Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-02-19 / 4. szám

Kitűnő természete van: mindig vidám. Jelinek (elvételei 71 /Г máig villáin. Beszed közben gyűli- J_yJ_ Tan kivillogtatja hófehér fogsorát. Csak akkor komorodik el, amikor ezt mondja: — Háborús gyerek vagyok. Egy mo­sókonyhában jöttem a világra. Ki tud­hatta akkor, mi lesz az emberiséggel? S benne egy nyivákoló, új kis élettel: velem?... Lám, mégis itt vagyok! A vi­lág, meg én: nagyon jól talpra álltunk! Ambrus Kyri már megint nevet. Ki­tűnő természete van. Mindig vissza tud­ja hangolni magát az optimizmus hang­színére. Igazi mai fiatal, igazi mai lány. A budapesti Hámán Kató gimnázium­ban érettségizett. Kitűnően. Imádta a magnó-muzsikát, kedvence Brenda Lee volt. Egyízben megismerkedett a népszerű, fiatalokból álló Nebuló-zenekar tagjaival. — Akarsz zenét hallgatni? — invitál­ták a fiúk. Kyri második gimnazista volt akkor. Itta magába a muzsikát. Hogyne ment volna velük! Evekkel ezelőtt egy ünnepi május el­sején történt. .. A Nebuló-zenekar a Népstadionban lépett fel. Kyri elkísérte a fiúkat. Sétálgatott, nézelődött a szín­falak mögött. A pergő műsort hosszú, kínos szünet szakította félbe. A konferanszié már ki­fogyott a viccekből, vidám történetekből, a következő szereplő csak nem érkezett meg! Л Nebuló-zenekar vezetője odahívta a konferansziét, néhány szót súgott ne­ki. . . Kyri hirtelen hangokat hallott: — Hol van az a kislány? Valaki karon ragadta, s húzta be, a színpad deszkádra. A közönség elcsende­sedett, várta: most mi lesz? Л konferanszié így szólt: — Van itt egy kislány, aki azt állítja magáról, hogy tud énekelni! Hallgassál: meg most öt. . . Hogy is hívnak? — Ambrus Kyri vagyok. De én nem tudok énekelni! En nem akarok énekel­ni! Tessék engem elengedni.. . Hiábavaló volt minden tiltakozás. A közönség tapsolt, nevetett. — Halljuk! Halljuk! — kiabálták, s azt hitték, hogy az ö kedvükért rendez­ték meg ezt a spontán jelenetet. Kyri énekelni kezdett. Egyre bátrab­ban, egyre nagyobb sikert aratva. Meg­indult azon az úton, amelyen nem volt megállás. 1961-ben mutatkozott be, a П / A KÖLYÖK­­ÉNEKES w budapesti Barlók-ierem „Zenés esti ran ilcvu“ című műsorában. Estéről estéi: —- most már valóban rendezői utasításra — eljátszotta azt a régi. népstadioné je­lenetet. Lemezei egyre gyakrabban felhangzot­tak a rádióban. A francia Rita Pavonr, s a többiek mintájára ö lelt a magyar kölyök-énekcs. Л Hámán Kató gimnázium igazgatója először a fejét csóválta, majd ezt mond­ta: — Kyri csak akkor énekelhet tovább, he. nem romlik a tanulmányi eredménye! Kyri bólintott, s kitűnő érettségi bi­zonyítványt produkált. . . 196-1 nyarán érdekes események so­rozatának volt részese. Még a gimná­ziumban beleszeretett az irodalomba és az angol nyelvbe. Hol lehetne jobban tökéletesíteni az angol nyelvtudást, mint Londonban? Kyri felkerekedett, s elindult a sziget­ország fővárosába, a ködös Londonba. Nem turista volt, s nem hivatalos sze­mélyiség. „Au pair girl"-пек ment ki, azaz: házvezetőnőnek, gyermekgondozó­nak, mindenesnek. Londonban, s Anglia­­szerte. nagyon sok „au pair girl“ van. Л világ minden tájáról jönnek ide a lá­nyok, hogy egy-két hónap, esetleg év alatt tökéletesítsék angol nyelvtudásu­kat, s azután hazatérjenek. Kyri hét hónapot töltött az angol fő- I áirosban. Az Oxford Streethez közel lakott, az Edison Road-on. A Fiber-csa­­lád háztartását vezette, főzött, mosoga­tott, s nevelte két kisfiúkat, a hétéves Gregoryt és az ötéves Nicolasl. Fiberék­­nek tisztító-üzletük volt. Annyira meg­szerették Kyrit, hogy alig akarták haza­engedni! De ö nem maradt tovább. Gyötörte, űzte a honvágy. Л Themzc, a Tower, a kucsmái királyi testőrök, a Soho lebuj­­negyede vagy a Piccadilly Circus már nem vonzotta. Csák