Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-04-07 / 14. szám

{/ JÁRÁSRA NAGY SZAVAK NÉLKÜL de annál nagyobb lelkesedéssel és elhatáro­zással zajlott le Léván a nőszövetség járási konferenciája. Ebben a járásban a legkeve­sebb alkalmaztatás! lehetőség az iparban és a legtöbb a mezőgazdaságban van. Ezért a lévai járás munkalehetőségei főleg a mező­­gazdaságban vannak. Tehát a mezőgazdaság­ban dolgozó nők problémáit és munkakörül­ményeit vitatták a legtöbbet a küldöttek. A kérdések legtöbbje a jobb munkakörülmé­nyek megteremtése, a közszolgáltatások meg­javítása, a bölcsődék kapacitásának növelése és a termelő szövetkezetek munkakörülményei­nek megjavítása körül forgott. Kevés a munka­­lehetőség, jelenleg 800 nő vár elhelyezésre a járásban. De még ez sem a teljes szám. Törekedniük kell arra, hogy egész éven át megteremtsék a folyamatos munkalehetősé­geket. Ez szorosan összefügg a járás iparosí­tásával. Tavaly január elsején már megkezd­ték Léván a textilgyár építését. 1970-ben kezd működni az üzem első részlege. De addig is azon kell lenniük, hogy minél több ember megtalálja az érvényesülést. — Az asszonyok tudnak dolgozni, de meg kell nekik teremteni a megfelelő körülménye­ket, — mondta lelkesen Bahyl'ová elvtársnő, a jablonovcei földművesszövetkezet elnöke. A nők a szövetkezetben látástól vakulásig dolgoznak, reggel hatkor kelnek és éjjel fe­­küsznek le. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy róluk gondoskodjunk. Elsősorban a szövetke­zetek rossz ellátottságára gondolok. A vitában 12-en vettek részt. Nemegyszer merült fel a cigánykérdés. Nagyon sok gondot okoz ez a lévai járásban. Bakonyi Mária a zeliezovcei óvoda igazgatója amiatt panasz­kodott, hogy Zeliezovcén a 45 cigány szárma­zású iskolaköteles gyerekből 17-et nem osztá­lyozhattak, mert rendszertelenül jártak isko­lába. Baranyi Gabriella, a Nyugat-Szlovákiai Pék­üzem dolgozója is a közszolgáltatások meg­javításáért emelt szót, Az asszonyok munkáját nagyon gátolja az üzletek rossz ellátottsága. Léván például nincs félkészáru bolt. Az orvosi szolgálat sem kielégítő. Vetráková elvtársnő az andezit-gyár dolgozója az asszonyok mun­kaidejének csökkentéséről beszélt és a nők munkájának nem megfelelő értékeléséről. A felvetett kérdésekre Jozef Urban, a lévai járás vezető párttitkára adta meg a választ. A járás elsősorban a gazdasági kérdéseket részesítette előnyben. Ezért maradt el a fent említett hiányosságok megoldása. De most már iparkodni fognak minél több óvodát léte­síteni, kibővíteni az üzleti hálózatot és meg­teremteni a jobb munkakörülményeket, főleg a nőknek. De az asszonyoknak is igyekezniük kell, hogy nagyobb műveltségre tegyenek szert. így majd többen vállalhatnak funkciókat nemcsak a nőszervezetekben, de a politikai és gazdasági élet minden szakaszán. A hasznos és érdekes vita után megválasz­tották a nőszövetség járási vezetőségének tag­jait. Elnöknő Alica Benuchová, a kilencéves alapfokú iskola tanítónője és titkár Emília Jaíicová Tett. К. E. GALANTA A galántai Mezőgazdasági Tanonciskola nagytermében tartották meg a galántai járás nőbizottságainak járási konferenciáját. A beszámolót Vaneková Anna, a járási nő­­bizottság titkárnője tartotta. Beszédében kiértékelte a nő­bizottságok eddigi munkáját, majd az újonnan alakult Csehszlovák Nőszövetség előtt álló feladatokat ismertette. A járási pártszervezet és a nemzeti bizottságok vezetésé­vel, és a nőbizottságok aktiv segítségével, a galántai járás 53 községe közül 49-ben megválasztották a Csehszlovák Nőszövetség új vezetőségét. A helyi választások alkalmával összesen 545 vezetőségi tagot választottak a helyi vezető­ségbe, 149-et az ellenőrző bizottságokba