Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-04-07 / 14. szám
{/ JÁRÁSRA NAGY SZAVAK NÉLKÜL de annál nagyobb lelkesedéssel és elhatározással zajlott le Léván a nőszövetség járási konferenciája. Ebben a járásban a legkevesebb alkalmaztatás! lehetőség az iparban és a legtöbb a mezőgazdaságban van. Ezért a lévai járás munkalehetőségei főleg a mezőgazdaságban vannak. Tehát a mezőgazdaságban dolgozó nők problémáit és munkakörülményeit vitatták a legtöbbet a küldöttek. A kérdések legtöbbje a jobb munkakörülmények megteremtése, a közszolgáltatások megjavítása, a bölcsődék kapacitásának növelése és a termelő szövetkezetek munkakörülményeinek megjavítása körül forgott. Kevés a munkalehetőség, jelenleg 800 nő vár elhelyezésre a járásban. De még ez sem a teljes szám. Törekedniük kell arra, hogy egész éven át megteremtsék a folyamatos munkalehetőségeket. Ez szorosan összefügg a járás iparosításával. Tavaly január elsején már megkezdték Léván a textilgyár építését. 1970-ben kezd működni az üzem első részlege. De addig is azon kell lenniük, hogy minél több ember megtalálja az érvényesülést. — Az asszonyok tudnak dolgozni, de meg kell nekik teremteni a megfelelő körülményeket, — mondta lelkesen Bahyl'ová elvtársnő, a jablonovcei földművesszövetkezet elnöke. A nők a szövetkezetben látástól vakulásig dolgoznak, reggel hatkor kelnek és éjjel feküsznek le. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy róluk gondoskodjunk. Elsősorban a szövetkezetek rossz ellátottságára gondolok. A vitában 12-en vettek részt. Nemegyszer merült fel a cigánykérdés. Nagyon sok gondot okoz ez a lévai járásban. Bakonyi Mária a zeliezovcei óvoda igazgatója amiatt panaszkodott, hogy Zeliezovcén a 45 cigány származású iskolaköteles gyerekből 17-et nem osztályozhattak, mert rendszertelenül jártak iskolába. Baranyi Gabriella, a Nyugat-Szlovákiai Péküzem dolgozója is a közszolgáltatások megjavításáért emelt szót, Az asszonyok munkáját nagyon gátolja az üzletek rossz ellátottsága. Léván például nincs félkészáru bolt. Az orvosi szolgálat sem kielégítő. Vetráková elvtársnő az andezit-gyár dolgozója az asszonyok munkaidejének csökkentéséről beszélt és a nők munkájának nem megfelelő értékeléséről. A felvetett kérdésekre Jozef Urban, a lévai járás vezető párttitkára adta meg a választ. A járás elsősorban a gazdasági kérdéseket részesítette előnyben. Ezért maradt el a fent említett hiányosságok megoldása. De most már iparkodni fognak minél több óvodát létesíteni, kibővíteni az üzleti hálózatot és megteremteni a jobb munkakörülményeket, főleg a nőknek. De az asszonyoknak is igyekezniük kell, hogy nagyobb műveltségre tegyenek szert. így majd többen vállalhatnak funkciókat nemcsak a nőszervezetekben, de a politikai és gazdasági élet minden szakaszán. A hasznos és érdekes vita után megválasztották a nőszövetség járási vezetőségének tagjait. Elnöknő Alica Benuchová, a kilencéves alapfokú iskola tanítónője és titkár Emília Jaíicová Tett. К. E. GALANTA A galántai Mezőgazdasági Tanonciskola nagytermében tartották meg a galántai járás nőbizottságainak járási konferenciáját. A beszámolót Vaneková Anna, a járási nőbizottság titkárnője tartotta. Beszédében kiértékelte a nőbizottságok eddigi munkáját, majd az újonnan alakult Csehszlovák Nőszövetség előtt álló feladatokat ismertette. A járási pártszervezet és a nemzeti bizottságok vezetésével, és a nőbizottságok aktiv segítségével, a galántai járás 53 községe közül 49-ben megválasztották a Csehszlovák Nőszövetség új vezetőségét. A helyi választások alkalmával összesen 545 vezetőségi tagot választottak a helyi vezetőségbe, 149-et az ellenőrző bizottságokba