Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-10-01 / 20. szám

Szentlvánéjl ál01“ báb-i Trnka nemzeti m“ ®* v. Troian nyert Шт. A fehér asszony. Kitűnő, éles szatíra. Főszerepben I. KACIRKOVÄ fiV KSVyÍEÍ W0Kh61írTübbsz"rösen kitüntetve színmüve nyomán " y-Jk ’Щ Csengetnek. Egy kedves földlm mosolyog az ajtóban. Nem zavarok? — kérdi. Maga soha — tessékelem be őszinte öröm­mel. Min dolgozik? Szépirodalom? — kérdi köte­kedő hangján kedves régi vitapartnerem. — Nem Irodalom, de szép és sok köze van az irodalomhoz. Hazai filmgyártásunkról szeretnék Írni. Ez engem Is nagyon érdekel. Tudja, hogy én is nagy mozirajongó vagyok — emlékeztet rá ta­nárismerősöm. — Tudom. Majd felidézzük a múltat. Várjon, előbb egy kis itőkat meg harapnivalót.., — Tudja, hogy a Csehszlovák Film államosítá­sának huszadik évfordulóját ünnepli. Folyik a mun­ka a kolibai stúdióban, meg a prágai Barrandov filmvárosban is, mely Európa egyik legnagyobb és legmodernebb stúdiójával dicsekedhetik... — No, no csak ne túlozzuk el a dolgot! Azt már hallottam, hogy Cinecitta, meg hogy Hollywood-i filmmetropolis, de... — Az régi igazság, hogy senki sem próféta a sa­ját hazájában. De minden szónál szebben beszél­nek a tények — és kezébe nyomtam a barrandovl filmvárosról kiadott albumot — 3000 alkalmazottal dolgoznak, kb. 800 000 négyzetméter területen, a kosztümök száma negyvenezer, a technikai fel­szerelésük fantasztikus. Igaz, hogy a cseh film­gyártásnak régi tradíciója van, de ezeket a mére­teket csak a felszabadulás óta érte el, és azóta is állandóan fejlődik. Szlovák filmgyártás azonban egyáltalán nem volt, a Koliba nem létezett. Nem véletlen, hogy a filmgyártást államosították az elsők között. Ekkor, 45-ben rakták le a kolibai stúdió alapkövét. Míg ez a stúdió elkészült, a szlo­vák filmgyártók egy Lenin-téri romos házban kezd­tek forgatni. Előbb csak rövid filmeket, majd 1947- ben a cseh filmesek közreműködésével megszüle­tett a Varujl (VIgyázzl) című első szlovák játék­film, melynek rendezője a csehszlovák filmgyártás „nagy öregje“, Martin Friő volt. Emlékszik? — Hogyne — szólt a tanár — Ivan Stodola: A csősz felesége című színművét dolgozták fel. — Ügy van. Természetesen a Barrandovon élén­­kebb volt a filmélet, hiszen ott egy stúdió már működött, úgy, hogy 46-ban a F. Cap rendezésében készült: Férfiak szárnyak nélkül című film a Can­­nes-i Nemzetközi Filmfesztiválon dijat nyert. 47- ben Capek elbeszéléseiből készült film a velencei Biennálon kitüntetést kapott és 48-ban Maria Ma­­jerová Sziréna című híres regényéből készült film ugyanott a nagydljat nyerte el. Ez valóban kitűnő film volt és tény, hogy ilyen irányú film csak államosított filmgyárban jöhetett létre, ezt belátom. De az a sok színvonal nélküli produkció, amit teljesen fölösleges volt elkészíteni, arról miért nem beszél? — Nézze, egy gyerek is sokszor elesik, amíg megtanul járni. Paío BIelik, az első Jánoáík film kitűnő főszereplője sem készített azonnal olyan kiváló filmet, mint a Negyvennégyen címűt, vagy azt hiszi, hogy René Clair nem rendezett rossz filmeket? Hajajl Csakhogy azokat elsüllyesztik és nem teszik premier plánba. Viszont gondoljon arra, hogy De Sícának általa is utált széria-filmeket kell gyártania, ötöt is, míg annyi pénzt gyűjt össze, hogy egy szive szerint való haladó filmet készíthet — saját rezsiben. — Ezt elismerem, de nézze, évekig nem jött forgalomba más, mint háborús, meg megszállási filmek. Az emberek viszont felüdülni mennek a moziba, nálunk legalább is sokat panaszkodtak a nézők. — De remélem megmagyarázta nekik, hogy a művészek minden korban avval a témával foglal­koznak, ami a legfájdalmasabb részükre és nem szabad elfelejteni, hogy a világ közvéleménye ma­gasra értékelte az embertelenség, háború és fasiz­mus ellenes kiváló filmjeinket. — ... és engedje meg, hogy eszébe juttassam A császár pékje és A pék császárja című nagysze­rű filmeket Werlch szereplésével. Ha jön a macs­ka, vagy Zeman már szinte klasszikussá vált re­mek vígjátékéit, hogy csak néhányat említsek, 8 amelyekkel sok kitüntetést szereztünk. Ne feled-: kezzünk meg Dulska asszony' erkölcse, vagy az Apák iskolája és még egy egész sereg más játék­filmről. De az állami filmgyártás az utóbbi időkben nem szűkölködik a javító szándékú, de annál éle­sebb hangú szatirikus filmekkel sem... — Eleget vártunk rá — mosolygott ismerősöm. — De megjött. Azonban már szeretném hallani, hogy maga miben lát valóban fejlődést az államo­sítás óta? — Tudja, láttam egy sereg kitűnő rövid filmet, ezek azért érdekelnek engem, mert gyakran köl­csönzők ki ilyeneket az Iskolai tanítás kiegészí­tésére. Mondhatom az utóbbi öt évben nagyon szín­vonalasak lettek, sok közülük jobb is mint az egész estét betöltő filmek. Művészetről, a természetről, a nevelésről, az iparról, orvosi és technikai kérdé­sekről, sőt, a pszichológia köréből is merítik tár­gyaikat. Gyorsan néhány rajz- és bábfilm-reprodukciót toltam eléje. — Hát ehhez mit szól? Mert ebben valóban vi­lágklasszis a Csehszlovák Film. Itt vannak a Prá­gában dolgozó Trnka elbűvölő alkotásai, a Bratia Tricku csoport művei, Hoffmann remekei, a Gott­­waldovban működő Hermina Tarlóvá és az ezer­mester Karol Zeman felvételei, sőt, a közeljövőben megalakul az önálló szlovák rajzfilm-stúdió is. — Még valamit dicsérnem kell — mondja ta­nárismerősöm egész felvillanyozva — a híradóin­kat, sportfilmjeinket. A fényképezésnek valóban mesterei vannak a Csehszlovák Film kebelében, és ezek a rövid szatírák, egyik jobb mint a már sik. Vannak azért sematikus filmjeink is.. Földim szinte sértődötten néz rám. T- Tudja, látok én gyakran olyan csapnivaló külföldi filmeket! És ha mindent összevetek és visszaemlékezem a múltra, bizony nagy lépésekkel haladt előre a mi sokat bírált filmgyártásunk az államosítás óta. SIMKO MARGIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom