Nő, 1966 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1966-01-14 / 2. szám

HETI ÉTREND Hétfő Kedd Szerda Csütörtök karalábéleves, sajtos makaróni, ubor ka, savanyu tojösleves, hagymás roste lyos, tarhonya, cékla székelykáposzta, zsemlefelfújt vaui liás tejsodóval. aprólékleves, csirkepaprikás galuska val, Péntek bableves csipetkével, lángos. Szombat paradicsomleves, burgonyafőzelék, чIIíf kolbá<i7. Vasárnap húsleves májgaluskával, egybesült sertéskaraj, francia saláta, farsangi fánk Receptek Savanyú tojásleves. Hozzávalók: 4 deka zsír, 4 deka liszt, 2 deka porcukor, 6 deka vöröshagyma, egy kevés pirospaprika, só, babérlevél, néhány szem fekete bors, ecet, 6 — 8 tojás, 1 deci tejföl. Négy deka zsírból barna rántást készítünk. A zsírba egy evőkanálnyi cukrot teszünk és ha megbámult, csak akkor tesszük bele a lisztet és egy közepes nagyságú reszelt vöröshagymát. Majd hozzáadjuk a pirospaprikát, s feleresztjük 12 deci vízzel vagy húslével. Megsózzuk és pár szem fekete borsot, egy babérlevelet teszünk bele és egy kis ecetet adunk hozzá, majd lassan fel­forraljuk. Tálalás előtt személyenként 2 tojást ütünk bele, s néhány percig lassú tűzön forrni hagyjuk. Tej­föllel is ízesíthetjük. Hagymás rostélyos. Hozzávalók: 4 darab 14 dekás ros­télyos szelet, két hagyma, kevés só, olaj a kisütéshez, törött bors. A karikára vágott hagymát olajban meg­­fonnyasztjuk és félretesszük. Majd ugyanabban a zsír­ban kisütjük a rostélyosokat. Előzőleg az izmoktól és hártyától megtisztítjuk a rózsazáró izmokat és a széle­ket átvagdossuk, törött borssal meghintjük, megsózzuk és vékonyan beolajozzuk. Negyed óráig állni hagyjuk, majd a felhevített olajon mindkét oldalán rozsdavörösre sütjük. Zsemlefelfújt. Hozzávalók: 2 zsemle, 4 tojás, 2 deci tej, 8 deka vaj, 4 deka mazsola, 10 deka cukor, reszelt citromhéj. Tűzálló edényt vagy ennek megfelelő nagyságú zo­máncozott kislábost vastagon kikenünk vajjal. A többi vajat egy másik edényben felolvasztjuk, levesszük a tűzről, beleöntjük a két deci tejet és hozzákeverjük az apró kockára vágott 2 darab zsemlét. A 4 tojássár­gáját 6 deka cukorral, reszelt citromhéjjal habosra ki­keverjük. A 4 tojásfehérjét 4 deka cukorral kemény habbá verjük. Először a sárgáját adjuk a beáztatott zsemlekockákhoz, majd a habot keverjük hozzá. Ezután a masszát beleöntjük a kivajazott edénybe és közepe­sen forró sütőben megsütjük. Vaníliás tejsodóval tá­laljuk. Burgonyalángos. Hozzávalók: Fél kiló liszt, 25 deka burgonya, 2 deka élesztő, 2 deci tej, csipetnyi cukor, só, a kisütéshez zsír vagy olaj. A lisztet langyos helyre tesszük. A meghámozott burgonyát gyengén sózott vízben megfőzzük. Ha már puha, leszűrjük, lecsurgatjuk és még forrón áttörjük. Közben az élesztővel, kevés cukorral, langyos tejjel és liszttel kovászt készítünk. Meleg helyen megkeleszt­jük. Ezután a burgonyát hozzáadjuk a liszthez, bele­tesszük a megkelt kovászt, megsózzuk és annyi lan­gyos tejet adunk hozzá, amennyit felvesz, hogy kö­rülbelül kenyértészta sűrűségű legyen. Jól összegyúrjuk és kevés liszttel megszórva a tetejét, tiszta ruhával letakarjuk, langyos helyen kelesztjük. Ha megkelt, lisztezett deszkára borítjuk, ceruza vastagságúra nyújt­juk, kiszaggatjuk. Készíthetünk gömbölyű, téglalap­vagy négyzetalakú lángost. Mielőtt a forró zsírba tesszük, két-három helyen éles késsel bevagdaljuk, hogy sütés közben ne húzódjon nagyon össze. Serpe­nyőben, kevés forró zsiradékban, mindkét oldalán szép pirosra sütjük. Farsangi fánk. Hozzávalók: 60 deka liszt, 4 deka élesz­tő, 8 deka cukor, 3 tojássárgája, fél deka só, 1 li­­kőröspohár rum, 8 deka vaj, reszelt citrom héja, 3 deci tej, kevés vaníliás cukor, olaj a kisütéshez. 