Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1965-04-30 / 9. szám

A JÖVŐ VIRÁGAI — Egyet, kettőt, hármat, négyet — halljuk a zenébe vegyülő vezényszavakat, amint a dunaszerdahelyi Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola közelébe érünk. Egy pillanatra tétován állunk meg a szélesre tárt főbejárat előtt: hová is menjünk először? A folyosókon néma csend uralkodik, így az iskola udvarát választjuk, ahol, jól sejtettük, a tornászó lányokat találjuk. A csintalan tava­szi szellő felborzolja a hajukat, de mozdu­lataikat nem tudja megtéveszteni, azok egybe­olvadnak a már jól ismert dallammal. Csak néhány percig élvezhetjük gyakorlatukat, mert megszólal az óra végét jelző csengetés és mi a folyosókon nyüzsgők közé vegyülünk, hogy megkeressük az iskola igazgatóját, Somogyi Vincét, akit a Tanítók napja alkalmával ered­ményes munkájáért a „Példás tanító" címmel tüntettek ki. Az igazgatói szobában komáromi kollégái társaságában találjuk. — Egy "kis tapasztalatcserére jöttünk össze - mondja Somogyi igazgató — ugyanis eddig csak két ilyen önálló magyar nyelvű, általános műveltséget nyújtó középiskola van az ország­ban — nárom felső osztállyal — a komáromi és a miénk. Kölcsönösen segítjük egymást, hogy minél eredményesebb munkát végezzünk. Iskolánk az 1963/64-es tanévben lett önálló középiskola. A kilenc rendes és három esti osztályban 274 diák tanul — tájékoztat, mialatt megtekintjük a tágas, világos tantermeket, a segédeszközökkel jól felszerelt szertárakat. — Nem egy segédeszközt, amely a járási kiállításon díjat nyert — tanulóink Készítettek. A klubtermet is önsegély útján rendeztük be. Van itt rádió, televízió, különféle hangszer és más szórakozási lehetőség. Tanulóink 80 szá­zaléka bejáró, így van hol eltölteniök tanítás előtt vagy után a várakozási időt. Ami a tanul­mányi eredményeket illeti: tanulóink jól meg­állják helyüket a főiskolákon, habár a főisko­lára való előkészítés koncepciója csak most kezd megvalósulni. Tanulóink 60—-65 százaléka tovább tanul. Képességeik kibontakozását a tanítási órákon kívül is segítjük. Pedagógusaink külön csoportokban is foglalkoznak a tanulók­kal, a tehetségesebb diákokkal egyénileg is. Hogy a nyelvi nehézségeknek mindjobban ele­jét vegyük, tanulóink a természettudományi órákon az egyes szakkifejezéseket egyszerre három, magyar—szlovák—latin nyelven sajá­títják el. A vég nélkülinek tűnő folyosón az akváriu­mok szomszédságában üvepszekrények őrzik Csallóköz rovarvilágának díszpéldányait, me­lyekből az iskola gyűjteményt készít. Kissé távolabb egy másik vitrinben az iskola sport­életéről, a diákok kiváló sporteredményeiről tanúskodik számos érem, kitüntetés, közöttük nem egy, szlovákiai méretű versenyben elért első hely. Jelenleg a dunaszerdahelyi magyar iskolák 15 éves eredményeinek felmérésén dolgozunk, a szülői tanáccsal karöltve — mondja búcsú­zóul Somogyi igazgató. Egy úgynevezett „dicsőségtáblát" készítünk, amelyre kifüggesz­­tenénk mindazok fényképét és nevét, akiknek eredményei öregbítik iskolánk és városunk hír­nevét, hogy jó példájuk még eredményesebb munkára serkentse tanulóinkat. Mert nem feledkezhetünk meg azokról, akik a múltban sokkal mostohább Körülmények ellenére kitar­tással és erős akarattal haladtak kitűzött céljuk felé. A szépen kidol­gozott gyakorla­tokon Lély Mag­da testneveié ta­nár még mindig talál Igazítani va­lót .. . Ügyes tornász és kitüntetett tanuló a másodikos Csóka Zsu­zsa. Érettségi után a Testneve­lési főiskolára készül . . . Fr. SpáCil felvételei AZ ÉLET FOLYTATÁSA A dunaszerdahelyi Járási egészség ügyi Intézet a járás felszabadulásá­nak 20. évfordulóján lett ötéves. A jól felszerelt kórházban több ezer beteg talált gyógyulást. Már messziről feltűnt a szélesszoknyás mo­toros. Elébe hajtottunk az autóval, megállt. Szemüvegesen, mosolygó képpel ült a piros robogón a hatvannyolc éves nagymama. A Pio­nír hátsó ülésén fonott kis karosszéket szállí­tott. — Az unokámnak viszem — magyarázta úti célját, aztán begyújtotta a motort és elkö­szönt. — Sietek, délután a kórházba megyek látogatóba. Egy rokonunk fekszik a chirurgián ■ mondta és továbbrobogott. Motorkerékpár, chirurgla, nagymama... KI ismerte ugyan a nagymama lánykorában a kór­házat, annak négy osztályát? Vagy mit tartot­tak volna húsz éve arról a fiatalasszonyról, aki egész természetesen bejelentette volna a családnak: bemegyek a szülészetre, hátha va­lami komplikáció jön közbe. A legutóbbi vér­­vizsgálaton azt mondta az orvos... Négyesével fekszenek a kismamák a világos szobákban. Nemsokára hozzák a fehérbe cso­magolt kis emberkéket, akik olyan követelőn ragaszkodnak a pontos étkezéshez. A szülőszo­báiban titokzatosan nyílik és záródik az ajtó, orvosi segítséggel jön világra egy emberpalán­ta. A gyermekosztályon most bocsátanak el egy kislányt, akinek gyógyulását már senki sem remélte... A sebészeten vérátömlesztésre ké­szítenek elő egy beteget. A műtőskocsi zajta­lanul gördül be az operációs terembe. Kigyúl a fény: Belépni tilos! A belgyógyászaton ebéd utáni zsongás, a kórház épületének jobb szár­nyában öt egészségügyi körzet betegei távoz­nak a rendelőkből. — Száztíz orvos dolgozik Intézetünkben — ismerteti a dunaszerdahelyi Járási Egészségügyi Intézet ökomómusa, Tóth Béla a sokat mondó számokat. Fennállásunk óta hat és félmillió vizsgálatot jegyeztünk fel és csaknem 39 ezer beteget részesítettünk kórházi kezelésben a 311 ágyas négy osztályon. Munkalehetőséget, egészségvédelmet jelentett a járásiban a kórház. A vidéki alkalmazottak számára garzonlakások épültek, hogy a szol­gálat után tanulhassanak, szórakozhassanak, sportolhassanak. A nővérek a Spartákiádra készülnek, a fér­fiak elsősorban a futballcsapatukra büszkék. Komoly mérkőzéseket vívnak városok közötti egészségügyi ellenfeleikkel, asztalitenisz-csapa­tuk járási viszonylatban a második lett. — Mindenképpen kellett a kórház — állítja egy bajuszos bácsi a bejáratnál. Feleségét hoz­za kivizsgálásra. — Két éve már szült itt a feleségem, most jön haza a másikkal. Fiú — mondja boldogan egy fiatal traktoros és még egyszer áttöri! az amúgyis tükörfényes piros Skodát. — 9051 betegünk volt tavaly — sorolja dr. Beleá Emil, a kórház igazgatója, az adatokat és felméri az öt év alatt megtett utat. A szülészeten ugyanakkor új élet jelentkezik. Egy kislány. Az élet folytatása. t В I Z я J S I > о О S О 5 N- ** (Л m из m í л 50 TJ m £ z Z > О о V*

Next

/
Oldalképek
Tartalom