szerinte a jövó: város a föld alatt. Az emberak nem ablakon át néznek a szabadba, hanem periszkópok ás távé-készUlákek segítségével. A müncheni tudós ugyanis pesszimista, a „bombától“ félti az emberiséget. Sokkal loglkuaabb Edouard Utud|lan francia egyetemi tanár elképzelése, amely szintén számol a föld alatti tár kihasználásával, óspedlg úgy, hogy a mélybe helyezi a pályaudvarokat, raktárhelyiségeket, áruházakat, bankokat, szállodákat, nyomdákat, gyárakat, hogy annál szebb, tisztább legyen a föld felszíne, az ember lakóhelye. Ugyancsak francia szakember készítette el a tengerre épült város terveit. Húsz méter magas oszlopokon állna a város n parti övezetekben, 45 emeletes házakban laknának az emberek, kihasználva a korszerű technika minden vívmányát. Figyelmet érdemel egy harmadik franola, Raymond Lopez elképzelése Is. Szerinte a jövó Pérlzza a magasba nó. A földön helyezik el a tehergépkocsik, három méteres magasságban pedig a személyautók parkolóhelyét. Hát méter magasban épülnek a gyalogjárók, dfszkertek, sportcsarnokok ás ttzletnegyedek. 13—18 méter magasságban lesznek az irodák, majd 18—85 méteres magasságban épülnek a lakások. Természetesen találkozunk egészen fantasztikus elképzelésekkel Is. Ilyen például Walter Jonas zürichi festőművész „tölcsér-városa“. Kétszáz méter átmérójű, 100 méter mély tölcsérvárosok kialakítását tartja a jövó legideálisabb települési formájának. Ennél Jelentűsen reálisabb a tenget fenekén épüló városok terve, hiszen a biológusok, haltenyésztők, a tengermélyben létesített „alga-farmok" dolgozóinak a munkahelyen kell lakást biztosítani. A ma embere elűtt mindez szinte elképzelhetetlen, azonban no feledkezzünk meg Jules Verne könyvekbe Irt „álmairól“, amelyek ma már megszokott valósággá váltak, fis azt Is figyelembe kell venni, hogy a technika az utóbbi negyven-ötven év alatt többet fejlődött, mint a megelőző évezredeken összesen. Három évtized — három békés évtized, háborúktól, fegyverkezési versenytűi mentes évtized — teljesen átalakítja az embert és világát. Párizs 300 kilométer átmérőjű várossá duzzad és Le Havre lesz a klkötűje. Minden európai legalább 3 nyelven beszél és a prágai lakos nem Karlovy Varyban tölti a hétvégi napokat, hanem például Kongóban. A különleges ultraszuperszónikus repülőgépek 8 ezer kilométeres órasebességgel repítik célja felé. — fi — tf&váH*»? hoar zzoratnm ey Bern Z.ta,Hgoaan Uzatatt ” ,ak«rtolflt,