18 deka lisztből és 4 deka élesztőből kovászt készí­tünk annyi tejjel, hogy ne legyen híg. A cukrot a tojásságájával és a tejjel gőz fölött habüstben felver­tük, s ha levettük a tűzről, állandóan verjük, míg lan­gyos lesz, utána belekeverjük a többi hozzávalót. Jól kidolgozzuk és a felolvasztott langyos vajat lassan hozzáöntjük és azzal is eldolgozzuk. A tésztát nem hagyjuk kelni, hanem azonnal gyúrótáblára tesszük és kisujjnyi vastagságúra kinyújtjuk. Fánkszaggatóval ki­szaggatjuk. A fánkkarikák egyik felére baracklekvárt teszünk, majd köröskörül megkenjük tojással. Ezután mindegyikre ráhelyezünk egy-egy üresen hagyott fán­kot. Ezután letakarjuk és kelni hagyjuk. Ha megkelt, forró zsírban kisütjük éspedig úgy, hogy a fánk teteje kerül alulra a forró zsírban vagy olajban. Először le­takarjuk és csak a másik oldalán sütjük fedő nélkül. Vaníliás cukorral meghintve tálaljuk. lelmiszereink nem egyforma mértékben tartal­maznak tápanyagokat, viszont szervezetünknek s __ tápanyagok és vitaminok rendszeres fogyasz­tására van szüksége. Étrendünket tehát úgy kell össze­állítanunk, hogy a tápanyagok kiegészítsék egymást. A fehér búzalisztből készült főtt tészta hiányos fe­hérjetartalmú, tehát a szervezet építése szempontjából kevés értéket képvisel. A hiányzó aminosavat tejföllel túróval, sajttal, tojással egészíthetjük ki, s így a tészta nagy kalóriatartalmán kívül még szervezetünk fehérje­szükségletét is biztosítja. A mák, a dió, a lekvár ugyar növeli a kalóriaértéket, a hiányos fehérjét azonban nem egészíti ki. A búzaliszt egyik aminosavának (lizin) hiánya kitűnően kiegészíthető burgonyával, tehát a burgonyás tésztafélékkel (burgonyás gombóc, burgonya­lángos, grenadírmars, burgonyás pogácsa stb.) pótoljuk a hiányzó fehérjéket. A hüvelyesekből készült főzelékek (bab, borsó, lencse) hiányos fehérjéit tejfölös haba­rással, tojással, bundáskenyérrel, húsfeltéttel egészíthet­jük ki. A sült szalonna feltét magában nem elegendő, mert csak a kalóriamennyiséget szaporítja, ha azonban a szalonnára tojást is ütünk, már elegendő fehérjéhez jut a szervezetünk. A felnőtt ember napi fehérjeszükséglete testsúlykilo­grammonként 1 — 1 72 g, gyermekeké ennek a két­szerese. Szervezetünk állandó vitaminellátására is nagy gon­dot kell fordítanunk. Arról se feledkezzünk meg, hogy a négy legfontosabb vitamin közül az A- és a D-vita­­min zsírban oldódó, tehát szervezetünk csak akkor tudja ezeket hasznosítani, ha egyidejűleg zsírtartalmú ételeket is fogyasztunk. C-vitamin szükségletünket a gyümölcsön és zöldségféléken kívül — főképp télen — savanyúságokkal, elsősorban nyers savanyú káposztá­val, valamint kompotokkal biztosíthatjuk. Legfontosabb vitaminforrásaink: a tej, a tejtermékek, a tojás, a gyümölcsök és zöldségfélék, a tengeri halak májolaja, a hirtelen sült húsok és az