Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-01-20 / 3. szám

A CSEHSZLOVÁK NŐK SZLOVÁKIAI BIZOTTSÁGÁNAK LEVELE Tisztelt Elvtársnők I Nyolc esztendő alatt tízezrekre nőtt azoknak a falusi asszonyoknak a száma, akik a Földműves­asszonyok Téli Iskolájában új ismeretekre, tudásra tettek szert. A téli iskola utolsó évfolyamai különösen konkrét segítséget jelentett a nagyüzemi mezőgazda­sági termelésben dolgozó asszonyoknak. Lelkiismere­tes, önfeláldozó munkájukat, versenyüket díszoklevél­lel, jelvényekkel értékeltük. Most, amikor lezárul a FATI, meg kell, hogy köszönjük minden szervezőnk­nek, funkcionáriusoknak, nőbizottsági elnöknőknek azt az igyekezetét és áldozatkész munkát, amelyet nyolc éven keresztül a téli iskola szervezésében és sikeréért kifejtettek. Új időszak kezdődik Csehszlovákia nőmozgalmá­nak történetében. Alakul a Csehszlovák Nőszövetség. Januárban és februárban kerül sor községeinkben a Csehszlovák Nőszövetség helyi bizottságainak válasz­tásaira. Felhívjuk minden most választott funkcioná­riusunk figyelmét, hogy a téli iskola befejezésével egy időben a szakmai-politikai nevelés új útjára lépünk. Elkezdjük a földművesasszonyok hároméves szocialista iskoláját. tffyf A FÖLDMŰVESASSZONYOK SZOCIALISTA ISKOLÁJA rA szocialista iskola elsősorban a mezőgazdasági termelés és a felvásárlás feladatainak teljesítését, a munkateimelékenység növelését, a tudomány és technika új ismereteinek alkalmazását, a szakmai ismeretek, a szakképzettség növelését szolgálja majd. Ezenkívül figyelemmel kíséri és segíti a falusi asszo­nyok élet- és munkakörülményeinek javítását, a fia­talok megnyerését a mezőgazdaság számára. A verseny célja lesz az is, hogy elősegítse a falusi asszonyok helyzetének megjavítását, lehetővé tegye érvényesülésüket a mezőgazdasági üzemek munkájá­nak szervezésében és irányításában, bekapcsolódá­sukat a társadalmi életbe. Ez természetesen csak egyik része a szocialista iskolának. A részvevőknek és szervezőknek együtt kell gondoskodniuk a nemzeti bizottsággal és a mező­­gazdasági üzemekkel a szociális intézmények — bölcsődék, óvodák — létesítéséről, a közös étkezés fejlesztéséről, az iskolai étkeztetés biztosításáról, a szolgáltatások kiszélesítéséről, a falusi nők élet- és munkakörülményeinek kulturáltabbá tételéről. A Szocialista Iskola versenyébe minden mezőgaz­daságban dolgozó asszony jelentkezhet, ha kitölti a jelentkezési ivet. Erre írják majd rá minden év eltel­tével, milyen eredményeket ért el, hogyan kapcsoló­dott be a társadalmi munkába, növelte-e szakképzett­ségét. Azokat a dolgozó nőket, akiket három éven át a legjobbakként értékelnek, beírják „A munka arany kalászai" című könyvbe, amelyet minden községben a legjobb dolgozók részére nyitnak. Ebből aztán a pártszervezet, a HNB, a mezőgazdasági üzem; ki­tüntetésre, jutalomra, vezető funkcióba javasolhatja az arra érdemeseket. A Csehszlovák Nőszövetség bizottságai így isméi fő szervezőivé válnak a szocialista iskolának, s min­den évben a nőnapon értékelik majd azokat. A leg­jobb helyi bizottságokat a Csehszlovák Nöszövetség Szlovákiai Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Nő és a Slovenka szerkesztősége tárgyi jutalom­ban, elismerésben részesíti. Sok sikert kívánunk minden mezőgazdaságban dol­gozó nőnek, aki a Szocialista Iskolába bekapcsoló­dott, valamint a nőszövetség új bizottsági tagjainak, minden nőmozgalomban tevékenykedő asszonynak! A Csehszlovák Nők Szlovákiai Bizottsága Magunknak gazdálkodunk A múlt év vége felé a mezőgazdasági dolgozók sokat beszéltek az új tervszerű, irányítási rendszer bevezetéséről. Az emberek különbözőképpen reagál­tak az ezzel kapcsolatos hírekre, tájékoz­tatásokra. Nagyobb részük megértette az új irányítási rendszer előnyét, melynek alapkövetelménye: növelni a mezőgazda­­sági üzemek érdekeltségét a termelés szüntelen növelése mellett. De voltak olyanok is, akik csupán az árnyoldalát látták a dolgoknak; az alapeszközök árá­nak emelését, az adó növekedését stb. Az idő elszaladt, s amiről néhány hó­nappal ezelőtt csak találgattunk, — ma már a gyakorlatban is meggyőződhetünk helyességéről. • Tudnunk kell azonban, hogy az új irányítási rendszer bevezeté­sével járó eredmények, javulások nem jelentkeznek mindjárt az első napokban. A tökéletesített, tervszerű irányítási rendszerben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek részére kiadott irányelvek kimond­ják, hogy: „Az ökonómiailag nem eléggé szilárd szocialista mezőgazdasági üzemek átme­netileg (stabilizációs) támogatásban ré­szesülnek, a piaci termelés növelése cél­jából." Nos, a kissáróiaknak nincs szükségük támogatásra, évek óta már saját lábukon is megállnak. Ezt talán az bizonyítja a legjobban, hogy a múlt évben 1 millió 50 ezer koronát juttattak az oszthatatlan alapba. Persze az új irányítási rendszer azért őket sem hagyta teljesen hidegen. Hogy mit hozott számukra?!... Tárnyik András, a szövetkezet ökonómusa ezt röviden így foglalta össze: — Megtanít gazdálkodni. Saját munkaerőikre, termelőeszközeikre támaszkodhatnak. Ezentúl kétszeresen meg keíl gondolni minden fillér befekte­tést, kiadást. Nem lehet korlátlanul épít­kezéseket folytatni kölcsönre, ha az né­hány éven belül nem térül meg. Idén kellett volna elkezdeniük, de most várnak vele legalább egy évig — hátha az év folyamán más szakaszon nagyobb szük­ség lesz erre a, pénzre. Az önállóság jele már abban is meg­mutatkozik, hogy egy bizonyos fokig ma­guk határozhatják meg, milyen növény termesztésével foglalkoznak majd. Termé­szetesen itt az kerül előnybe, amelyik a helyi viszonyoknak legjobban megfelel. Náluk a búza és a cukorrépa jön számí­tásba. Búzából tavaly például egy 30 hek­táros területen 55 mázsát értek el hektá­ronként. De az átlagos termés hektár­hozama is meghaladta a 37 mázsát. Cukorrépából 580 q termett átlagban a 78 hektáros területen. Ilyen eredmények mellett nem nehéz meghatározni, milyen irányban szakosít­sák a termelést. „Hogy a mezőgazdasági üzemek és egyes személyek anyagi érdekeltsége el­mélyüljön, kiszélesítik a piaci termelés túlteljesítéséért járó prémiumok rendsze­rét. A piaci értékesítésre termelt növény­­termesztési és állattenyésztési termények túlteljesítése esetén prémiumot kap min­den szocialista mezőgazdasági üzem. Mégpedig a túlteljesítésből származó összeg 50 százalékát." A kissáróiak az idei terv alapján a piaci össztermelésüket 283 130 koronával túlteljesítik. A fent említettek szerint en­nek az összegnek a felét prémiumként kapják. Tehát a túlteljesítésből összesen 424 695 koronát könyvelhetnek majd el. A tejtermelés is a jól jövedelmező ter­melési ágak közé tartozik. Különösen a múlt évben mutatkozott ez meg, amikor 2483 literre emelték egy tehén évi fejési átlagát az előző évi 2054 literrel szemben. — Nekünk már nem is annyira a ter­melés növekedésére kell törekednünk, ha­nem inkább a költségek csökkentésére — jegyezte meg Szűcs Béla, a szövetkezet zootechnikusa. Ebben van valami igazság. Mert nem csak az a fontos, hogy mennyit terme­lünk, hanem az is, hogy mennyiért!.. . Náluk egy liter tej önköltsége 1,79 koro­na. A jelenlegi árak mellett nyugodtan