Nő, 1967 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1967-03-31 / 13. szám
Motto: A zene a legtökéletesebb világnyelv mert nem szorul fordításra. A ’volt kolostor komor épülete már ‘JtV--; évek óta a zene mázsáinak hajléka. HMAz épület vastag falain keresztül is áthallatszik a különböző hangszerek zűrzavaros koncertje. Az egyik szobából Mozart lágy zenéje üti meg fülünket, a másikban Verdi lenyűgöző dallamait gyakorolja az énekes-jelölt, másutt gordonkáznak. A tónusok nagy kavarodása ellenére is csodálatos hangverseny búg fülünkben. A zilinai Konzervatórium egyik tantermében egy bájos kislány zongorán gyakorolt. Csendesen leültünk, mert Chopin lágyan szárnyaló zenéje és a lány biztosan mozgó ujjainak üteme mély csodálatra késztetett bennünket. A tan n Ludmila Stevíková ma m&r a bratialavai Zeneművészeti Fűiskola hallgatója. A gordon kamfivészetre tanára, dr. Fedor Káilay tanította. — Mikor kezdett el zongorázni? — tettük fel a kérdést Monika Strompachová, ötödéves hallgatónak. — Nyolcéves koromban édesanyám megkérdezte tőlem, szeretnék-e zongorázni. Rögtön rávágtam, hogy igen. De nemsokára megkérdeztem: „Anyu és mi az a zongora?“ Monika tavaly érettségizett. Az iskolának hat évfolyama van. A negyedik év után érettségiznek. Ha zenetanitói képesítést akarnak elérni, akkor el kell végezniük az ötödik és hatodik évfolyamot is. Kis zongoraművésznónk érettségi után jelentkezett a bratislavai Zeneművészeti Főiskolára. Sajnos, nem sikerült még bejutnia. De nem vesztette el a kedvét és a hatodik évfolyam elvégzése után ismét megkísérli. Gyerekkorától koncertezik. Sok kitüntetés nyertese. Legnagyobb sikere Hja Hurník Prelúdiumával volt, amit a Csehszlovák Rádió is közvetített. Nincs kedvenc zeneszerzője, mindegyiket egyformán szereti. Bevallása szerint sosem akart mással foglalkozni, csak a zenével. — Ez a szakma azonban nagyon igénybe vesz. Rendszeresen hat órát gyakoriok a többi tantárgy tanulása mellett. És sajnos, mindig ki vagyunk téve annak, hogy egy pillanatnyi indiszpozíció hosszan tartó munkánkat kudarcba fullasztja. A harmadik évfolyam végén teljesen elvesztettem önbizalmamat. De már túl vagyok rajta. A nehézségek leküzdésénél nagyon sokat segített a tanárnőm — Alzbeta Hirnerová. Az első évfolyamtól kezdve 6 tanít. Nagyon jól megértjük egymást. A tanárok — Állandóan figyelemmel kell kísérnünk a tanítványok érzelmi fejlődését. A művészeti iskolában a tanár és a diák közti kapcsolat sokkal szorosabb, mint másutt. Érzékeny emberekkel van dolgunk. Nem ismerünk fáradságot, sem időt, ha egy tehetséges növendékkel foglalkozunk, — mondja Alzbeta Hirnerová, a zongoratanárnő. Huszonhat órát tanít hetente. Három tanítványát felvették a bratislavai Zeneművészeti Főiskolára és kettőt Prágába. Kilenc éve tanít már az iskolában. A kezdet kezdetén alig volt tanítványuk, örültek, ha valaki jelentkezett. De ma már más a helyzet. Évről évre töbjfeg jelentkeznek és mindig tehetségesebb diákok. Tehát a felvételi vizsgák is szigorúbbak. Megtudtuk, hogy az első igazán tehetséges zongoristajelölt, kislánya — Elenka volt. Jelenleg Prágában tanul a főiskolán. Természetesen zongorázni. Fia szintén, de az 6 kedvence a klarinét. Zita Fresová-Hudcová, a bratislavai Nemzeti Színház kimagasló szólistája, már öt év óta hetente Éilinára utazik, hogy énekművészetre tanítsa a fiatalokat. Harmincéves operatevékenységre tekint viszsza. Száz operában énekelt. Tizenhét éve tanít. Kérdésemre, hogy miért éppen Zilinán, ezt a feleletet kaptam: — Két okból. Elsősorban nagyon szeretek tanítani az itteni Konzervatóriumban. Akármilyen megterhelést is jelent számomra az