Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-01-21 / 3. szám
— Szeretnék állandóan dolgozni. Sok pénz kell most nekünk. Tudja építkezünk . . . Szalay Ilonka azok közé a szerencsések közé tartozik, aki egész télen át itt maradhat az üvegházban. Örül is nagyon. A havi nyolcszáz korona jó jövedelem a családnak. Édesapja nyugdíjas, ó meg nagy események előtt áll. Sok pénz kell, hogy kész legyen a „stafírung“. — Apránként vásárolunk. Egyszer ezt, máskor azt, mondja nem kis büszkeséggel ... És ezért jó, hogy télen sem kell soha tétlenül üldögélnem. Hadína Etel is, mint a többi tizenhét tizennyolc éves fiatal lány, Ilonka vagy Héger Anna, gyűjti a kelengyére valót, ö is boldog, hogy neki sem lesz télen kényszerpihenője. Salgó Ferencné viszont a téli hónapokra otthagyja a kertészetet. ő is dolgozna, ha lehetne. Neki sem ártana az a hétszáz korona, amit havonta hazavisz. Azért mégsem kesereg. — Két gyerekünk van. Több időm jut rájuk. Meg aztán nélkülözni sem fogunk. Férjem Pozsonyban dolgozik. Havonta kétezer háromszáz koronát hoz haza. Éppenséggel nem vagyunk rászorulva az én téli keresetemre. Hadd dolgozzon az, akinek jobban kell. Ilyenek is vannak. De olyanok is, akik szívesen dolgoznának, a keresetre is szükségük lenne, de még sincs számukra hely. Lehet ezen segíteni? — Nézzen csak szét egy kissé — mondja a főkertész. Látja azt a sok virágot? Ez a mi aranybányánk. Három hektár háromszázezer koronát hozott hatvanötben a konyhára. De az egész kertészet sokat ad a közösnek. Két és félmillió volt a pénzügyi tervünk. Sikerült is teljesíteni, pedig a jég eléggé tönkretette a termést. Aztán tavaly a paradicsom sem sikerült úgy, ahogyan szerettük volna. — Elégedett az itt dolgozó asszonyokkal, lányokkal? Nincs rájuk panasz. Igen szorgalmasak. Rendesen járnak munkába. Pedig a kertészet jó három kilométernyire van a falutól. Biztosan akad munka bőven ilyen nagy kertészetben? — Hát bizony ezen a hatvanhat hektáron sok ügyes kézre van szükség. Különösen a virággal kell sokat pepecselni. . . De nem baj. Legalább foglalkoztatni tudjuk még most is az A nádkötés télen át jé foglalkozást nyújt az ilgyes kezú aszszonyoknak. A nád a melegágyak betakarására szolgál. A képen Mlchaliéek Máriát, Nagy Veronikát és Krémár Júliát látjuk nádkötés közben A múlt évben még 6k készítették a ciroksöprűket. Idén csupán tisztítják és a további feldolgozásra készítik elő. Ennél a munkánál találtuk Gallo Ilonát, Végh Máriát és Vadkerti Júliát Mackó Ferenc, a kertészet vezetője örök fiatal. Hogyisne lenne, hiszen állandóan fiatal lányok között mozog. A szövetkezet -tivegházában télen is 40 nő dolgozik asszonyokat. Nálunk most folyik a „cséplés“, a virágmagvakat tisztogatjuk, osztályozzuk. — Hány asszony talál itt munkát? — Általában százharminc. Télen kevesebb, kilencven, száz dolgozhat csak. — És a többi? — Vagy otthon marad, vagy más munkát végez a szövetkezetben. Nálunk nem túl hosszú a téli pihenő. A virágokkal, a melegházi növényekkel mindig bajlódni kell . . . Januárban megkezdődik a gépi palántázás. Legkevesebb két millió palántát ültetünk ki. A két gép naponta harminc-negyvenezer tápkockát készít és elvégzi a tűzdelést is. — Nem sok ez egy kertésznek? Hiszen ennyi ember munkáját szakszerűen irányítani sok időt vesz igénybe? — Nem vagyok egyedül. A fiam is mellettem van. Nemrég végezte el a kertészeti technikumot . . . Mit mond a főagronómus Nagyon hasznos, ha a szövetkezetben a tagsággal együtt beszélik meg a gazdaság helyzetét. így megoszlik a gond, a tagok is jobban magukénak érzik a közöst. A tél közeledtével így tettek Udvardon is. Istenes Andor, ez a tevékeny „harmincas“ fiatalember, az ötezer hektáros gazdaság főagronómusa, egy érdekes javaslattal állt elő. Borsójukat eléggé elverte a jég. Pedig elsőrendű vetőmagot takaríthattak volna be, ha nem jön az elemi csapás. De így csak négyszáznegyven koronát kaphattak volna érte mázsájáért. Egyébként nyolcszáz korona az ára a fajtiszta borsónak. Az agronómus gondolt egyet. Kiválogatjuk. Bár hat vagonról van szó, hosszadalmas lesz ez a munka. De nem baj. Sokan úgyis tétlenül töltenék a telet, ezzel meg egy kis munkát és kereseti lehetőséget teremtünk. Még nem döntöttünk, de az a tervünk, hogy a válogatásért kilónként egy koronát fizetnénk. Mázsánként száz koronába kerülne így, ám megéri, mert mázsánként megkapjuk érte a nyolcszázötven koronát. A tagoknak van mivel kitölteniök a téli kényszerpihenőt. — Más foglalkozást is találnak télen a szövetkezetben? — Lesz még néhány ember részére munka. Sok cirkot termesztettünk. Le kell szedni a magvát, mert söprűt szándékozunk belőle készíteni. Azt hiszem ezerötszáz seprűre való „nyersanyagunk“ van. És még másutt is akad munka. Amint a főkertész említette, nálunk is. Néhányan a szőlővesszőket válogatják Előző években dohánysimítás is volt, de az idén a műszárító végezte ezt el. lsegítenek úgy, ahogyan tudnak, csak hogy minél kevesebben legyenek tétlenségre kárhoztatva. Segítenek egymáson, közösnek tekintik minden asszony egyéni gondját. Akinek szociális helyzete megkívánja, a téli időszakra kiveszik a növénytermesztési csoportból és az állattenyésztésben adnak neki munkát, özv. Farkasné például növénytermesztési dolgozó, de tavaly télen a tyúkfarmon kapott kereseti lehetőséget. Szlávik Mária férje betegeskedik, kevés a családban a kereset. A növénytermesztési csoportból a baromfitelepre helyezték át. Ez a néhány ötletes elgondolás sok gondtól szabadítja meg az embereket. Többségükben ugyan egyáltalán nem új, csupán a régi szokások felelevenítése. Am az elgondolásokban sok az emberség, a másokkal való törődés, hiszen egytől egyig azt példázza: a közösben egyre inkább összeforr a tagság. Mindenesetre megnyugtató: hogy az udvardi szövetkezetben törődnek az asszonyokkal, kutatják a lehetőséget: miként lehetne jövedelemkiegészítésre felhasználni, tehát munkával tölteni a téli hónapokat. MÉRY FERENC Fiatalság — erői Március elején Érsekújvár környékén friss saláta kerül a lakosság asztalára. A korai saláta takarásánál is asszonyok dolgoznak M. Vojtek felvételei
