Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-17 / 24. szám
ORSZÁGJÁRÁS Valkovo Pondelolc Selce " Vel'ká Suchá . Hrní. Zaluiany Veiké Dravce Nagvdaróc |l SuSany-Kruifcno Ozd’any Vrbovcei Veiké Teriakovce ■ Niiny Skáinik renéany No Babinoc LukoviSná Horné Zahorany Vyiná Pokoradi Üstrany Papca Hostiáovce Budikovany Teply ‘ Vrch Tálaié Teriakovce Drientany RIMASZOMBAT KÖRNYÉKE Rusina В AKTI (Bakta). A község a török betörések következtében elpusztult és a Török család а XVIII. században a kuriális földet a maga jobbágyaival telepítette be. Baktán született a Szlovák Nemzeti Felkelés hős harcosa, Jankó USiak, akinek szülőházán tábla őrzi emlékét. ВАТКА. A község Alsó- és Felső- Bátka egyesítéséből keletkezett. A bátkaiak а XVIII. században a földművelés mellett abból éltek, hogy vasat szállítottak Pestre. CERENCANY. A községben 1643- ban nagy csatát vívtak a törökökkel. A mai barokk-klasszicista templom 1826 és 1831 között épült a régi templom alapjain. DRIENCANY. Figyelemre méltó a helység reneszánsz harangtornya. A templom körüli falon lőrések vannak. A község temetőjében áll Pavel Dobsinsk^, kiváló író és publicista síremléke, aki a szlovák népmesék, mondák, szokások és közmondások kiváló gyűjtője volt. HRACHOVO. Az eredetileg reneszánsz kastélyt, amely 1565-ben épült, a XiX. században restaurálták. A kastély egy parkban áll. FELED (Jesenské). A községben levő klasszicista kúria egy középkori objektum alapjaira épült. A másik, egy kései barokk kúria, amelyet a XIX. században építették át. KRASKOVO. Reneszánsz harangtornya 1657-ből való. Evangélikus templom korai gótikus stílusban reneszánsz elemekkel a XIII. századból, amelyet 1906-ban restauráltak. Dőlné Zahorany ctfiJ Dúzava Mojín Mezőtelkes Értékes falfestmények a XIII. és a XIV. századból. Nagybecsű népi architektúrájú a 68. számú ház. MALÉ TERIAKOVCE. A községben található az eredetileg gótikus, a XV. században épült templom, amely a „bratrík-mozgalom“ gyülekezőhelye volt. NlZNY SKALNIK. A község felett találhatók Jiskra várának — Maginhradnak a romjai. A várról szóló mondát Ján Botto dolgozta fel. OZSGYÄN (Oídany). A középkorban fontos gótikus várat, amely a XIV. században épült, a császári hadak pusztították el a felkelők elleni harcok során. A vár romjain a XVII. század közepén egy reneszánsz kastélyt építettek, amelyet a XVIII. században barokk-klasszicista stílusban módosítottak. A kastély mellett egy empire épület és a parkban egy klasszicista pavilon áll. RIMAJANOSI (Rimavské Janovce). Barokk-klasszicista kúria a XVIII. századból és kései klasszicista kúria a XIX. századból. Az eredetileg román stílusú katolikus templom a XII. században épült. SERKE (Sirkovce). A középkori serki vár romjai. Értékes népi architektúrájúak a 31., 76., 83. és 97. számú házak. VELKÉ TERIAKOVCE. Rendkívül érdekes a XVIII. század végén épült eredetileg vízimalom klasszicista épülete. A sárga jelzésű ösvény a „Blzská pahorkatina“ hegyei közé vezet, a zöld jelzésű örvényen Maginhrad várához juthatunk. Rimavskt Janovce Rimajónost Pavlovce OLVASÓINK kérésére folytatjuk „Országjárás"-unkat. Természetesen minden adatot nehéz megszerezni és felsorakoztatni egy városról, annak környékéről. Ezért arra kérjük olvasóinkat, írják meg szerkesztőségünkbe mindazt, ami érdekeset tudnak kiegészítésképpen a közöli vidékek múltjáról, jelenéről. Nizné Pokoradz Aisópokorögy Zacharovce Zeherje Draíice “imavska 1 SOBOTA Rimaszombat Padarovce Pódór Bakta Rlmatan Batka Dulovo Dulháia '' Viesíca nad Blhom Balogújfalu Uzovská Panica Tomáiovce 2íp' Ziip Ц MELYBEN Régi könyvek megsárgult lapjai őrzik a régmúlt emlékét: Rimaszombat a honfoglalás utáni időben, hét falu egyesüléséből keletkezett. Hogy nevét kitől kapta, arról nincs írásos bizonyíték; de az biztos, hogy a tatárok és a törökök ezt a vidéket Is végigdúlták. A Basakertben még látszanak az egykori török várkastély romjai, melyhez számos monda fűződik. Itt „fészkelt“ az ozmán, több mint száz éven keresztül, Innen sarcolta a várost és a környéket. A kuruc szabadságharc és 1848—49 emlékeit is meglelhetjük, ha máshol nem, néhai jó Findura Imrének, a város szerelmesének történeti munkájában. Feljegyezték többek közt Benyiczky honvédtiszt hőstettét, aki maroknyi csapatával Losonc mellett rajtaütött a németen és sok foglyot ejtett. „írva vagyon“ a kézműves céhek virágzásáról is, ami hosszú időre meghatározta a város jellegét. A századforduló idején élénk kulturális élet folyt Rimaszombatban: két újságot adtak ki, olvasókörök és nyomdák működtek, s szó volt egy állandó színház megnyitásáról is. Ez a terv azonban, sajnos, nem valósulhatott meg. Ezerkllencszáztlzenkilencben néhány hétig Rimaszombatban állomásozott a híres 39-es vörös dandár, s áll még a ház, melyben Karikás Frigyes író, a dandár politikai biztosa lakott. S itt él és jár köztünk a nagy idők tanúja, a hetvenéves Koziner Imre, a direktórium egykori alelnöke, aki gyakran mesél az iskolák tanulóinak regénybe illő, hányatott életéről. A burzsoá köztársaság éveiben szívósan küzdöttek a kommunista párt helyi szervezetének ismert és névtelen harcosai a jobb életért, a nagyobb darab kenyérért. Sok víz lefolyt a kanyargó Rimán, amíg álmaik valóra váltak. A felszabadító szovjet katonák bevonulása új fejezetet nyitott a város történetében. A dolgozó, építő ember keze nyomán megváltozott a város arculata, a városé, melyet ma is Gömör fővárosának nevezünk, hiszen megyeszékhely volt hosszú időn keresztül. Rimaszombat ma a kulturális emlékek, az új létesítmények és a diákok városa. A CSEMADOK irodájában megtekintheted a város kulturális térképét, s elcsodálkozhatsz azon, hogy Rimaszombatnak nem kevesebb, mint 44 nevezetessége van. A legérdekesebbek közé tartozik a főtéren álló vármegyeház (francia-barokk stílusú épület), melyben 1845-ben Petőfit tiszteletbeli táblabírává választották. A régi gimnázium épülete is áll még, itt tanult több éven keresztül Mikszáth Kálmán, Pósa Lajos, Kiss József, J. Jesenskf és Ivan Krasko. A városkertben festői környezetben találod meg Tompa Mihálynak, a város nagy szülöttjének