élesztő. Táplálkozásunknak tehát mind kalória és fehérje, mind pedig vitamintartalom tekintetében egyenletesnek, kiegyensúlyozottnak kell lennie. Mindennap fogyasszuk el a szükséges kalória, fehérje- és vitaminadagunkat, mert csak így őrizhetjük meg egészségünket, munka­­képességünket és biztosíthatjuk szervezetünk kifogás­talan működését. " ' A nedves lakásról Alvás közben kifogástalanul pihenni s a következő munkanapra új erőt merí­teni csak gondozott, tiszta és egészséges levegőjű lakásban lehet. A rosszul szel­lőztetett, nyirkos levegőjű helyiségben a test kipárolgása fokozza a levegő nedves­ségét. Ilyen nedves levegőjű lakószobában az alvás már csak azért is kellemetlen, mert az ágynemű nyirkos, az embernek saját testével kell felmelegíteni s ezáltal sok meleget veszít. Fejfájás, gyorsabb szívműködés, nehéz lélegzés, esetleges rosszullét, — ezek mind az egészségtelen, meleg, vízpárákkal telített levegőnek a következményei. Honnan ered a lakás nedvessége? A nedvesség legtöbbnyire a nedves ta­lajból származó talajvíztől ered. A leg­több esetben azonban a lakás nedvessé­gének fő, de legkönnyebben eltávolítható oka: a lakószobában való főzés, mosás, fehérneműszárltás s a felsúrolt, de szá­razra fel nem törült padló. A nedves lakás ártalmas az ember egészségére A nedves lakás a már említett rossz közérzeten (fejfájás, nehéz lélegzés, gyor­sabb szívműködés) kívül hosszabb ideig tartó következményeket is okozhat. Ked­vezőtlenül befolyásolja a gyermekek nö­vését és fejlődését, s az egészségre ártal­mas, mert csökkenti a testnek a betegsé­gekkel szembeni ellenállóképességét. A kórokozó baktériumok, pl. tbc baci­­lusok életerejét a szárazság csökkenti, nedves környezetben azonban tovább sza­porodnak s veszélyeztetik az egészségte­len lakószobában élők egészségét. A hű­vös, nedves lakószoba reuma, kereszt­csontfájdalmak, légcsőhurut, kötőhártya-14 gyulladás, angolkór, vesegyulladás egyéb betegségek előidézője is lehet. Miből következtethetünk a lakás nedvességére? Nedves lakószobában a falak, a bú­torok s egyéb tárgyak nedvesek, a törül­közők nehezen száradnak. Bizonyos fokú nedvesség mellett a fabútorokat mikrobák támadják meg, a bútorok rothadni s kor­hadni kezdenek. A falakban a szögek rozsdásodnak, a könyvek s egyéb haszná­lati tárgyak, különösen a levegőtől el­zárt helyeken, penészesednek. A legna­gyobb károkat a fagomba okozza. A gom­bák növése s a levegőtől át nem járt falak kellemetlen, nehéz szagot áraszta­nak. Hogyan távolítjuk el a lakószobák nedvességét ? 1. Technikai beavatkozással eltávolít­r. j. juk a talajvíznek a falakba való felszí­vódását. 2. A nyers épületet jól kiszárítjuk, mi­előtt az épület falainak belső elrendezé­séhez (vakolás, padlózás) hozzáfognánk. 3. Túlzsúfolt lakószobákban gyakran, s lehetőség szerint szellőztetünk. 4. A lakószobában he főzzünk, ne mos­sunk és fehérneműt ne szárítsunk, fő­képpen ha a lakás amúgy is egészségtelen. Mosni csak mosókonyhában mossunk, ahol megfelelő a szellőztetés. A rendről, tisztaságról a szellőztetés­ről gondoskodni, minden lakónak magától értetődő kötelessége. Nemtörődömségünk­kel; _ne rontsuk lakószobánk levegőjét, ahol munka után pihenni akarunk. MUDr. Balazovjech-BartoiS Lenke

Next

/
Oldalképek
Tartalom