Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1967-03-31 / 13. szám

Szépül a VAROSUK Bratislava ma már nemcsak ezeréves múltra vissza­tekintő patinás város. A felszabadulástól számított huszonkét esztendő alatt Szlovákia politikai, gazda­sági és kulturális központjává fejlődött. Lakosainak száma kétszeresre emelkedett. A Bratislavára olyan jellegzetes négytornyú vár visszakapta régi, Mária Terézia korbeli pompáját. A vár alatt hömpölygő vén Duna már nem a régi váralja omladozó házaira és szűk sikátoraira tekint, hanem a Duna partján épülő új lakónegyedekre, a Csalogány völgyben fel­épített új szakszervezeti üdülőre. A város Dévény felé Is terjeszkedik. A lakosok száma 1970-re eléri a 300 ezret, 1980-lg pedig 350 ezerre emelkedik. Az egyre nagyobb lakásigényeket a 13 új lakónegyed bizto­sítja a dolgozók számára. A város közepén, a Kő­téren, hatalmas üzletház és szálló épül. A Patrongyár mellett a Brnoba vezető országút mellett terül el a tudományok városa. Az első épüle­tet hét évvel ezelőtt kezdték építeni és a tervek sze­rint 1972-ben kerül sor a 16 tudományos kutató­­intézet teljes befejezésére. Új híd épül az öreg Dunán, mert a régi már korántsem alkalmas a gyors és biztonságos közle­kedés lebonyolítására. Az elképzelés Bratislavában született, a tervezést és kivitelezést magyar mérnökök és munkások fogják végezni. A Duna medrét egyetlen, 306 méter hosszú támasz­köz hidalja át. Az acélszerkezetű hídra kétoldalról feszített vasbeton feljárók vezetnek. A híd egyetlen, A betű formájú, 80 méter magas pillére a Duna Jobb partján lesz. A pillér hátradől mint egy óriás, és há­rom pár ferdén vezetett kábelsoron tartja a hidat. Gondolatban már a 17 méter széles, a járókelők részére fedett járdával ellátott hídon Járunk. A pillér ferde tartóiban lépcsőn, vagy liften megyünk fel a tetején elhelyezett kávéházba, Innen, mint egy üveg­repülőgépből gyönyörködhetünk a város panorámá­jában. Mindebből azonban még csak a tervrajz a valóság. A hídavatáslg még 5—6 évi fárasztó mun­kára lesz szükség. A barátság és az együttműködés teremti meg Európa egyik legmodernebb és legszebb hídját. Szép eredmények, nagy tervek jellemzik Bratislava jelenét és jövőjét. A szovjet katonák által felszabadí­tott városban lüktet az élet és a láthatáron a barát­ság kőolaj vezeték állomása, a Slovnaft kéményének lángja festi rózsaszínre az eget a város felett. B. Schreiber és CTK felvételei Varga Magda AZ ASSZONYOK HOZZAJARULASAVAL A dohánytermesztésben Janó Ká­roly vezetésével dolgoznak a kis­­kozmányi asszonyok; kitűnő csopor­tot alkotnak. Sokszor segítenek egy­másnak. Am munkájukról beszélje­nek Inkább a számok. A múlt évben a 19 hektáros területről a tervezett 330 000 koronát 506 000-re teljesítet­ték. A dohánytermesztésben dolgozó asszonyoknak köszönhető, hogy osz­talékként a szövetkezetben 386 210 koronát fizethettek ki. Az asszonyok idén is hasonló eredményekkel akar­ják zárni az évet. JUTALOM CUKORRÉPÁÉRT A jióini verseny országos értékelé­sének zárónapján kitüntették a leg­jobb cukorrépatermesztőket. A ver­senybe 40 járás kapcsolódott be. Ezek közül a lévai járás bekerült az elsők közé. Mondanom sem kell, hogy ez a hangyaszorgalommal dol­gozó asszonyok érdeme. A legjobb öt szövetkezet között ott találjuk a garamdamásdiakat és a Tekovské Luzianky-akat. Ötezer korona juta­lomban részesítették őket. E két szö­vetkezet asszonyai példamutatóan képviselték nemcsak a lévai járást, hanem Szlovákiát is. IPOLYVISKEN IS IGYEKEZTEK Az ipolyviski Vörös Lobogó EFSZ- ben tavaly kezdtek liba — kacsa tenyésztéssel foglalkozni. Ebben az évben is kétezer libát vásárolnak hizlalás céljából. A baromfitenyész­tésben Nyustyin Béláné ér el kima­gasló eredményeket, őt mutatja fel­vételünk is. Belányi János, Deménd KOMAROMI LEVÉL Csak ml, idősebbek tudjuk érté­kelni azt a sok szépet, amivel az utóbbi időben Komáromban találko­zunk. Naponta adják át az új lakó­házakat, — járdákat, parkokat léte­sítenek. Múlt ősszel gyógyforrásra bukkantak. A gyógyvizet már most is sokan hordják haza, s többen fürödnek is benne. Állítólag gyomor- és epebántalmakat gyógyít ez a víz. Évek múltán bizonyára sok beteg talál majd Itt orvoslásra. S. Furls Mária, Komárom KÉT MŰSZAKBAN A losonci járásban a fülekl állami gazdaság síeli részlegén vezették be elsőnek a két műszakos termelést. Az anyasertések és hizómarhák gon­dozásában a két műszak bevezetése után jelentősen javult az eredmény. Ezéit ez év februárjától már a tehe­nek, növendékmarhák, és a csirkék ellátásánál Is rátértek a két műszak­ra. Gujna József Így vélekedik erről: — Most már úgy érzem magam, mint három évvel ezelőtt a Kovo­­smaltban. Az ember reggel 4-től déli 12 óráig becsületesen ledolgoz­za a napi nyolc órát — s másnap reggelig szabadja van. Ugyanúgy, mint az iparban. A fejőktől és az anyasertés-gon­­dozóktól — akik a Szocialista Mun­kabrigád elmet viselik — a követ­kező években is sokat várnak az állami gazdaság vezetői. Tőre László, Síd A GARAMVEZEKÉNYI ASSZONYOKAT DICSÉRJÜK Nemrég a garamvezekényl EFSZ elnöke, Verebes Lajos eldicsekedett vele, hogy a szövetkezetükben na­gyon lelkiismeretes asszonyok dol­goznak. Az elmúlt év termelési tervét több mint fél millió koronával túl­lépték. Fűszerpaprikájuk országszer­te ismert. Ez főleg az asszonyok munkájának kőszönnető. Az állat­­tenyésztésben is jó eredményeket érnek el az asszonyok. Hugyes Ist­vánná például, aki 500 kislibát gon­dozott az év elején, 26 ezer korona jövedelmet ért el terven felöl. A lúd­­tenyésztés kifizetődőnek mutatkozott, ezért idén már háromszor annyi kis­libával próbálkoznak. г

Next

/
Oldalképek
Tartalom