és 175 küldöttet jelöltek a járási konferenciára. A járási konferencián a küldötteken kívül a járás vezetői is részt vettek. Asztalos Ondrej az SZKP JB főtitkára üdvözlő beszédében értékelte a járási nöbizottság eddigi munkáját, a nők aktív helytállását a járás épitési és kulturális munkáiban. A járás 26 községéből és két állami gazdaságból 3702 nő kapcsolódott be a mezőgazdaságban dolgozó nők téli isko­lájának Vlll-ik évfolyamába. Hogy a nők sikeresen végez­ték feladataikat, ezt bizonyítják az elért eredmények. Selice községben 8,9 literes tejhozamot értek el egy tehéntől. A mostovai EFSZ sertésgondozói a kocáktól a tervezett 13 malac helyett évente 16 malacot neveltek fel. A ma­­tuskovói EFSZ zöldségtermelői 200 000 koronával lépték túl a piacra szánt termelést. A nők nagyobb fokú alkalmaztatására több óvodára és bölcsődére lenne szüksége a járásnak. Ma a dolgozó anyák gyermekeinek csak 45 százalékát tudják óvodákban el­helyezni. A felszólalók közül Szépe Terézia, a királyrévi újonnan alakult nőszövetség elnöke arról számolt be, hogy a község 420 asszonya közül ma már 180 dolgozik állandó munka­helyen, 53-an idénymunkások. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaság kacsafarmja dolgozóinak 95 százaléka nő. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50-ik évfordu­lója tiszteletére a nők szép kötelezettségeket vállaltak munkahelyükön. Ennek a nemzeti bizottságok által beje­lentett értéke, járási méretben 30 182 000.— korona. V. M. Őszinte szóval Kartonlapból kinyírt piros szív fekszik előttem. Szét­nyitom. A belső oldalon gyermekes betűkkel ez áll: „Szeretettel ajándékozza Alizka.“ Az úttörők teljes ünnepélyességgel vonultak be a tere­­besi művelődési otthonba, s a kis piros kendős lányok és fiúk minden jelenlevőnek átnyújtottak egy saját készítményű paplrszívet. Ilyen közvetlen hangulatban kezdődött Terebesen a Csehszlovák Nőszövetség járási konferenciája és így is folytatódott. Az asszonyok örömmel beszéltek a munkájukról, az elért eredményekről, de nyíltan, minden kertelés nélkül rámutattak a hiányosságokra, és a sok esetben elő­forduló hanyagságokra is. A kétszázhárom jelenlevő asszony közül huszonötén szólaltak fel. Huszonöt falu problémája bontakozott ki szavuk nyomán, de ezek olyan gondok és nehézségek voltak, amelyek magukba foglalták a járás többi köz­ségének problémáit is. A legégetőbb feladat: a nők alkalmaztatása. Az ország területén a terebesi járásban van a legkevesebb lehetőség a nők foglalkoztatására. Mintegy kilencezer munkaképes nő szeretne álláshoz jutni. Sajnos a járásban csupán a terebesi élelmiszerkombinátban és a vajáni villany­telepen van lehetőség, ahol az asszonyok a mezőgazda­ságon kívül tömegesen dolgozhatnak. Kelet-Szlovákia e legkeletibb csücskében is szükség lenne olyan üzemre, amely az itteni nyersanyagokat — értve ezalatt első­sorban a mezőgazdasági termékeket — dolgozná fel, s ezzel egyidejűleg foglalkoztatná azt a sok asszonyt, aki mindezideig munkára vár. Több felszólalásból hallottuk, mennyire szükségessé vált az iskolák problémáinak megoldása is. Sok község­ben még a háború előtti régi, nedves iskolákban tanul­nak a gyerekek, Michalik elvtársnő, a bolyi nőszövet­ség küldötte például elpanaszolta, hogy a régi iskolából a gyerekeknek át kellett költözniük a kultúrházba, mert az iskolában olyan magas a talajvíz, hogy lehetetlen ott a tanítást folytatni. Mielőbb új iskolaépületre lenne szükségük. Sajnos az építéssel kapcsolatban sok nehéz­ségbe ütköznek. Cervená tanítónő is arról beszélt, mennyire meg­nehezíti a pedagógiai munkát az iskolaépület hiánya. A délutáni tanítás alatt sokkal kevesebb eredményt lehet elérni, mint