kijelenthetik, hogy kifizetődő. Persze, ez még nem a minimum, aminél meg lehet állni. Az önköltségcsökkentést tartották szem előtt a gépi fejés bevezetésekor is. Am nem ment olyan könnyen, mint ahogy azt gondolták. Csökkenteni kellett volna a fejők létszámát. — Mi nem egyeztünk bele. Inkább megelégedünk kevesebb fizetéssel. Ugyanis 25 tehén gondozását két család­tag vállalta, a férjem és én. Hét gyerek mellett csak a férjem segítségével tudok dolgozni — magyarázza Litavszky Mária. — Ha jól összeszámoljuk, nem is kere­sünk kevesebbet, mint a kézi fejésnél. Én a fiammal együtt vállaltam a 25 tehén gondozását, s havonta ketten megkeres­sük a 2000—3000 koronát. Nyáron még többet is. S a gépi fejés nagyon meg­könnyítette a munkánkat — mondja Medvegy Katalin, aki a 15 év alatt nem egyszer kapott már kitüntetést állatgon­dozási munkájáért. A klssáról szövetkezet aránylag jói gépesített. Már csak olyan gépek hiányoz­nak, mint a cukorrépaegyelő, kukorica­törő stb. Tehát a gépek vásárlására nag> összeget nem kell fordítaniuk. Az 1120 hektáros szövetkezetben 196 állandó dolgozót tartanak nyilván. A ta­gok átlagos életkora 42 év. A magas kor­határra tehát nem panaszkodhatnak, c többséget fiatalok képezik. Inkább szám­beli hiány mutatkozik. S ezen nem lehel egyik napról a másikra javítani. Ha őszinték akarunk lenni, azt Is meg kell mondanunk, hogy nincs is honnan venni az embereket. Az utóbbi időben tízen — traktorosok, szerelők — kérték felvételüket a szövetkezetbe. Tehát, aki foglalkozása szerint otthon munkát talál magának, 02 úgyis hazamegy. Mert ma már az ipar­ban sem keresnek többet, mint a szövet­kezetben. Egy állandó dolgozó havi kere­sete 1966-ban meghaladta az 1800 koro­nát. S ezenkívül minden norma után (szi­lárd bérezés van), 1,50 kg gabonát is kapnak. A munkaidő sem olyan hosszú. Az állattenyésztésben például elég a 6 óra intenzív munka. A munkaerőtoborzásban egyedüli lehe­tőség abban mutatkozik, hogy a szomszé­dos — nagysáról — szövetkezetből ma­gukhoz „csalják” a dolgozókat. A társa­dalmi forrásból adódó munkaerőalap rá­juk eső részét erre a célra fordítják majd. Nagy gondot okoz a szakképzettség hiánya is. Kevés az érettségizett, a szak­iskolát végzők száma. Nehéz megqyőzni az embereket, hogy távúton tanuljanak tovább. Ebből a nagy szövetkezetből csu­pán a gépesítő jár a szepsi mezőgazda­­sági technikumba. A többieknek tanfolya­mokat, téli iskoláztatásokat tartanak. „A munkaerők állandósításának és gyarapodásának érdekében a mezőgaz­­dasáqban kialakítják a mezőgazdasági vállalatok lakásépítési alapját. A lakás­építést szövetkezeti, vállalati és egyéni formában biztosítják." A lakásépítési alap sokban hozzájárul majd a fiatal munkaerők megtartásához. Gondoltak ők már erre elqbb is — ezért fogtak hozzá a néqylakásos családi ház építéséhez, Idén már el is készül, így Kis Kálmán gépjavító, Tóth István traktoros, és Béres Béla kocsis családjával eqyütt elfoglalhatja a majdnem ingyenes szövet­kezeti lakást. A negyediknek még nem akadt gazdája. Bizonyára az sem hagy majd magára sokáig váratni!... Az új irányítási rendszer lényeqe rövi­den a felsoroltakban mutatkozik meg. Hogy ezt mennyire tudják kihasználni, az a szövetkezetek vezetőitől, a tagságtól is függ. H. Zsebik Sarolta Medvegy Katalin 13 éve dolgo­zik az állattenyésztésben. Jelen-Litavszky Mária hét gyermek édesanyja 'O > 'S ic; .я a. сл — Az adás vételi kapcsola­tok rendezése őrlési meg­takarítást jelent számunkra — mondta Tárnyik András, a szövetkezet ökonómusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom