Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-06-24 / 25. szám

A színház с со хл 'СО N 40 А а 'S и А А Я Я я-00 я я 00 40 *н & а 40 Я чЗ ТЗ V» я *а с я W и Átjúróház. Sok ilyen van Prágában. .. Elnyeli az embe»?folyamot, s mint búvópatakot — v alahol másutt veti ismét napfényre. Színház a kapu alatt. Sok ilyen van Prágában... Szinte észrevétlenül élnek ezek a színhazak a kira­katok színes szomszédságában, serényen ér> szerényen munkálkodva a művészet ügyén... De v prágaiak tudják ezt, s estéről estére megtalálják a bejáratuk­hoz vezető utatl Prága legfiatalabb színháza — a Divadlo za bránou — nevében is hordozza ezt a szerény művészi „alap­állást“. A kapu alatt él, az átjáróházban, s jól meg­fér — társbérletben — a Laterna Magicá-val. .. Érdekes színházi helyiség ez! A bejárattal szemben kékes-zöldes mozaik csillog sejtelmesen: már itt el­kezdődik a varázslat. Aztán a néző alászáll a pincébe, a feketére festett falak közé: Thália különös ottho­nába A műsor Még messze voltunk az előadás kezdetétől. Csend űrt mindenütt; puha, délutáni csend. A plakát két darabot hirdet. E kettővel nyitottak. Michel de Ghelderon: „Ostendei álarcok“ és Joztif Topol: „Macska a síneken“ című művével. Még nem egészen egyéves a színház, de már híre van. Jó híre. Közönség-vonzó híre. Szakmai izgalmát keltő híre ... Marié Tomáiová aa oben AZ ÄTJÄRÖHÄZBAN Ottomar Krejőa, a „Divadlo za bránou“ igazgató-főrendezője szerint: „kis szín ház. nagy lehetőségekkel . . jelinek György felvételei Hetente háromszor játszanak, s oly nagy sikerrel, hogy csak a jövő évadban kell majd premierről gon­dolkoznak. Addig minden este kltehetik a „telt ház“ táblát! De ők már most tervezgetnek. Csehov: „Három nővér“ és egy új Topol-darab lesz következő fel­adatuk Az igazgató Az egyik fekete fal tövében a „Divadlo za bránou“ igazgató-főrendezője — Ottomar Krejőa — várt rám... A neves művész szinte atyai szeretettel, aggódással és büszkeséggel beszélt „gyermekéről“: A színházról. — Két évad leforgása után majd eldől: életképes-e a Divadlo za bránou, lehet-e belőle állandó szín­ház? ... Kísérletezünk és próbálkozunk, s ez eddig valóban sikert hozott. De a társulatnak még össze kell forrnia, a színháznak meg kell érnie. Ehhez pe­dig Idő kell! Izgatott a kérdés: a társulat megszervezésekor mit Ígért színészeinek? Valami új, Izgalmas, modern kí­sérlet lehetőségét? ... — Nem ígértem semmit! Legfeljebb nehézsége­ket! ... Modern kísérlet? Nem tudom: ml a modern? Csak azt mondtam nekik: a ml modernségünk abban áll majd, hogy amit eddig alaposan és lelkiismerete­sen csináltunk, azt még alaposabban és lelkiismere­tesebben tesszük ezután! Ezeket a fiatal színészeket valóban én választottam, de csak úgy, ha ők is engem választottak!... Régóta figyelem bontakozó tehetsé­güket ... Évekig a prágai Nemzeti Színház Igazgatója, majd főrendezője voltam, s a főiskola után én szer­ződtettem őket először! Kiklvánkozott belőlem a kérdés: Jól érzi magát a kis színház kis lehetőségei között? Ottomar Krejőa mosolyogva igazított ki: — Inkább így mondja: kis színház nagy lehetősé­gekkel ... Mert így Igaz! ... A színház ne külsőre legyen nagy, szép és gazdag, hanem belső művészi tartalomban! A prágai színház-szerető közönség, sze­rencsére, már régen megtanulta ezt, s Thália otthoná­ban nem az épület cirádáit keresi, hanem az ember­ábrázolás természetes egyszerűségét... Prágában olyan óriási a színház-kultusz, hogy bár gombamódra születnek a kis színházak: színpadból még sincs so­hasem elég! Jóleső érzés, hogy a ml színházunk min­den lépését is az igényes és értő közönség figyelme kíséri... Követelnek tőlünk, mert becsülnek! A színésznő Marie Tomáéová felhevülten érkezett. Alig elég neki a nap huszonnégy órája, mivel — partnerével, Jan Tflskával együtt — továbbra is tagja maradt a „Macska a síneken" című darabban végig a színpadon vannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom