Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1966-06-17 / 24. szám
hazánkból jäfcSt—. 1 I hazánkból JÓKAI — NAPOK A Jókai-napok minden eiztendöben nagy ünnepet jelentenek számunkra. Az író zzobra elé helyezett piroi rózsák szine mélyebb, mint mát hétköznapokon. A bronzba öntött nagy mesemondó arcán ott az örök, bölcs mosoly. Hét napon át sereglettünk köréje. Színjátszó együttesek, ifjúsági klubok, énekkarok jöttek, hogy tudásukkal adózzanak és emlékezzenek a szép szó nagy mesterének. Az egyik este a bratislavai Duna utcai Forrás Irodalmi Színpad adta elő Csokonai Vitéz Mihály: „Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak“ cimű komédiáját. Élvezetes előadás volt. Kitűnőek voltak Kulcsár Valéria és Ládi Tibor. Az énekkarok fesztiválján a rozsnyói, nyitrai, egerszegi, nagymegyeri, valamint a deáki és bratislavai énekkarokkal ismerkedhettünk meg. Jó volt látni és érezni, hogy él még nálunk a magyar klasszikusok szeretete. És élnek köztünk József Attila, Vörösmarti örökszép művei. A hét napig tartó kulturális seregszemle záróünnepén dr. Krivoiik István, a Komáromi Magyar Területi Színház igazgatója köszöntötte a megjelent hazai és külföldi vendégeket, köztük a budapesti Műszaki Egyetem Irodalmi Színpadjának tagjait is. Az ünnepi beszédet Dobos László, az Irodalmi Szemle főszerkesztője mondotta. Megható és felejthetetlen pillanat volt Jókai Mór emlékművének a megkoszorúzása. Az ünnep hangulatát emelte a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának fellépése. Ш)&4 „Montredl 67” június alsó szombat délutánján gyermekek százai vették birtokukba Bratislava egyik utcáját, hogy riivtd időn belül a szürke asztalt burkolatot hatalmaz, tarka rajzktállltáizá varázsolják. Л bratislavai Pionlrház utoal gyermekrajz-versenyt rendezett a B—14 évet gyermekek számára, amelyen 342 kis rajzoló mutatta be tudását. Szebbnél szebb színes, Ötletes rajzok sorakoztak fel egymás mellett. Nem volt künnyü dolga a 10 tagbál, többnyire festőművészekből ás rajztanárokból álló bíráló bizottságnak a rajzok ártákelásónál. Már csak fényképek tanúskodnak ez ötletes versenyről, mert a kis művészek „alkotásait" nyomtalanul eltüntette egy öntözőkocsi. (V. M.) A Karloversk? porcelán n. v. louökyl üzemében készült „Nefretete" elnevezésű kávéskészlet nyerte el elsőnek a „Montreál 87" védjegy használati jogát. A „Montreál 67“ védjegyet az „Expo 67" kereskedelmi központ Ítéli oda a legjobb minőségű hasal és külföldi árucikkeknek. Május 23-tól június 12-lg tartott az Idei brnol kiállítási vásár, amelyen az állami szektor mellett a kisipari szövetkezetek, és a helyiipari vállalatok mutatták be legszebb s legjobb gyártmányaikat. A „B“ pavilont például a cipőgyártó vállalatok töltötték ki. A látogatók érdeklődósét főleg a sport és luxus késimunkacipők modelljei ragadták meg. Prandl, Llslcky, КМ2 és CTK felvételei щщштштятупгщШВШШ М/lM V-Rajzverseny az utcdn ÍGY KÉSZÍTJÜK A JÖVŐT Mélyebb és sokoldalúbb megismerésre, reális célkitűzések elérésére törekszünk az új korszakot nyitú XII. pártkongresszus óta. A most lezajlott XIII. kongresszuson ezért méltán állapíthatta meg pártunk Központi Bizottságénak beszámolúja: ismét dicső korszakot, az alkotó fellendülés időszakét éljük. Igen, а XIII. kongresszus egy ismét felfelé Ívelő út első állomása volt. Olyannyira egységes volt a fő irányvonal helyeslése, hogy megszülethetett a kongresszus szenzációja: a pért Központi Bizottságénak első titkára nem táléit hozzáfűzni valót a vltázók felszólalásaihoz, s Így le is mondott a zárószó jogáról. A kongresszus tehát fejlődésünk számára már nem utat keresett — mivel ezt fő vonalaiban а XII. kongresszus hosszú időszakra kitűzte —, hanem a megkezdett úton való gyorsabb előrehaladás módját vitatta meg, és erre vonatkozóan fogadott el határozatokat. Lényeges mindenekelőtt az, hogy az új Irányítás alapelveit a jövő évtől egész népgazdasági méretben életbe léptetjük. Ez igen sok vonatkozásban érinti a nőket. Például a kereskedelem teljes áttérése a tökéletesített irányításra nagyobb lehetőségeket nyújt az e szakaszon nagy számban dolgozó nőknek. Hiszen az új Irányítás többek között az ún. bérplafon felszámolását is jelenti e munkahelyen, úgyhogy alkalom nyílik az itt dolgozó nők képességeinek nagyobb érvényesítésére, s Így gazdagabb díjazásra is. Fontos mozzanat a mindenkit közvetlenül érintő fogyasztás kérdése. Célkitűzéseink szerint öt év alatt a személyi fogyasztás 17—18 százalékkal, a társadalmi fogyasztás 19—20 százalékkal növekszik. Emelett — mint Novotnf elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában mondotta —: „A párt harcolni fog azért, hogy a társadalmi fogyasztásban a Jövőben is első helyen álljon a gyermekes családok támogatása. Erre a célra — különböző formákban — évente IS milliárd koronát fordítunk.“ Közeli távlat a 40—42 órára lerövidített munkahét, a meghosszabbított szüléd szabadság, a közszükségleti iparban dolgozó nők munkakörülményeinek javítása a berendezések nagyarányú korszerűsítése útján, a mezőgazdaságban dolgozók életkörülményeinek javítása (70 000 lakás épül a mezőgazdasági településeken), a háztartások higiéniájának növelése. Főleg a nők szempontjából van nagy jelentősége, hogy a kongresszus a termelési és társadalmi problémák megoldásában való szélesebb körű részvétel egyik előfeltételét a szolgáltatások bővítésében és javításéban látja. Nem érlnt-e minden asszonyt közvetlenül, hogy a lakóhelyek, lakónegyedek ellátottsága, kiépítettsége az egyik legfontosabb feladat? Hiszen az üzlethálózat, a lakónegyedek „felszerelése" nem más, mint időmegtakarítás az asszonyoknak. A kongresszus nagy figyelmet szentelt a nevelő munkának, s általában a fiatalság nevelésének. Ezt a kérdést mind pedagógiai szemszögből, mind családi szempontból vizsgálta. Az iskolaügy fejlődése, a nagyobb igények a tanulók Ismereteivel szemben — mindez a további fejlődés iránya, de egyben a szülői gondoskodás feladata is. A kongresszus határozata természetesen nem mondja ki, hogy: „szülők, foglalkozzatok többet gyermekeitekkel, törődjetek jobban előmenetelükkel“, de erre gondolnunk kell a családban, mert a közoktatás színvonalának emelése számunkra pontosan ezt jelenti. Minőségi javulás minden vonatkozásban. Ez volt a kongreszszus tanácskozásainak egyik alapgondolata. S ez nemcsak a termelő munkára vonatkozik. Egész életformánk, életstílusunk megköveteli a minőségi javulást. Az „egyre több“ helyébe a magánéletben Is az „egyre jobban“ kerül. Hiszen a munkaidő lerövidítése, a szabad idő meghosszabbodása arra ösztönöz bennünket, hogy alaposan megvizsgáljuk családon belüli munkaszervezésünk kérdését. A női egyenjogúság kérdése számtalan esetben éppen a családon belüli munkaszervezésen áll vagy bukik. A kongresszus egyik küldötte, Doöekalová elvtársnő EFSZ-elnök mondotta egy beszélgetés alkalmával: „Azt, hogy funkciómat elláthatom, s a szövetkezet ügyei jól mennek, annak köszönhetem, hogy háztartási munkámban nagy segítséget kaptam mind férjemtől, mind a nagyszülőktől, mind pedig a szomszédoktól.“ A nők egyenjogúságának, képességeik érvényesítésének igen fontos feltétele a szabad idő, s a családon belül az eddiginél megfelelőbb életforma kialakítása. A nőmozgalom kérdéseit a kongresszus csupán általános formában körvonalazta: A szocialista demokrácia elmélyítésében, a dolgozóknak az államigazgatásban való fokozottabb részvételében fontos szerepet játszik a nűmozgalom is. Tekintettel a nők jelentős szerepére társadalmunkban, fontos feladat, hogy megteremtsünk minden feltételt a nők teljes mértékű érvényesüléséhez a gazdasági és kulturális élet minden területén. Meg kell szilárdítani a nőbizottságok szervezeti alapjait, s a nőmozgalmat szervezeti téren is hozzá kell idomítani a soron levő feladatokhoz. A párt Központi Bizottsága ezzel kapcsolatban javaslatokat dolgoz ki. — Tehát napirendre került a nőmozgalom eddigi, nem mindig hatásos munkaformáinak megjavítása. A pártszervezetek és a nőmozgalom a szervezeti módosítások kérdését tüzetesen meg fogják tárgyalni. Ez a toron levő feladat, erre jól fel kell majd készülni, hogy a megoldás tükrözze napjaink követelményét s lehetővé tegye a leghatásosabb nevelő munkát, az új szocialista életstílus kialakítását, s mindenekelőtt segítse egyre nagyobb mértékben érvényre juttatni a nők alkotó képességeit. „A Május izgat csupa verőfénnyel, s úgy ágyazza, készíti a Jövőt“ — mondja Ady Endre májusi versében. Az idei május utolsó napján megkezdődött kongresszus szinte ösztökél, hogy a költői kép mellé oda állítsuk valóságunkat — lám, mi Így „ágyazzuk, készítjük a Jövőt“: sarkig tárjuk a kaput az alkotó fellendülés előtt. VILCSEK GÉZA
