Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-19 / 4. szám
Egy őszi estén, 1764-ben, amikor erős nyugati szél fújt, Vit FuCík felment a padlásra, magára öltötte szárnyas „pilótaruháját“ majd kimászott a háztetőre, két, mocsárgázzal megtöltött disznó - hólyagot akasztott a hóna alá és leugrott a tetőről. Első ízben a halastavat repülte át, másodszor pedig Vodfianyba vitorlázott. Még kétszer „kísértette meg az égieket“, amikor Vodftany közelében, a tóparton lezuhant. Egy hatalmas kőre esett és súlyosan megsérült. A vidék vénasszonyai kárörömmel mondogatták, hogy a „boszorkányokkal cimboráié Vit FuCíkot ezúttal elérte az úristen büntető keze.“ És nagy hirtelenében megjelent a szomszéd falu papja is. Vltnek esküvel kellett megfogadnia, hogy többé nem fogja „Istentelen kísérleteivel“ az eget káromolni. Szentelt vízzel kiűzte a FuCík tanyáról a gonoszt és darabokra törte a bűnös pléhszárnyakat. Vit FuCík többet már nem repült, de a repülés gondolata haláláig vonzotta. A pléhszárnyak maradványait felvitte a padlásra. Itt akadtak rá a szovjet felderítők közel kétszáz év múlva, amikor a ház falára felírták a második világháború halhatatlan mondatát: „Min nyet!“ Vit FuCík pedig a közeli Bíla Húrka régi temetőjében álmodja örök álmát, ott nyugszik jeltelen sírjában az a cseh paraszt, aki kétszáz évvel ezelőtt, vagyis húsz évvel a Montgolfier testvérek előtt meg akarta nyergein! a futó felhőket...! A délcseh Firenze dicsérete Jón Neruda, a híres költő reneszánsz árkádjai miatt nevezte el Ceské Budéjovicét „Cseh Firenzének“! És a Vltava meg a MalSe partján elterülő ősi város ezt a nevet valóban ki is érdemelte. Ez a királyi erődítmény, amelyet a Pfemysl-házl királyok éppen hétszóz évvel ezelőtt alapítottak, hogy semlegesítse az ötlevelű rózsa uralnak országromboló áskólódásait, sohasem nyitott kaput az oligarchiák zsoldosainak és Ceskf Krumlovval és Tfeboftnyal együtt ékes dladémként díszíti Dél - Csehorszógotl A várfalak mindmáig fennmaradtak, főleg aMaläe partján. All még a városi erődítmény jellegzetes tornya a „Vas szűz“ is, amelynek tövében, akárcsak ötszáz évvel ezelőtt, fehérneműt mos a folyó vízében az őslakosság, majd kimosott holmiját a zöld pázsiton szárítja, fehéríti. All a Rabätejn torony, áll az egykori fegyvertár is... S mint évszázadok sötét tekintetű zord őre, strázsál a Főtér egyik sarkában a Fekete-torony. Itt lépten-nyomon megszólal a történelem. Szép a Cseh utca, szép a Káptalan utca, de a város legszebb része mégiscsak a szabályos négyszögű Főtér. Árkádos reneszánsz épületeivel, remek városházával, közepén a pompás Sámsondíszkúttal igazi gyöngyszeme a délcseh reneszánsz építészetének. Nem is kétséges, hogy Ceské Budéjovicében hazánk egyik legszebb főterét találhatjuk meg, amellyel csupán a telöi-főtér veheti fel a versenyt! Nem egyszer jártam a dél-cseh metropolisban, ebben a hetvenezer lelket számláló Ipari és kereskedelmi központban, de mindig meglepődtem, amikor az esti harangszó után, a város egyszeriben elcsendesedik, kiürül, sőt, a szó szoros értelmében kihal. Csupán néhány, hozzám hasonló, unatkozó idegen rója az utcákat, bolyong a Főtéren ide-oda, s meg-megáll az egyik kereszttel jelzett kőkockánál. Én is megállók, s mivel ismerem a kőbevésett kereszt legendáját, szinte várom, mikor lép hozzám egy helybeli „jó lélek“, s figyelmeztet, kerüljem el messzire ezt a baljós helyet, térjek gyorsan nyugovóra. A hagyományok szerint, aki este kilenc óra után erre a kőre lép, nyugtalanul bolyongja át a sok veszélyt rejtő budéjovlcel éjszakát. Es magára vessen, ha bolyongásai során találkozik a régmúlt, nyugalmat nem lelő szellemeivel. A kereszttel jelölt helyen ugyanis 1478-ban tíz fiatal összeesküvőt végeztek ki. Egy és ugyanazon a napon! A tragédiának, ahogyan ezt a krónikás megírta, egy Magyarországról ideszármazott mesterlegény volt az okozója. Ez a legény titkos társaságot alapított. Nem tudni, ml volt a célja ennek az összeesküvésnek. Lehet, hogy Budai Nagy Antal megvert seregének harcosa volt a nyugtalan magyar és idemenekült a huszita tanok szülőföldjére. Az is lehet, nem tudta kivárni Dózsa György eljöttét. .. Sorsát nem kerülhette ki, nyilván nem Is akarta. Kilenc társával együtt itt akaszkodott össze a Nagy Kaszással. Itt szakadt meg fiatal életük rózsaszín fonalai A lázadóknak, forradalmároknak különben nem ment jól a soruk e klrályhfl város falai között. A levert negyvennyolcas forradalom után a helybeli polgárok megostromolták az Arany Nap szállót, ahol a prágai barrikádok hőse J. V. Fric rej-Egy évben több mint egymillió nagytucat Koh-i-noor jelzésű világszerte ismert ceruza kerül ki az üzemből tőzött. Szerencséjére a császárhű polgárok kissé elkéstek.. . Igaz, van a városnak kevésbé komor hagyománya is! A mostani állomásépület közelében büszkélkedett egykoron a „Zöld Ághoz“ című vendégfogadó. Innen Indult el 1832 augusztus elsején Európa első lóvasútja. Linzben volt a végállomása. A százhúszonkilenc kilométernyi távolságot tizennégy óra alatt tette meg a szerelvény. Azóta sok víz folyt le a MalSén és a Vltaván, Ceské Budéjovlce pedig vasúti gócpont. lett. De nemcsak az! A Világhírű Budvár sörnek, a „pilzeni“ legnagyobb konkurrensének hazája. És a Versatilek bölc^őjel Mivel sört — ha nem is olyan kiváló minőséget, mint a Budvar — nálunk is gyártanak, ceruzát azonban nem, csak természetes, hogy figyelmemet az L. C. Hardtmuth ceruzagyár szürke, kopott kaszárnyára emlékeztető épületei kötötték le! A harmincas években egy megdöbbentő fényképet közölt a világsajtói Megviselt jegyzetfüzet és egy megrágcsált ceruza volt a fényképen. Harminc éven át hevert a napló és a ceruza a sarki jégtáblák egyik mélyedésében! Mindössze az maradt meg Andrea svéd sarkkutató expedíciójából. Egy napló és egy ceruza... A ceruzán pedig ez a jelzés olvasható „KOH-I-NOOR 1500, L. C. hardtmuth, Ceské budejovice“. Több mint száz éve gyártják Ceské Budéjovicében a különböző fajta ceruzákat és több mint száz országba szállítják vasúton, hajón, repülögégen és teherautón az L. C. Hardtmuth gyár készítményeit. A budejovlcei Koh-l-noorral írja leckéjét a csukotkai kis nebuló, a kubai paraszt, aki öreg korára ismerkedett meg az ABC-vel. Ezzel a ceruzával, vagy az itteni Versatlllal írja naplóját a kanadai lovas rendőr, a szudáni arab... És Koh-l-noor ceruzával írta meg üdvözlő s egyben dicsérő levelét a gyér dolgozóinak valahonnan a Fuzsijáma alól Zikmund és Hanzelka isi Büszke is a gyár igazgatójal Nagy örömmel vezet teremről teremre. Érdekes! Amilyen öreg a gyár kívülről, olyan fiatal bévülrőll Mindenütt csupa fiatal lány dolgozik! Az ő formás, szép és ügyes kezükből kerülnek ki a ceruzák, töltőtollak százezrei. Ezerhatszáz különböző fajta ceruzát gyártanak itt német agyagból, ceyloni grafitból, japán zsiradékból. A faburkolat nyersanyaga Mongóliából és Kanadából származik! A fürge ész és fürge kezek azonban hazaiak! De a kézi munkát teljesen kiküszöbölő gép a Német Szövetségi Köztársaságból került Ceské Budéjovlcére. Ez a világ legmodernebb automata vonala! Négy perc alatt végzi el azt a munkát, amely eddig tizennégy napig tartottl Ennek a ceruza-kombájnnak a története igen különös. Készítője, a nyugatnémet Erhardt cég, a még soha nem látott prototípust a kapitalista Nyugaton nem tudta értékesíteni! Erhardt — akarva, nem akarva — kénytelen volt Adenauer minden tilalma ellenére a Ceské Budéjovice-i Koh-inoor-hoz fordulni. Portékáját a kommunista ceruzagyárnak kínálta fel. A Koh-l-noor elfogadta és ma a nyugatnémet ceruzakombájn a Ceské Budéjovlce-i ceruzagyár jónevét öregbíti a világ minden táján! A hétszáz éves Cseh Firenze jelenét azonban nemcsak a sör és a ceruza jelenti. Könnyű gépipari üzemei, élelmiszeripara szintén jelentős. Holnapját viszont az új nehézipar, a plzefti Lenin Müvek itt felépített ércolvasztói jelentik. Meg tegnapja, a reneszánsz városnegyedek, a barokk paloták, csipkerózsás dicső múltja, amely felett ott ragyog az emberiség ifjúságának csillaga, a kommunizmus csillaga! A közismert budvarl sör kitűnő minőségének feltétele a hatalmas kádakban erjedő sör megfelelő hőfoka A plzeni V. I. Lenin Művek Ceské Budéjovlcén építették fel az új ércolvasztőt BARSI IMRE 09 'M > 0) о СЛ '0> О N u QJ N t/l