utazás, nem tudok megválni ettől az iskolától. Évről évre szebb és szebb hangokat fedezek fel. Halálomig is ellennék Zilinán, ha nem lenne olyan messze. Másodsorban azért, mert csak itt A (iatal hegedűművész jelűit naponta úrik hosszat gyakorol. Képünkön Marceia Pfibyiová Zita FreSová-Hudcová énekórája Igor Grossniann (elvételei FIATALOK OTTHONA — Kiss Mihály, — hallom a komáromi Petőfi Ifjúsági Klub vezetőjének hangját a telefonban. — Igen, ma délután öt órakor lesz összejövetel. A komáromi magyar középiskola tanára, Gáspár Tibor tart előadást a szlovák és magyar írók kapcsolatáról az első köztársaság idején. Hogy hol találja meg a klubhelyiséget? A Munkásotthonban, a Járási Építkezési Vállalat klubtermében, Jaros kapitány u. 32 szám alatt. Sem az utcát, sem a házat nem volt nehéz megtalálni. A Munkásotthon előtt fiatal lányok csoportja állt, az érettségi volt a vita tárgya. Az alacsony régi ház falai történelmi múltra tekintenek viszsza, amikor még mai ifjúságunk nagyszülei, szülei, egyengették falai között unokáik boldogabb jövőjének útját. A hideg, fűtetlen nagyterem sem riasztja vissza az ifjúságot attól, hogy az előadást érdeklődéssel végighallgassák. Jegyeznek. Talán éppen az érettségi tételek egyike lesz az elhangzó előadás. A Petőfi Ifjúsági Klubban megindított irodalmi előadássorozat magas színvonaláról az előadók: dr. Turcel Lajos, dr. Csanda Sándor, Szeberényi Lehel főiskolai tanárok nevei tanúskodnak. Az előadások célja főképpen az érettségi előtt álló középiskolai tanulók irodalmi tudásának kibővítése. De nemcsak diákok hallgatják szívesen az előadásokat, hanem az irodalmat kedvelő dolgozó ifjúság is. A szülők szívesen veszik, ha gyermekeik a klubokba járnak, ahol fejlettebb kulturális igényeknek megfelelően művelődhetnek és formálódnak. A fiatalok részéről nagy az érdeklődés, erről tanúskodik az előadáson megjelent lányok és fiúk népes csoportja. A 60—70 klubtagnak 80 százaléka lány. Az év 52 keddjének délutánján a komáromi Munkásotthon a Petőfi Ifjúsági Klub rendelkezésére áll. Ez a mai egy az 52 közül. A Munkásotthon vezetői pártfogásukba vették a fiatalokat, akik a lehetőségekhez mérten, a klub nem egész kétéves fennállása óta igen szép eredményeket értek el különösen a művelődés terén. Ma a PIK-nek már helye és neve is van a városban. Az Irodalmi színpadon több irodalmi estet tartottak: Petőfi, Arany, Madách emlékesteket. Jelenleg, „A szerelem győz" című, Kisfaludy novellája nyomán írt színdarab bemutatására készülnek, melyet Tories János színművész, a Matesz tagja rendez. A Jókai-napok kulturális műsorának jelentős részét a PIK tagjai adták. Beszélgetést terveznek Pintér István sarkkutatóval. Beg-beat zenekara is volt a klubnak, de mikor a zenekar tagjai közül hárman bevonultak katonának, az együttes szétesett. Minden hónapban egyszer, műsorral és tánccal egybekötött teadélutánt is rendeznek a fiatalság számára. A klub tagjainak száma 150 körül mozog, de törzsgárdája körülbelül 35 tagból áll, akikre mindig lehet számítani. Vannak köztük érettségiző középiskolások, hajógyári ifjúmunkások, a kereskedelemben dolgozók, hivatalnokok stb., de egy családdá kapcsolja őket a közös érdek: a műveltség, a színvonalas szórakozás vágya. Azonban a színvonalas szórakozás egyik feltétele a kellemes környezet. A klubteremről, ahol üresek a falak, sehol egy kép, egy virág, — és amit még az ablakok szürkülő csipkefüggönyei sem tudnak kedélyessé varázsolni, — ezt semmiképpen sem lehet mondani. Mit tettek a Pik tagjai azért, hogy a Munkásotthon klubterme otthonosabbá, lakályosabbá váljék? Ha csak egyszer egy héten használják is a termet