és 175 küldöttet jelöltek a járási konferenciára. A járási konferencián a küldötteken kívül a járás vezetői is részt vettek. Asztalos Ondrej az SZKP JB főtitkára üdvözlő beszédében értékelte a járási nöbizottság eddigi munkáját, a nők aktív helytállását a járás épitési és kulturális munkáiban. A járás 26 községéből és két állami gazdaságból 3702 nő kapcsolódott be a mezőgazdaságban dolgozó nők téli iskolájának Vlll-ik évfolyamába. Hogy a nők sikeresen végezték feladataikat, ezt bizonyítják az elért eredmények. Selice községben 8,9 literes tejhozamot értek el egy tehéntől. A mostovai EFSZ sertésgondozói a kocáktól a tervezett 13 malac helyett évente 16 malacot neveltek fel. A matuskovói EFSZ zöldségtermelői 200 000 koronával lépték túl a piacra szánt termelést. A nők nagyobb fokú alkalmaztatására több óvodára és bölcsődére lenne szüksége a járásnak. Ma a dolgozó anyák gyermekeinek csak 45 százalékát tudják óvodákban elhelyezni. A felszólalók közül Szépe Terézia, a királyrévi újonnan alakult nőszövetség elnöke arról számolt be, hogy a község 420 asszonya közül ma már 180 dolgozik állandó munkahelyen, 53-an idénymunkások. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaság kacsafarmja dolgozóinak 95 százaléka nő. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50-ik évfordulója tiszteletére a nők szép kötelezettségeket vállaltak munkahelyükön. Ennek a nemzeti bizottságok által bejelentett értéke, járási méretben 30 182 000.— korona. V. M. Őszinte szóval Kartonlapból kinyírt piros szív fekszik előttem. Szétnyitom. A belső oldalon gyermekes betűkkel ez áll: „Szeretettel ajándékozza Alizka.“ Az úttörők teljes ünnepélyességgel vonultak be a terebesi művelődési otthonba, s a kis piros kendős lányok és fiúk minden jelenlevőnek átnyújtottak egy saját készítményű paplrszívet. Ilyen közvetlen hangulatban kezdődött Terebesen a Csehszlovák Nőszövetség járási konferenciája és így is folytatódott. Az asszonyok örömmel beszéltek a munkájukról, az elért eredményekről, de nyíltan, minden kertelés nélkül rámutattak a hiányosságokra, és a sok esetben előforduló hanyagságokra is. A kétszázhárom jelenlevő asszony közül huszonötén szólaltak fel. Huszonöt falu problémája bontakozott ki szavuk nyomán, de ezek olyan gondok és nehézségek voltak, amelyek magukba foglalták a járás többi községének problémáit is. A legégetőbb feladat: a nők alkalmaztatása. Az ország területén a terebesi járásban van a legkevesebb lehetőség a nők foglalkoztatására. Mintegy kilencezer munkaképes nő szeretne álláshoz jutni. Sajnos a járásban csupán a terebesi élelmiszerkombinátban és a vajáni villanytelepen van lehetőség, ahol az asszonyok a mezőgazdaságon kívül tömegesen dolgozhatnak. Kelet-Szlovákia e legkeletibb csücskében is szükség lenne olyan üzemre, amely az itteni nyersanyagokat — értve ezalatt elsősorban a mezőgazdasági termékeket — dolgozná fel, s ezzel egyidejűleg foglalkoztatná azt a sok asszonyt, aki mindezideig munkára vár. Több felszólalásból hallottuk, mennyire szükségessé vált az iskolák problémáinak megoldása is. Sok községben még a háború előtti régi, nedves iskolákban tanulnak a gyerekek, Michalik elvtársnő, a bolyi nőszövetség küldötte például elpanaszolta, hogy a régi iskolából a gyerekeknek át kellett költözniük a kultúrházba, mert az iskolában olyan magas a talajvíz, hogy lehetetlen ott a tanítást folytatni. Mielőbb új iskolaépületre lenne szükségük. Sajnos az építéssel kapcsolatban sok nehézségbe ütköznek. Cervená tanítónő is arról beszélt, mennyire megnehezíti a pedagógiai munkát az iskolaépület hiánya. A délutáni tanítás alatt sokkal kevesebb eredményt lehet