Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-10-01 / 20. szám
■eNo7r/?zda gyár Rádió Gyermekkórusának minden tagja. A második osztály már két szólamban köszön, a harmadik háromban, a negyedik osztály pedig Bach Polonaise-ének első sorát zengi el üdvözlésképpen. Ebben a különleges, 10 millió forint költségen épült iskolában az ének heti óraszáma a kétszerese az egyébként kötelezőnek. Nyolc év alatt a gyerekek körülbelül a „rendes“ tananyag kétszeresét tanulják énekből, zeneelméletből és zenetörténetből. S emellett csaknem kivétel nélkül hangszeres zenét is tanulnak; majdnem valamennyien zenei pályára készülnek. A tanulás játékos. Az első osztályban a szolmlzálást tornával kötik össze, s a dalokat nemcsak eléneklik, hanem el Is játsszák. A munka — bármilyen játékos is a tanulás — sok, sokkal több, mint bármilyen más iskolában, mert a próbák és a felvételek Is rengeteg időt és energiát követelnek. Csak Ízelítőül: nem egészen 4 hét alatt nyolc próbát tartottak, s öt stüdtófelvételt készítettek. Eddig — 10 éve — mintegy 600 felvételt őriz hangjukról a Rádió ... Tíz év alatt körülbelül 700 tagja volt a kórusnak. A volt növendékekből alakult mintegy 30 tagú Budapesti Leánykórus is hírnevet szerzett már. Fennállásuk 10 éves jubileumán, áprilisi operaházi hangversenyükön az összes hajdani növendékek is felléptek, a nemzetközi gyermekkórus-fesztivál keretében. A műsor zárószámát pedig a baráti államok gyermekkő-: rusaival együtt énekelték, mintegy 1200-an. Világszerte divat az Iskolások túl-, terheléséről beszélni. A gyermekkórus tagjai vajon nincsenek túlterhelve? Igaz, a Somogyi Béla utcai Iskola mindenben alkalmazkodik a növendékek időbeosztásához, a külön zeneórák, a próbák és felvételek váltakozásához, de még Így is legalább két-háromszor annyi dolguk van, mint a többi gyereknek. És mégis... Fáradtságnak nyoma sincs rajtuk, derűsek, vidámak, kiegyensúlyozottak. — A zene teszi — mondja a Ill/a osztály vezetője, Horányl Károlyné. — Húsz éve tanítok, s öt éve zenei tagozatban, van összehasonlítási alapom. A zenét tanuló gyerekek halkabbak, udvariasabbak, érzékenyebbek a többieknél. Minden munkájukban érvényesül a zene nyugtató hatásé; a zenei tagozatú osztályokban egyszerűen nincs szükség fegyelmezésre. A kórus — az egyének és szólamok kölcsönös egymásrautaltságában — önmagában is fegyelemre szoktat. Az éneklő és muzsikáló gyerekek tanulmányi eredménye rendszerint öt-hat tizeddel magasabb az átlagnál; logikai nagy divat a kutyák sétáltatása. A kutyákon nincs szájkosár, s tulajdonosaik még az üzletekbe is bevezetik őket. A stockholmi nők kedvenc szórakozásai közé tartozik a minden évben megrendezett kalapverseny, amelynek során „saját gyártmányú“ kalapokat mutatnak be. Az első dijat a legszebb és legkülönösebb kalap készítője nyeri. Ugyancsak kiértékelik a stockholmiak az év legszebb és legcsúnyább épületét is. Kilátás hajónk ablakából készségük fejlettebb, Jobb matematikusok, nagyobb a szókincsük, szebben fogalmaznak, ős a helyesírásuk csaknem hibátlan. Többre képesek, mint a zenét nem tanuló gyerekek, s feladataikat könynyebben, kisebb erőfeszítéssel oldják meg. Érdekes példa erre, hogy a kórus a dalokat eredeti nyelven is megtanulja és tudja; énekelnek angolul, németül, olaszul, sőt latinul is. Egyik próbájukon egymás után hallottuk Morley Májusi dalát angolul és Züssmayer tíztételes gyermekkantátájának részleteit németül. (Az utóbbi műről érdemes megjegyezni, hogy a Csányi- Bottka házaspár „ásta ki“ — 180 évi porréteg alól. А тпй szerzője Mozarttanitvány volt. A kantáta kézirata eredetileg az Eszterházy hagyatékban szerepelt, onnan került a Széchenyi könyvtárba. Itt bukkant rá a nyughatatlan, mindig újat kereső Bottka Valéria és Csányl László.) A sok szereplés nem árt a gyerekeknek, Inkább használ: bátrabbak, fellépésük biztonságosabb, gazdagabban tudják kifejezni magukat — mondja a tanítónő befejezésül. Elkényeztetve sincsenek: sem az iskola, sem a kórusvezetők nem nevelnek sztárokat. Az életszínvonal Svédországban a legmagasabb egész Skandináviában, ami teljesen érthető, hiszen a svédek 1809 óta nem ismerik a háborút. Stockholm után ismét hosszú út állt előttünk, hiszen a következő város, ahol kikötöttünk — Oslo volt. Norvégia hegyes tájaival nagyon hasonlít a Magas-Tátrára. A csodálatosan szép norvég táj a fjordok nélkül el sem képzelhető. A fjordok hatalmas tavakhoz hasonlítanak. Hajónkkal eleveztünk a Hardanger-fjordba, amely 170 km hosszával a második Norvégiában. Hardangerfjordot két oldaláról hatalmas hegyek veszik körül, amelyeknek a tetejét hó borítja. A hegyekből itt-ott vízesés zúdul a fjord nyugodt felszínű vizébe. Oslo, a főváros szépségét még jobban kihangsúlyozza a számtalan, gondosan ápolt park. Az üzletekben minden kap-A gyermekkórus volt növendékeiből alakult a Budapesti Leínykórus Stúdió felvitel ZSIGMONDI MÁRIA ható. Az árak azonban jóval magasabbak, mint Svédországban. A családtalanoknak Norvégiában is magasabb a kereseti adójuk. A lakások elosztásánál elsősorban a gyerekek számát veszik figyelembe. A sokgyermekes családokat mindenképpen lakáshoz juttatják. Legnagyobb norvégiai élményeink közé tartoznak a fehér éjszakák. Ilyenkor, jóval éjfél után itt még mindig világos van. Éppen ott-tartózkodásunk alatt ünnepelték ősi szokás szerint a norvégok a leghosszabb nappalt: késő éjszaka az ország különböző helyein tüzeket gyújtottak. A fehér éjszakákat azután lassanlassan felváltja az állandó sötétség. Koppenhága a legnagyobb skandináv főváros: lakosainak száma több mint 1 millió... A tengerparton, melyet dán Riviérának is szoktak nevezni — az ultramodern épületek mellett a szalmatetős és nádfedeles házak sem hiányoznak. Mindez romantikus külsőt kölcsönöz a tájnak. Dánia kis ország, minden negyedik lakosa a fővárosban lakik. A többi skandináv országtól eltérően itt sík a felszín. Az ország legnagyobb dombja (bocsánat, hegye!) 173 m magas. Fő jövedelmük mezőgazdaságból származik. Ezért elsősorban a mezőgazdasági termékek olcsók. Az autók itt drágábbak . . . A munkások szabadsága általában 3 hét. Ebből 14 nap nyáron, 1 hét télen. Az anyáknak csak kis része van alkalmazásban, mivel Dániában kevés a bölcsőde és az óvoda... A legkisebb fizetést a képesítéssel nem rendelkező munkások kapják (1200 — 1400 korona). Dániából visszaeveztünk Warnemündebe. Itt már várt bennünket a különvonat, amelyen számos, felejthetetlen élménnyel gazdagodva indultunk el hazafelé . . . FÜLÖP IMRE A A svéd királyi gárda ünnepi őrségváltása Helsinki utcáfa s