haza, haza. . . Amikor visszajött, második vagy har­madik este szórakozni indult. Egy éne­kesnek is szabad néha táncolni a más dalára! Szülei megkérdezték: mikorra várhatják haza? — Feküdjetek csak le nyugodtan! felelte Kyri. De az édesapja nem hagyta a dolgot annyiban. Összeráncolta a homlokát, s úgy kérdezte: — Kyri! Csak nem képzeled, hogy éj­félig kimáradsz?! — No de, apu! Egyedül utaztam Lon­donba, hét hónapig éltem olt, a BBC felvételt csinált velem, csatangoltam az utcákon, bevásárolni jártam és gyereket neveltem. . . Talán csak most is tudok vigyázni magamra! — nevetett Kyri, s összerséikolta az érte aggódókat. Amikor megtudta, hogy egy bratisla­­vai újság részére kérek tőle interjút, így szólt: — Ki ne felejtsd az anyagból, hogy én szegről-végről csehszlovák vagyok! Hogyan gondolom ezt? Egyszerűen csak úgy, hogy a „Ketten a túlvilágról“ című csehszlovák filmben én szinkronizáltam Jaroslav Marvan lányát. Távoli rokon­ság, az igaz, mégis kedves! SOMOS ÁGNES MIÉRT KÖLTÖZÖTT EL JAQUELIN KENNEDY ? Washington legszebb és egyben legrégibb ne­gyedében, Georgetownban vagyunk. Türelmes em­bernek kell lenned, ha el akarsz Jutni John Ken­nedy özvegyének házához. Kora délelőtt van még, de már néhány órája embersorok álldogálnak itt. A rengeteg Jármű egymás hegyén-hátán várakozik a parkolótéren megüresedő helyre. Olyanok is akadnak itt, akik autójukban töltik az éjszakát, hogy reggel az elsők között pillanthassák meg a fiatal özvegyet, akinek két kis gyermeke nap­hosszat kesereg, mert édesanyjuknak nincs Ideje velük foglalkozni. Kirándulókkal tele autóbuszok érkeznek. A hir­telen fékezéstől a gumikerekek sírva csikorognak a kövezeten. Hogy helyben vagyunk, azt egy ala­posan összelapltott személykocsi is bizonyltja. Jackie asszony szomszédainak autóját egy hét alatt háromszor fordították fel a figyelmetlen gép­kocsivezetők. A szemközt levő, történelmi neve­zetességű ház a múltban Lincoln Abrahám egyik fiának tulajdona volt. A ház előtt elterülő pázsit szomorú látványt nyújt. Mielőtt a rendőrség be­avatkozott, a ház lakói naponta felszedegettök a portájuk körül elhajigált kenyérmaradványokat, üres konzervdobozokat, paplrpoharakat. Olyan család Is akadt, aki sátrat vert fel a ház előtt. Derűs időben, amikor a „turisták“ elárasztják az utcákat, Jackie asszony szomszédai nem hagyják el otthonukat. Ügyes-bajos dolgaikat és a bevá­sárlást akkor intézik el, amikor esik az eső. A fia­tal özvegy Jól ismeri szomszédai áldatlan hely­zetét, épúgy, mint ahogy a fogoly tudja, hogyan él rabtársa a másik cellában. A fiatal özvegy, aki úgy szerette a napot, még az ablakot sem nyithatja ki. Kennedyné és gyer­mekei csak akkor léphetnek ki a házból, ha a titkos rendőrség testőrei alaposan átvizsgálták az utcákat. És amikor a ház ajtaja kitárul, a tola­kodó tekintetek ezrei, a felvevőgépek sokasága mered Jaquelinre. Minek a megnyilatkozása ez? A szeretető? Szim­pátiáé vagy tiszteleté? Nem. Semmi egyéb, mint rideg szenzációéhség, amelyből kitűnő hasznot húznak az ügyes utcai üzérek is, akiknek komoly jövedelmi forrást Jelent a John Kennedy arcké pével díszített különféle emléktárgyak árusítása. A bábeli hangzavart John Kennedy hangja teszi teljessé, amint hanglemezről a négy év előtti első elnöki beszédét mondja. Úgy tűnik, honfitársai azt akarták, hogy Jackie soha többé ne mosolyogjon, zárkózzon el a kül­világ elől, amint az a „nemzet özvegyéhez“ illik és élő ember helyett szoborrá váljék. 6 Washingtonban azért telepedett le, hogy közel legyen férje sírjához, a tolakodó, könyörtelen em­berek elől azonban New Yorkba kellett költöznie. Reméli, ott majd megtalálja a nyugalmat, ami után annyira vágyódik. A Photoplay nyomán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom