Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-07-14 / 28. szám

9. Vágja el véglegesen a köldökzsinórt, Ne mond­ja a lányának: „ha bajba kerülsz, fordulj hoz­­zámt" Ha helyes a kettőjük viszonya, magától Is jön. 10. A közösen meghatározott és Igazságosnak vélt szabályok csak akkor érvényesek, ha mind­ketten betartják azokat. Ve — meg Is változ­tathatok! 11. A nyugodt hangú beszélgetések elsimíthatják az ellentéteket. Ne féljen bevallani: „Téved teml" 12. A büntetés gyors legyen. Ne várja meg „majd ha apád hazajön!* 13. A büntetés után közeledjék a lányához és adja tudtára, hogy szereti. Ne engedje e nélküt le­feküdni. 14. Engedje ,vtsszabeszélni" a lányát. Talán Ily módon megtudhat valamit önmagáról! 15. Érettségi után már minden előírás felesleges. A leghelytelenebb szavak, amelyeket sikerte­lenség esetén mondhat, hogy: *Becsaptál", vagy „Csalódtam benned". 16. Ne kétszlnüsködjék; már az egészen kiest gyer­mek Is nagyon értelmes. Ha nem akarja, hogy gyermeke alakoskodjon, vigyázzon a saját viselkedésére. 17. Ha megszakadt kettőjük között a kapcsolat, Igyekezzék rábírni a lányát, hogy valaki más­sal — testvérrel, apával, Idősebb baráttal, vagy barátnővel — legyen őszinte. JÓ pszichiá­ter Is jó szolgálatot tehet. 18. Semmilyen korban ne állítson fel túl sok sza­bályt. Az anya hatása nagyon tartós. Amikor a leány átlépi huszadik évét, ha férjhez megy és saját gyermekei vannak, gyakran saját magától vissza­tér anyjához. KI akarja vívni elismerését. Nem fél tanácsot kérni — hogyan nevelje gyermekeit, ho­gyan oldhat meg különféle problémákat, végül gyakorta még azzal Is anyjához fordul, hogy ho­gyan gondozza a férjét. Egy ötvenéves asszonytól hallottam anyja halá­la után: „Először érzem, hogy nem vagyok kis­lány. Különös, lélegzet eléllltó érzés.“ A közelmúltban tudtam meg, hogy egy volt be­tegem, egy gyönyörű 77 éves asszony, komoly műtétre vállalkozott. Egyedül határozta el magát, egyedül ment be a kórházba. Bár nem volt közeli hozzátartozója, de sok barátja és csodálója — köztük Jómagam Is — szívesen megkönnyítette volna számára ezeket a nehéz órákat. De ö egy­maga akart határozni, szinte beteges gyönyört érzett, hogy ez sikerült Is neki. Miért? Egyetlen gyermek volt és anyja mindig azt kívánta, hogy álljon a saját lábára. „Ml volt az első gondolata az operáció után?“ — kérdeztem. „Állandóan az járt az eszemben, hogy milyen büszke lenne rám az anyám“ — mondta, — és nevetésébe sírás vegyült. Szerelmi rabszolgák Ami Japánban a gésa, az Dél-KÓreában a klsaenga. A teremtés uralnak szórakoztatására alkalmazott leányokat nevezik így azokban a bizonyos házakban vagy mulatókban. A kóreat ktsaengáknak több ezeréves hagyományuk van, eredetük az Ókort Kína htvatásos táncos- és énekesnőiig vezethető vissza, mert ez a „foglal­kozás“ onnan terjedt el Kóreába és Japánba Is. A lányokat rendszerint már kora gyermek­koruktól fogva a férjlak megnyerésének mű­vészetére nevelik. Régebben nemcsak az ének, tánc és szavalat tartozott ehhez a művelethez, hanem a költészet, nyíllövészet, vívás stb. Ismerete Is. Néhány klsaenga hősként vonult be Kórea történelmébe. Mesélnek pl. egy leányról, aki a 17. században ölelésével úgy megmámorosí­totta a megszálló japán hadsereg parancsno­kát, hogy mindketten egy folyóba estek és bele­fulladtak a vízbe. A régi, de mindmáig érvényes hagyomány szerint csak a vendég szórakoztatása és az asztalnál történő kiszolgálás a klsaenga köte­lessége. Minden további, amit a szerelem fogal­ma felölel és ami ezután következik, a klsaenga szabad elhatározásától függ. Mivel ezzel a szigorúan vett erkölcs elveinek eleget tettek, századokon keresztül sikertelenek maradtak a ktsaengák működését betiltani aka­ró törekvések. Csak a japánoknak sikerült a harmincas évek­ben, — miután a század kezdetén uralmuk alá hajtották Kóreát — a ktsaengák házait bezá­ratni és őket munkásnőkként a gyárakba kül­detni. A régi hagyomány — a koreai háborúval egyidejűleg — Ismét feltámadt, amikor ameri­kai katonák érkeztek az országba. Napjainkban már Dél-Koreában kb. 300 ház, 2—3000 lánnyal működik, amelyeknek csaknem a fele a főváros­ban, Szöulban található. Ezeknek a házaknak a felkeresése egyáltalán nem nevezhető olcsó mulatságnak. Éppen ezért többnyire nem magános férfiak, hanem baráti társaságok látogatják. Minden társaságnak külön helyiség áll ren­delkezésére és minden férfivendéget egész estén át egy neki beosztott lány szolgál ki és szórakoztat. A szórakozás a ktsaengák által felszolgált 12—15 fogásos lukullust lakomával kezdődik. A lányok gondoskodnak arról, hogy a tányérok és a poharak mindig telve legyenek, meggyújt­­ják vendégeik cigarettáit és nevetnek tréfái­kon. Az étkezés befejeztével