elérni, mint délelőtt. Terebesen már évek óta két műszakban tanítanak. Legfőbb ideje, hogy ez egy új iskola építésével megszűnjön. Pribeko Anna Nagytárkányból elmondta, hogy náluk a fiatalok esténként kocsmába járnak, mert nincs a faluban művelődési otthon, ahol megfelelően szórakozhatnának. Bohajcová elvtársnő is a művelődési otthon és az óvoda hiányosságairól beszélt. Zemplinské Jastrabie-ről egy kipirult arcú, népviseletbe öltözött menyecske tolmácsolta az asszonyok panaszát: nem hoznak a faluba barna kenyeret! Sokszor Terebesre kell menni, ha jó minőségű, barna kenyeret akarnak enni. S ez nemcsak fölösleges költséget, de időveszteséget is jelent. Az asszonyok napokat hiányoznak emiatt a munkából. Pásztor Anna is megemlítette, hogy az üzletekben sokszor a legelemibb árucikk hiányzik — nem is beszélve az udvarias kiszolgálás hiányáról! . . . Persze, a hiányosságok mellett majd mindegyik felszólaló elismerte az eredményeket is. A nőbizottságok jelentős munkát fejtettek ki a falvakban. Sokat foglalkoztak a cigány származású polgárok nevelésével. Főzőtanfolyamokat, egészségügyi előadásokat rendeztek számukra. Főleg Királyhelmecen, Vajánban, Gálszécsen sikerült jelentős eredményt elérni ezen a téren. A NOSZF tiszteletére több községben értékes kötelezettséget vállaltak. Vojkán például 180 brigádórát dolgoznak le a nőszövetség tagjai. Csernőn 119 egyéni kötelezettség vállalás született az évforduló tiszteletére. Szlovák, magyar, ukrán nyelven hangzottak el az értékesebbnél értékesebb felszólalások. Különböző nyelven, de egy céllal beszéltek az asszonyok: eltüntetni a hiányosságokat, az eddiginél könnyebb és jobb életet teremteni a falvakban. ZS. S. Gál Júlia csendes, finom egyéniségében erős, szívós ember lakozik, Nagyon szerette a férjét. Hatéves házasok voltak, amikor özvegyi fátyol került a fejére. Azóta a fekete szín ott kísért az életében. Csendes hangjában őszi eső pereg, de a szomorúság sem tudta leverni, megbontani életének egységét. Leánykorát Hnúsfán töltötte. Ahogy mondja, csupa dal volt az élete. Édesapja erdész, férje patikus volt. Szeretett táncolni, dalolni, szerepelni. Tizennyolc éves kora óta volt a 2ivena, Sokol, Vöröskereszt tagja. A front alatt a sebesült partizánok részére szállította az élelmet. Férje halála után Ipolyságra költözött, az elhagyott családi házba. A férje magyar volt, ő is, gyermekei is szépen beszélnek magyarul. Minden közös munkából kiveszi a részét. Ipolyság polgárai megbecsülik. Néhány éve a nőbizottság elnöke, s most ismételten őt jelölték. Hat éve dolgozik a városi kesztyűkészítő üzemben. Az üzem tíz kitüntetett munkásnője közé tartozik. Soha nem varrt azelőtt kesztyűt. Nehezen ment az első pár elkészítése. Véletlen hogy ma, amikor a nőszövetség tagjait választják, negyvenhetedik születésnapját ünnepli. Kovács István, a városi nemzeti bizottság titkára, virággal köszönti. Utána a többi asszony. Halvány arca aprányi rózsaszínt ölt. — Miért hord mindig feketét? — Megszoktam. A gyermekeimtől karácsonyi ajándékba is fekete ruhát kaptam. Akkor azt kérdeztem tőlük, miért vettek nekem feketét? Anyuka — mondták — nekünk ebben tetszel a legjobban I Az állandó feketéhez még fiatal — gondolom — de Gál Júliában férje halála után ott maradt egy nagyon erős fekete árnyalat. Ott borzong a szemében, egész lényében. Akkor is érződne, ha piros ruhát öltene. De a szíve tele van szeretettel. Egész életét gyermekeinek szentelte, Péter fia nyolcadikos és fánkot süt odahaza. Tizennyolc éves Gabikája a besztercebányai oktatásügynél dolgozik. — Holnap hazajön — rebben az öröm az édesanya ajkán aprányi sóhajokban. (My) Nőszövetségi elnöknő
