Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-07-07 / 27. szám
Csallóköz. Ha ezt a szót halljuk, önkéntelenül is a Pozsonytól—Komáromig húzódó Nagy- és Kis-Duna között elterülő síkságra gondolunk. Az ősi rege Szerint „Aranykertnek" nevezték ezt a szigetet, és a mondta szerint Tündér Ilona birodalma volt. Az idők folyamán Tündér Ilona „unokái" gazdag termőfölddé varázsolták dz egykor zsombékos, ingoványos, vadvizekkel teli területet, ahol ma virágzó mezőgazdaság és állattenyésztés folyik. Csallóköz vidéke földrajzilag és néprajzilag olyan kerek egészet alkot, mint például a székelyföld vagy a kunság. Emlékét feltétlenül meg kell őrizni az utókor számára. Ezt az elvet vallotta a pozsonyi Uránia Tudományos Egyesület is, amikor 1927-ben Somorján, a községháza egyik szobájában megalapította a Csallóközi Múzeumot. Igazgatója, az akkor Somorján működő Khín Antal tanár lett, aki ma a budapesti Mezőgazdasági Múzeum tudományos kutatója. Khin Antal nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel látott munkához. Pár hónapon belül már érté-Bacsúk Pál emlékalbuma-C >% a kés népművészeti tárgyakkal és régi halászati szerszámokkal gyarapította a kezdetleges múzeumot. Csallóköz népe tárgyi adományokkal járult a múzeum fejlesztéséhez. Tanítók, tanárok, diákok kutattak faluról falura a magántulanjdonban levő múzeális értékű régiségek után. Már a múzeum bővítésére került sor, amikor jött a háború és 1945-ben az értékes anyaggyűjtemény nagy része elkallódott. A Csallóközi Múzeum 1965-ben alakult meg újra, Dunaszeidahelyen. A somorjai gyűjteményből még megmaradt értékeket áthozták a múzeum számára kijelölt és műemlékké nylvánitott „Fehér kastélyba", amely a város legrégibb épülete. Ha a városban a Csallóközi Múzeum holléte felől érdeklődünk, senki sem tud felvilágosítást adni. Hogy hol találjuk a Fehér kastélyt, azt minden ötéves gyerek tudja. Nem is művészet rátalálni a város szivében fekvő, kis tarka kerítés és két diszpálma között fehétlő épületre. A bejáratot már nehezebb megtalálni. Az emelet három helyiségében szűkösködik, egyelőre minden cégtábla nélkül, a Csallóközi Múzeum. Az épület többi részét cigány származású polgárok lakják, akik részére már évek óta nem sikerült megfelelőbb lakásról gondoskodni. Marczel Béla igazgató és Sidó Ferenc restaurátor fellegvára ez a három helyiség. Szívesen fogadják a látogatókat, nekik nincs miért szégyenkezniök. Hellyel kínálnak egy Mária Terézia korabeli fotelben, aminek a rugózása talán még régebbi, és felidézik munkájuk eddigi sikereit és az épület rendbehozására vonatkozó ígéreteket, melyek nem valósultak eddig meg. Múzeumi anyag, népművészeti érték, sőt egyedülálló, más múzeumok által irigyelt müérték van itt bőven. Sőt úgy is mondhatnám, hogy egyiktől nem látni a másikat. Az itt heverő halászfelszerelésekből külön halász-szobát lehetne berendezni. A különböző somorjai céhek céhtáblái, ládái és kancsói mind a kézművesség remekei. Tápéi Miklós fafaragó halász alkotásai vetekednek a pásztormüvé-Tápéi mester Búsuló juhásza A millenniumra készült díszkulacs szék legszebb darabjaival. Elkészítette Izsó Miklós Búsuló juhászának a mását is. Bútorok, székek, asztalok, szekrények, menyasszonyi ládák, a XVI - XVII század fafaragásos remekművei sorakoznak egymás mellett. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a somorjai fazekas céh mesterművei, a gótikus jellegű kerámia tojástartó (céhremek), és a millennium emlékére készült, magyaros díszítésű, 1896-ból származó kerámiakulacs. Akkor csak két példányt készítettek belőle, az egyiket József főhercegnek ajándékozták, a másik az itteni múzeum tulajdona. A történelmi múlttal rendelkező múzeális értékek közé tartozik Bacsák Pál, Pozsony vármegye alispánjának nyugalomba vonulása alkalmából kiállított és átadott, sok évi munkásságáért köszönetét tartalmazó jegyzőkönyv 1880-ból. A könyv kékbársony kötését ezüst művészi ötvösmunka díszíti, középütt Pozsony vármegye címerével. És így sorolhatnám tovább. A legértékesebbek a nagy lakattal zárt szekrények és céhládák mélyéről kerülnek elő. A magamfajta látogató még kézbe is foghatja őket. Azonban a Csallóköz múltjára, kézműves mestereinek remekműveire, történelmi múlttal rendelkező értékeire kíváncsi múzeumlátogató vajmi kevéssé élvezheti a múzeum anyagának gazdagságát és szépségét. Nézegetés közben vigyázni kell még arra is, hogy ruháján magával ne vigye Csallóköz, tán még aranyszemcséket tartalmazó porát A múzeum anyaga pedig egyre bővül. Az 1965-ös árvízkor sok emléket elsodortak a Duna hullámai. Menteni kell még a menthetőt. A múzeum két felelős dolgozója délutánonként motorra ül és bejárja Csallóköz régi házait. így igyekeznek „padláskutatásaikkal" feltárni a még ismeretlen értékeket az utókor számára. Dunaszerdahely városa egyre szépül. Új városnegyedek épülnek, új szórakozóhelyek. Csak éppen a Csallóközi Múzeum sorsáról készül úgy a döntés, mint a Lucaszéke. Ez nemcsak fájó pont, hanem kulturális kár VARGA MAGDA A várkonyi kultürházban egy májusi délutánon nagy volt a sürgés-forgás. Igazi fellépés előtti hangulat uralkodott. A faluban levő szoctálts otthon lakát általuk összeállított műsor előadására készültek. Az öltözőben a szereplők munkában elfáradt, kérges kezükkel Igazgatták ruhájukat, hajukat, a várakozás idegesítő, de egyben boldogító ptrossága égett az arcukon. A műsorszámokat olyan közvetlen kedvességgel adták elő, hogy a közönség teljesen megfeledkezett a szereplők koráról. A legtöbbet Túrosán Judit néninek, Domonkos Sándor bácsinak és az énekkar tagjainak tapsoltak. A faluban mindenki örül sikerüknek és már alig várják a következő előadást. Steckler Borbála Dunaszerdahely Kürt: Akt ismeri az érsekújvárl járásban Kürt községet és néhány éve nem járt a faluban, rá sem ismerne. A széles utca két oldalán szép park húzódik, melyet az esti világítás még szebbé tesz. A park létesítésében részt vettek az asszonyok is. Mindenütt segítenek, ahol a falu fejlesztéséről van szó. ök köszöntik az újszülötteket a névadóünnepélyen, az idős házaspárokat házasságkötésük évfordulóján, s nem akarnak lemaradni a konyhaművészet terén sem. Ebben az évben már rendeztek egy főzőtanfolyamot ts, amelyet Mechura Olga vezetett — Írja Szabó Klára, KBrtról. Oroszkán a Rokkantak Szövetségének tagjait taggyűlés keretében üdvözölte a nőbtzottság. Frissítőkkel, virágokkal kedveskedtek nekik. Köszöntötték a kilencvenéves Csudái Júliát, a kilencvenkét éves Hlavata Paulinát, a kilencvenéves Kullnovszky Mihályt. А кит aly t baromfitelepen dolgozó asszonyok egy tojótól 173fi tojáshozamot értek el. Ezzel túlteljesítették a tervet. Május 9-én Klenko Márta csoportját derekasan végzett munkájáért bejegyezték Léván, a JNB-én, a Párt becsületkönyvébe. C s ajk о v községben harminc nő részvételével sütő-fözö tanfolyamot rendezett a nőbtzottság. A tanfolyamon megvitatták a gazdaságosság kérdéseit is. В e s én varró — szabászait tanfolyamot fejeztek be a közelmúltban, amelyet Németh Emília vezetett. A Lévát Mezőgazdasági Szakintézetben Szlovákia minden részéről tanulnak diákok. A tanulók a mezőgazdasági gépek kezelését tanulják két évig. Sok közöttük a lány, akik az iskola elvégzése után gépkezelőként fognak dolgozni a mezőgazdasági nagyüzemekben. Valasek János szaktanító szerint a lányok éppen olyan könnyen elsajátítják a vezetés cslnját-blnját, mint a fiúk. Helányl jános ARANYLAKODALOM ALISTÁLBAN 1. számú ünnepélyes bejegyzés abból az alkalomból, hogy Nagy József és neje Sókt Márta 1917 május 17-én kötött házasságuk 50. évfordulója alkalmából megjelentek a hroboftovól Helyi Nemzeti Bizottságon és fél évszázad előtti házassági fogadalmukat ma aláírásukkal megújították. Kelt. 1967 május 17-én Nagy József férj Sóki Mária feleség Csölle János HNB elnök Ititkár) Ecsi Ttborné a polgári ügyek intézője Ezt a feljegyzést olvassuk az allstáll HNB emlékkönyvében, amelybe most Jegyezték be először az aranylakodalmukat ünneplő hűséges házastársak nevét. A Nőszövetség helyi bizottsága és a HNB vezetősége Is ott volt az ünneplők között. Nagy Józsi bácsit és feleségét mindenki becsüli és Ismeri a községben. Ogy emlegetik még ma Is, mint a falu „ébresztőjét" mert 6 volt a kovácsmester, és a környék népe nap — nap után a kora hajnali kalapácsolás zajára ébredt. Két háborút és nehéz, munkával eltelt 50 esztendőt értek meg eddig egymás oldalán. Nagy gondot fordítottak három élő gyermekük nevelésére, mert az öt közül kettőért korán eljött a halál. Józsi bácsi ma 70 éves, felesége 73, és az aranylakodalom napján nem hiányoztak gyermekeik mellől a nagyszülőket igen szerető unokák sem. Az allstáll kis ház udvarán szentanúként áll még a régi kovácsműhely, némán őrzi az 50 éves hűséges házasélet boldogságának titkát. v. M.