megjelennek a ze­nészek és a leányok a kívánságoknak meg­felelően nyugati slágereket, vagy kóreat dalo­kat énekelnek, tangót, csacsacsát, tvlsztet vagy frugot táncolnak a férfiakkal. Egész szolgála­tuk alatt, — amely rendszerint 18 órától az éjféli záróráig tart, — minden tettükkel vendé­geiket szolgálják, ez alatt az Idő alatt Ok se nem ehetnek, se nem Ihatnak. Hogy munka­idejük lejárta után mit csinálnak, az magán­­ügy. Egy jobb Szöult ktsaenga-házban a látogató 10—20 000 wont fizet egy estéért. Ennek az összegnek az oroszlánrészét természetesen a tulajdonos zsebelt be, a lányok átlagos havi jövedelme 3—3500 won. Akt jól végzi munkáját, még havi 1000 won borravalót Is összeszedhet vendégeitől. Ebből a nem túlzottan magas kere­setből kell gondoskodnia ruhatáráról, amelyben európai ruhák és klmonók egyaránt találhatók. A szépségápolás és a fodrász Is sokba kerül. Még mindezek ellenére Is jóval többet keres, mint pl. egy géplrónő, akinek 1300 won a havi fizetése. A klsaenga körülbelül harmincéves kordig folytatja munkáját. Többségük ez Ideig már élet­­társat talál magának és Igen gyakori az az eset Is, amikor egy jómódú volt vendége elveszi Azonnal tengje foS*t momlf /vieaeyui. (Bunts Illustrierte) delhetl as árut, de lobban szereti, ha látja Is, amit vásárol, esárt bekap­csolja a talevlded készüléket és a kép­ernyőn feltűnik a választott áruház minden jűval zsúfolt belseje. Tessék választani I Anna asszony befelezte otthoni te­vékenységét ás az ún. elektromobilon elindul ez Iskola felé. A közlekedési baleset, torlödás, Időszámításunk két­ezredik évében már teljesen Ismeret­len fogalmak, hiszen a Járművek szá­mára külön útvonalakat építettek és a közlekedés Irányítását, a „jármű-tere­lést“ elektronikus gépek végzik. Miközben Anna vlllanymeghajtázű gépkocsija a tanintézet felé halad, érdemes egy pillantást vetni e város­ra Is. Milyen Is lesz a város röpke harminchárom év múlva? Őszintén szólva ezt e sorok lrö|a még nem tud­ta. Legfeljebb válogathat a tervek kö­zött, mert hiszen már ma Is szám­talan terv áll rendelkezésűnkre, tudó­sok vitatkoznak a legjobb, a leghe­lyesebb megoldásról. Pascal Jordan müncheni fizikus pél­dául a föld alá akarja küldeni az embert. Szerinte a jövó: város a föld alatt. Az emberak nem ablakon át néznek a szabadba, hanem periszkó­pok ás távé-készUlákek segítségével. A müncheni tudós ugyanis pesszimis­ta, a „bombától“ félti az emberiséget. Sokkal loglkuaabb Edouard Utud|lan francia egyetemi tanár elképzelése, amely szintén számol a föld alatti tár kihasználásával, óspedlg úgy, hogy a mélybe helyezi a pályaudvarokat, raktárhelyiségeket, áruházakat, ban­kokat, szállodákat, nyomdákat, gyára­kat, hogy annál szebb, tisztább legyen a föld felszíne, az ember lakóhelye. Ugyancsak francia szakember készí­tette el a tengerre épült város terveit. Húsz méter magas oszlopokon állna a város n parti övezetekben, 45 emeletes házakban laknának az emberek, ki­használva a korszerű technika minden vívmányát. Figyelmet érdemel egy harmadik franola, Raymond Lopez elképzelése Is. Szerinte a jövó Pérlzza a magasba nó. A földön helyezik el a tehergép­kocsik, három méteres magasságban pedig a személyautók parkolóhelyét. Hát méter magasban épülnek a gya­logjárók, dfszkertek, sportcsarnokok ás ttzletnegyedek. 13—18 méter ma­gasságban lesznek az irodák, majd 18—85 méteres magasságban épülnek a lakások. Természetesen találkozunk egészen fantasztikus elképzelésekkel Is. Ilyen például Walter Jonas zürichi festő­művész „tölcsér-városa“. Kétszáz mé­ter átmérójű, 100 méter mély tölcsér­­városok kialakítását tartja a jövó leg­ideálisabb települési formájának. En­nél Jelentűsen reálisabb a tenget fe­nekén épüló városok terve, hiszen a biológusok, haltenyésztők, a tenger­mélyben létesített „alga-farmok" dol­gozóinak a munkahelyen kell lakást biztosítani. A ma embere elűtt mindez szinte elképzelhetetlen, azonban no feled­kezzünk meg Jules Verne könyvekbe Irt „álmairól“, amelyek ma már meg­szokott valósággá váltak, fis azt Is figyelembe kell venni, hogy a techni­ka az utóbbi negyven-ötven év alatt többet fejlődött, mint a megelőző év­ezredeken összesen. Három évtized — három békés évtized, háborúktól, fegyverkezési versenytűi mentes év­tized — teljesen átalakítja az embert és világát. Párizs 300 kilométer át­mérőjű várossá duzzad és Le Havre lesz a klkötűje. Minden európai legalább 3 nyelven beszél és a prágai lakos nem Karlovy Varyban tölti a hétvégi napokat, hanem például Kon­góban. A különleges ultraszuperszóni­­kus repülőgépek 8 ezer kilométeres órasebességgel repítik célja felé. — fi — tf&váH*»? hoar zzoratnm ey Bern Z.ta,Hgoaan Uzatatt ” ,ak«rtolflt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom