Dolgozó Nő, 1965 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-16 / 8. szám
VASÄRNAPI ▲ Banónsárga, redingot szabású, duplagombolású kabótruha. Az utóbbi években elég „tervszerütlenfil“, a naptártól függetlenül köszöntének ránk a meleg tavaszi napok. Hogy ne érjenek váratlanul, időben gondolnunk kell egy szép szövetruhára, melyet aztán ősszel ismét jól kihasználhatunk Halványzöld santungszövésfi szövetből készült a kétrészes, rövid ujjú, V-kivágésú ruha. Hátul megkötött sállal és azonos kendövei viselhetjük. Rendkívül elegáns a kék-fekete-bézs aprópepita kompié. A maslis övvel záródó ujjatlan ruha nyak- és karkivágását keresztbe szabott pánt szegi. A kabát divatos vonalát a háromszor-három golyógomb és hurokgombolás hangsályozza. Tavaszi újdonság az alkalmi selyemkosztüm. Az orcbidearózsaszín együttes kabátkája apró gombokkal záródik és ez a gombolás az elöl szembehajtásos szoknyán is folytatódik. A halványlila kosztümkabátot elöl egy angolos masli fogja össze. Az eszterházi-kockás ujj nélküli szövetruha kissé hosszftott derekú, a szoknya elején mély szembehajtás van. A két zsebpántot börcsatt díszíti. Fiatal kismamáknak készült az egyenes szabású, vert csipkével díszített elegáns szövetruha Halvány ciklámenszínű az egybeszabott, öt gombbal zárúdó elegáns szövetruha. Tengerészkék kalapot és kesztyűt hordhatunk hozzá. ILLIK é IEmberek sszokások II. Dr. KÜLÖNVÉLEMÉNY. Számára az egész világ csupa ellentmondásokból áll. Ha egy szép nőt mutatnak neki, vállvonogatva mondja: — Nekem ajándékba se kéne. Kánikulában parazsat szopogat. Télen jégtáblák között strandolni jár. Fogyókúrát úgy tart, bogy rengeteg zsírosat eszik, elrontja a gyomrát, így aztán napokig koplalni kénytelen. Ha politikáról van szó, ó mindig azt a nézetet védi, amit éppen szidnak. Számtalan statisztikai adatot tud kívülről, amit azonnal felsorol állításának igazolására. Ilyesmitől az se riasztja vissza, ha tegnap az ellenkezőjét bizonygatta. Nagyon fárasztó dolog foglalkozni vele, de elbánni annál könnyebb. Kezdjük szidni nagyon enyhén saját álláspontunkat. Ö azonnal, teljes erővel védelmére kel annak érdekében, amit mi magunk is védeni akarunk. Azonnal felveszi a környezettel ellenkező színt — hogy feltűnőbb legyen. A legborzasztóbb az, hogy a világ még így sem veszi észre, mert olyan kicsi szegény és oly veszélytelen! A SZNOB. Az idegen szavak szótára így magyarázza: — az úgynevezett előkelő társadalom szokásait minden áron majmolni akaró, előítéleteinek behódoló, üresfejű, nagyképű ember; előkelősködó, úrhatnám. Kitűnő alkalmazkodó képességével beilleszkedik a mai körülményekbe is. Utánozza főnöke öltözködését és egyéb szokásait. Szeret felsőbb körökben forgolódni. Ha vezető embernek mutatják be, hangosan és tagoltan szavalja el saját nevét, hogy az illető bevésse emlékezetébe. Kiszimatolja, hogy a miniszterhelyettes vasárnaponként hová jár kirándulni, ott 6 is megjelenik, hogy üdvözölhesse. Alakoskodó polgártársunkat úgy fegyverezhetjük le a legjobban, ha bókolásait, ízléstelen utánzásait nem vesszük észre A GÁTLÁSOS. Nem megy a széles utcán, meredek lépcsőn, olyan szobán át, ahol az emberek utána néznek, mert mind ülnek, holott ő jár; nem megy olyan helyre, ahol kérdőívet kell kitölteni; csak neked megy — az idegeidre, de nagyon. A gátlásos ember tulajdonképpen ki akarja kényszeríteni, hogy más intézzen el helyette mindent, ő csak ül egy íróasztalnál és dolgozik. Nagyon nehéz vele bánni. Ugyanis mindent csendesen és udvariasan tesz, azonkívül nem egészséges, nem fiatal. Jónak kell lenned hozzá, ami nagyon fárasztó, de eredményképpen, ha megszeret, elmegy érted a legszélesebb utcára, a legkacskaringósabb lépcsőn is kitölti a leghosszabb kérdőívet is, mert senki sem tud olyan hálás lenni, mint az az ember, akit ideiglenesen megszabadítottak a szeretetlenség és a magány rémképétől. A SZÓRAKOZOTT. Nem professzor, csak olyan ember, aki a saját agyában lejátszódó eseményekre figyel. A szórakozott emberrel megtörténik, hogy villamosbérletét a szemétgyűjtő kosárba dobja, cukor helyett a csillapító tablettáját teszi a kávéba és botrányt csinál, mert a kávé keserű. Megtörténik vele, hogy éjszaka az ágyához készített papucsát emeli a' füléhez, ha szól a telefon és a sürgönyhordónak borravaló helyett egy szál virágot nyújt át a vázából. Gyógyítani őt roppant nehéz. A szórakozott ember szokásai rabja. Csak azt képes csinálni, amit megszokott. Igen fárasztó a házastársának lenni. Szolgáljon vigaszul, hogy a szórakozott ember nem csal, nem lop, nem hazudik, mert ahhoz nagyon oda kellene figyelnie. Olyan állásra ajánlható, ahol feltétlen becsületességre van szükség, de csak akkor, ha ugyanebben az állásban nem kell fiókokat és ajtókat bezárni, mert azt elfelejti.