délelőtt. Terebesen már évek óta két mű­szakban tanítanak. Legfőbb ideje, hogy ez egy új iskola építésével megszűnjön. Pribeko Anna Nagytárkányból elmondta, hogy náluk a fiatalok esténként kocsmába járnak, mert nincs a falu­ban művelődési otthon, ahol megfelelően szórakozhat­nának. Bohajcová elvtársnő is a művelődési otthon és az óvoda hiányosságairól beszélt. Zemplinské Jastrabie-ről egy kipirult arcú, népvise­letbe öltözött menyecske tolmácsolta az asszonyok pa­naszát: nem hoznak a faluba barna kenyeret! Sokszor Terebesre kell menni, ha jó minőségű, barna kenyeret akarnak enni. S ez nemcsak fölösleges költséget, de idő­­veszteséget is jelent. Az asszonyok napokat hiányoznak emiatt a munkából. Pásztor Anna is megemlítette, hogy az üzletekben sokszor a legelemibb árucikk hiányzik — nem is be­szélve az udvarias kiszolgálás hiányáról! . . . Persze, a hiányosságok mellett majd mindegyik fel­szólaló elismerte az eredményeket is. A nőbizottságok jelentős munkát fejtettek ki a falvakban. Sokat foglal­koztak a cigány származású polgárok nevelésével. Főző­tanfolyamokat, egészségügyi előadásokat rendeztek szá­mukra. Főleg Királyhelmecen, Vajánban, Gálszécsen sikerült jelentős eredményt elérni ezen a téren. A NOSZF tiszteletére több községben értékes kötele­zettséget vállaltak. Vojkán például 180 brigádórát dol­goznak le a nőszövetség tagjai. Csernőn 119 egyéni kötelezettség vállalás született az évforduló tiszteletére. Szlovák, magyar, ukrán nyelven hangzottak el az értékesebbnél értékesebb felszólalások. Különböző nyel­ven, de egy céllal beszéltek az asszonyok: eltüntetni a hiányosságokat, az eddiginél könnyebb és jobb életet teremteni a falvakban. ZS. S. Gál Júlia csendes, finom egyéniségében erős, szívós ember lakozik, Nagyon szerette a férjét. Hatéves házasok voltak, amikor özvegyi fátyol került a fejére. Azóta a fe­kete szín ott kísért az életében. Csendes hangjában őszi eső pereg, de a szomorú­ság sem tudta leverni, megbontani életé­nek egységét. Leánykorát Hnúsfán töltötte. Ahogy mondja, csupa dal volt az élete. Édesapja erdész, férje patikus volt. Szeretett táncol­ni, dalolni, szerepelni. Tizennyolc éves kora óta volt a 2ivena, Sokol, Vöröskereszt tag­ja. A front alatt a sebesült partizánok ré­szére szállította az élelmet. Férje halála után Ipolyságra költözött, az elhagyott családi házba. A férje magyar volt, ő is, gyermekei is szépen beszélnek magyarul. Minden közös munkából kiveszi a részét. Ipolyság polgárai megbecsülik. Néhány éve a nőbizottság elnöke, s most ismételten őt jelölték. Hat éve dolgozik a városi kesztyűkészítő üzemben. Az üzem tíz kitüntetett munkás­nője közé tartozik. Soha nem varrt azelőtt kesztyűt. Nehezen ment az első pár elké­szítése. Véletlen hogy ma, amikor a nő­szövetség tagjait választják, negyvenhete­dik születésnapját ünnepli. Kovács István, a városi nemzeti bizottság titkára, virággal köszönti. Utána a többi asszony. Halvány arca aprányi rózsaszínt ölt. — Miért hord mindig feketét? — Megszoktam. A gyermekeimtől kará­csonyi ajándékba is fekete ruhát kaptam. Akkor azt kérdeztem tőlük, miért vettek nekem feketét? Anyuka — mondták — ne­künk ebben tetszel a legjobban I Az állandó feketéhez még fiatal — gon­dolom — de Gál Júliában férje halála után ott maradt egy nagyon erős fekete árnyalat. Ott borzong a szemében, egész lényében. Akkor is érződne, ha piros ruhát öltene. De a szíve tele van szeretettel. Egész életét gyermekeinek szentelte, Péter fia nyolcadikos és fánkot süt odahaza. Tizennyolc éves Gabikája a beszterce­bányai oktatásügynél dolgozik. — Holnap hazajön — rebben az öröm az édesanya ajkán aprányi sóhajokban. (My) Nőszövetségi elnöknő

Next

/
Oldalképek
Tartalom